fesztivál;EKF;irodalom;Bodor Ádám;

Bodor Ádám szerint az elnyomás igazán az, amikor az ember elkezd úgy gondolkodni, ahogy azt a hatalom elvárja

- „Az elnyomás igazán az, amikor az ember elkezd úgy gondolkodni, ahogy azt a hatalom elvárja”

Krimi, képregény, sci-fi, ifjúsági irodalom, de Bodor Ádám művészete is szerepelt a veszprémi Holtszezon Nemzetközi Kortárs Irodalmi Fesztiválon.

Az Európa Kulturális Fővárosa program megnyitóján a szállingózó hó, a Holtszezon Irodalmi Fesztivál szombatján a metsző hideg szél bolondította meg Veszprém időjárását. A beltéri programokkal operáló fesztivál a festői Benedek-hegy lábánál fekvő Fricska Szeparé étteremtől az Íródeák kávézóig biztosított kulturális programokat négy napon át.

A tavalyi évhez hasonlóan idén is az irodalom határműfajai kerültek fókuszba az összművészeti fesztiválon. Szombaton a Kunszt! dizájnos terében a Balaton és a krimi összefüggéseiről beszélgetett Szlavicsek Judit, Zajácz D. Zoltán, Kellei György és Kálai Sándor. Szóba jött Kondor Vilmos Örvényben című regénye, mely történetesen Balatonfüreden játszódik, Zajácz D. Zoltán Véres Balaton trilógiája és Szlavicsek Judit Légy/Ott és Hullámsír címet viselő bűnügyi regényei már tudatosan teszik tragikus események helyszínévé a magyar tengert. Kellei György, a Balatonfüreden élő író évtizedek óta helyi krimiket ír, ez alkalommal Az elátkozott villa című könyvét említették. Külföldön hagyománya van a regionális kriminek, ami hazánkban nem létezik még, de talán a Balaton környékén játszódó bűnügyi történeteket lassan ide sorolhatnánk. Az Ötvös Csöpi-filmekkel elindult valami a nyolcvanas években, a krimiregényekben megjelenő Balaton annál jóval sötétebb.

Magyarországon van egy komoly szakadék a szépirodalom és a krimi műfaja közt – hangsúlyozza a beszélgetést vezető Kálai Sándor, itthon a krimi másodrendű ponyvának számít, holott ez a nyugati országokban egyáltalán nem így van. 

Pedig a krimiírás művészete is komoly mesterség, és szerzői nem rendelkeznek kisebb erényekkel. Csavaros észjárást követel például a helyszín kiválasztása. A jelenlévő alkotók szinte mind egyetértettek abban, hogy a Balaton és környéke egyrészt amiatt jó táptalaj a műfajnak, mert a turizmus okán rengeteg ember fordul meg itt. – A gyilkost nehezebb megtalálni, hiszen könnyebben elvegyül a tömegben – veti fel Szlavicsek Judit. Másrészről érdemes „kerékbe törni” a helyszínt: a magyarok kollektív tudatalattijában a Balaton egy kellemes, üdítő helyszín, véli Zajácz D. Zoltán, aki úgy fogalmaz, regényeiben igyekezett lerombolni ezt a nyári, lángosos atmoszférát. Kellei György helyiként talán egészen máshogy viszonyul a Balatonhoz, karakterei általában helyiek, állandó főszereplője, Melis Zsolt irodalomtörténész és magándetektív azonban Budapestről érkezik. Kellei György olyannyira a helyhez igazítja történeteit, hogy a siófoki Mészöly Géza utca egyik szállóját át kellett nevezni, mert az megegyezett a szerző regényében szereplő gyilkos helyszínnel. A beszélgetés után Kellei György megkapta az első magyar krimifesztivál életmű-díját.

Sok szó esett még a műfajról női vonalon is, valamint a filmes adaptációkról beszélgettek, mindeközben a Szeparéban megkezdődött Józsa Márta beszélgetése Bodor Ádámmal. Zsúfolásig telt a kis terem, a világhírű Kossuth-díjas magyar szerzőre rengetegen voltak kíváncsiak. A Bodor-univerzum kapcsán szóba jött a kommunizmus, a táj, a térkép szerepe. A szerzővel folytatott beszélgetés egy külön beszámolót tenne ki, így csak a legérdekesebb gondolatot lehet kiemelni: az erdélyi Bodor Ádám, aki fiatalon a rendszer ellenségeként több évet töltött börtönben úgy gondolja, aki nem élt a kommunizmusban, az már nem is érti azt. – Az a szerző, aki nem élt benne, csak közhelyszerűen tud fogalmazni a korszakról. Az elnyomás igazán az, amikor az ember elkezd úgy gondolkodni, ahogy azt a hatalom elvárja – mondta Bodor Ádám.

Jóleső volt látni, hogy gyakorlatilag elszámolták magukat a szervezők, többen voltak kíváncsiak a Kunszt!-ban tartott krimi-szériára, mint ahány ülőalkalmatosság adott volt, ugyanígy az esti bábelőadásra – Markó-Valentyik Anna Polcz Alaine Ideje a meghalásnak című szövegét dolgozta föl – is jóval nagyobb volt az érdeklődés, a koncerthelyszínek ugyancsak megteltek. A fesztiválon külön figyeltek a látás- és mozgássérültekre, jelnyelvi tolmács kísért több beszélgetést. A fesztivál hiánypótló esemény, mely egyrészt megmutatta, nagy igény van a népszerű irodalmi műfajokról való diskurzusra. A Holtszezon összetétele más magyarországi régióban is gyümölcsöző lenne.

Négy napnyi kultúra

A Holtszezon Irodalmi Fesztivál 2023-ban nemzetközi vizekre evezett, több neves külföldi alkotó is csatlakozott az eseményhez, többek között, a Cseh Centrummal közös programon pénteken két fiatal, elsőkönyves cseh alkotót, Klára Vlasáková írót és Elsa Aids költőt ismerhetett meg a nagyérdemű, a szombati napon Leopold Maurer bécsi képregényrajzoló és Kira Poutanen finn ifjúsági regényszerző voltak jelen. Az esemény nagy hangsúlyt fektetett a közönség bevonására is, számos workshop – képregénykészítés, krimiírás, dalszöveg, bábszínház, kreatív írás, konceptuális grafikai, graffiti műhely – fogadta az érdeklődőket. Február 23-26. között 13 helyszínen és több mint 100 programmal várta az irodalom szerelmeseit Veszprém, de legalább ennyit kedvezett a zenekedvelőknek is: minden este több helyszínen voltak koncertek. A Holtszezon Nemzetközi Kortárs Irodalmi Fesztivál a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa-program kiemelt irodalmi rendezvényeként jött létre.

Hosszú évek óta most először lehetett átütően érezni az új utat, amely mögött Carlo Chatrian művészeti igazgató munkája áll.