A „tiszták” és a „csúnyák” harca

A Momentum már 2017-es színre lépésekor olyan politikai erőnek igyekezett láttatni magát, amelyik nem volt részese a mutyiknak, nem sározódott be korrupciós ügyek miatt, így bizonyos erkölcsi magaslatról ítélheti meg nemcsak a hatalmon lévő fideszes elitet, de a többi, a rendszerrel szemben versenyképtelen ellenzéki pártot is. Egyértelművé tette azt is, hogy nem kíván összeállni a többi, lejáratódott párttal: akkori elnöke egy interjúban keresetlen szavakkal tette egyértelművé, hogy itt az ideje Gyurcsány Ferenc közéletből való távozásának.

Ám a nagy, fiatalos nekibuzdulás után eljött a politikai realitás sivataga: a tisztaság, a korrupciómentesség felkent bajnokát, a Momentumot a magyar választók 2018-ban nem juttatták be a parlamentbe. A 2019-es európai parlamenti választás ugyan kicsit jobban sikerült, de arra rájöttek a párt vezetői, hogy a választói támogatottságuk nem elég magas ahhoz, hogy egyedül indulva érdemi súlyt képezzenek a települési önkormányzati szinten, így hát a Momentum a 2019-es helyhatósági választásokon mégiscsak összefogott az általa megvetett többi párttal, így az „óbaloldallal”(MSZP, DK) is.

Az azóta eltelt időszakban a Momentum nemhogy nem volt képes az ellenzék vezető erejévé válni, de a 2022-es választásokat követően veszített népszerűségéből - míg a Demokratikus Koalíció az ellenzék legnagyobb pártjává vált, és az is maradt. Ennek az egyik oka az, hogy a Gyurcsány-párt működik a leginkább pártszerűen, vagyis alapvetően fegyelmezetten kommunikáló, közösségépítő szervezet. Emellett természetesen nem gondolja, hogy a 2010 előtti kormányzás alapvetően rosszul sikerült volna, így nincs gondja azzal sem, hogyha volt miniszterek, államtitkárok is a soraiban politizálnak. Érteni véli, hogy a magyar társadalom nem lehet olyan tiszta, korrupciómentes, ahogy azt egyes naiv idealisták - illetve a Momentum - eredetileg elképzelte. A NER kíméletlennek tűnő verbális támadása mellett a párt megalkuszik a mindennapi ügyeskedéseket nagyon is elviselő társadalmi viszonyokkal.

A DK vezetői fontosabbnak tartották saját pártjuk belső kohézióját, mint a momentumosok kifogásait – így született meg a pártelnökség döntése Ráczné Földi Judit országgyűlési mandátumáról. Hiába járt el – ahogy Gyurcsány is elismerte – „figyelmetlenül” Ráczné offshore cége kapcsán, hiába hivatkozik a Momentum arra, hogy a támadott politikus a feddhetetlenségi nyilatkozat alapján el sem indulhatott volna az előválasztáson, mégis Ráczné mellett döntöttek az elhunyt Kordás László mandátumának odaítélésekor.

Ráczné ugyanis régi motoros a pártban, ő már a 2010-es évek első felében is aktívan a DK-ban politizált, amikor a szervezet lényegesen gyengébb támogatottsági mutatókkal rendelkezett. Ő mégsem jutott mandátumhoz sem 2018-ban, sem 2022-ben, miközben a párthoz újonnan csatlakozott Dávid Ferenc vagy Kálmán Olga igen. A volt kormányfő tehát arra jutott, hogy ha nem Ráczné, hanem egy kevésbé ismert vagy egy másik újonnan csatlakozott tag kerül be az Országgyűlésbe, akkor az nemcsak Ráczné és hívei körében okoz csalódottságot, de azt üzeni a régebb óta politizálók számára, hogy az „újak” kedvesebbek, mint a „régiek”. A párton belüli egyensúly megbomlásának elkerülése tehát fontosabb volt a DK vezetése számára, mint a feddhetetlenség.

De nem fogja a Ráczné Földi Judit melletti kiállás megbosszulni magát? Mivel a Momentum jogi úton tett kísérletet a mandátum betöltésének megakadályozására, várható a DK bosszúja, vagyis a két pártnak a már eddig is feszült viszonya tovább romolhat. Az ellenzék két legnagyobb támogatottságú pártja közötti ellentétek már most hálás témául szolgálnak a kormánypárti média- és sajtórendszer számára, ez az ügy az ellenzéknek tehát nem használ.

A NER eddigi csaknem 13 éve viszont olyan tanulságot is hordoz, hogy a politikai korrupció ostorozásával nem lehet választásokat nyerni. Egyrészt a megélhetési kérdéseket a magyar választók fontosabbnak tartják, másrészt a NER-oligarchák ügyei sok választóhoz el sem jutnak. Egy párt „tisztasága” önmagában még nem hoz el igazi sikert, a stabilitás, biztonság és az erő ígérete annál inkább.

Persze megtehetné a Momentum, hogy Ráczné ügye után frontális harcot indít a DK ellen, és még csak helyi szinten sem működik vele együtt, önálló jelöltek sorát indítva el a 2024-es önkormányzati választáson, vagy kísérletet tesz egy DK nélküli ellenzéki összefogás létrehozására. Csakhogy mivel a DK támogatottsága az ellenzéken belül érdemi erőt képvisel, könnyen magára húzná a Momentum azt a vádat, hogy a Fidesznek kedvez, mert a DK szavazóinak hiányában több ellenzéki polgármester és önkormányzati képviselő mandátuma kerül veszélybe a helyhatósági választásokon.

Egy ilyen politikai fordulatra a Momentum vezetése részéről nagy bátorságra volna szükség, csakhogy a pártelnök gyenge, Donáth Anna pedig még csak félig-meddig tért vissza a politika élvonalába – ellenben a DK folyamatosan járja az országot, igyekszik újabb támogatókat szerezni. Nem elég hát tisztának lenni, erősnek is kell lenni. Márpedig az ellenzéken belül a DK jelenti a legnagyobb erőt – a Fidesz nem kis örömére.

—

A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.