Ismét fellángolt a vita a római-parti védmű ügyében a nyomvonal választás okán. A csillaghegyi öblözet árvízvédelme Tarlós István főpolgármesteri időszakának leghevesebben támadott projektje volt. A mérnökből lett városvezető azonban látszólag mindvégig kitartott a védvonal Duna közvetlen közelébe, a parti sétányra helyező koncepció mellett. Az ellenzők szerint ez a sokak által kedvelt természetes part lerombolását eredményezné, miközben sok műszaki nehézséget és kockázatot is hordoz.
Emlékeztetőül: mások azt támogatják, hogy a Nánási-Királyok útján már meglévő gát helyére építsenek újat. Ez a megoldás nem érintené a sétányt, ám egyúttal védtelenül hagyná a part és a Nánási-Királyok útja közötti hullámtérben álló évtizedekkel ezelőtt épült házakat, és az utóbbi években felhúzott drága lakóparkokat, apartmanházakat.
Most kiderült, hogy a főváros annak idején kettős játékot játszott.
Tarlós István minden fórumon hevesen bizonygatta a part menti nyomvonal helyességét és sorra szerezte be az ennek alátámasztását szolgáló műegyetemi és akadémiai állásfoglalásokat Csakhogy a háttérben a polgármesteri hivatal jogászai sorra nyerték a hullámtérben élőkkel szembeni kártérítési pereket.
Az akkori pervesztesek között van annak a szállodatulajdonosnak a cége is, amely most az Egyesület a Római Partért civil szervezet nevében hevesen támadja az időközben színt és főpolgármestert váltott fővárosi önkormányzatot, amely alig titkoltan a part helyett a mostani nyúlgát helyén képzeli el az új nyomvonalat. Döntés egyelőre nem született.
Az Egyesület a Római Partért képviselői azonban már támadásba lendültek.
A szervezet érvei között a Duna parti sáv csatornázatlansága és az árvizek okozta fertőzésveszély mellett, a védműépítés miatt a Királyok útján kialakuló forgalmi dugók és a közműkiváltások tetemes költsége, illetve az ott élők kártalanítási igénye is szerepel. Mint legutóbbi Népszavához is eljuttatott közleményükben írják: a Római-part 70 hektáros területén élő ingatlantulajdonosok kártérítési követelésekkel fognak fellépni a fővárossal és a III. kerületi önkormányzattal szemben, ha a gát a Nánási-Királyok útja nyomvonalon épül fel. Az egyesület úgy véli, hogy a védmű Nánási-Királyok útján való elhelyezése esetén a teljes 70 hektárt ki kell sajátítani, mivel a jogszabályok, műszaki előírások szerint elsőrendű védvonal előtt nem lehet beépített terület, ami veszélyezteti a védképességet.
Római-parti gát: pénz nincs, de nyomvonal leszA fenti állításokról megkérdeztük a fővárosi önkormányzatot is, amely 2020-ban közösségi tervezést indított, megvalósíthatósági tanulmányt rendelt és tavaly nyáron aláírták a tervezői szerződést. A fővárosi önkormányzat szerint az egyesület kárigénnyel való fenyegetőzése jogilag megalapozatlan. Egyúttal felhívták a figyelmet két korábbi, még 2014-ben lezárult perre. Az egyiket egy hullámtérben épült szálloda tulajdonosa indította, aki 4,8 millió forintos kártérítés megfizetését kérte a fővárostól a 2013-as árvíz miatt, mondván szabályosan, építési engedély birtokában húzta fel a hotelt. A Kúria azonban kimondta, hogy „a folyók hullámterében a helyi önkormányzatot nem terheli árvízvédelmi kötelezettség, az ott elhelyezkedő ingatlanok tulajdonosai csak saját kockázatukra végezhetnek építési és gazdálkodási tevékenységet, az önkormányzat az árvíz okozta károk megtérítésére nem köteles.” Egy helyi lakos által indított perben pedig azzal az indokkal utasították el a kártérítési igényt, hogy a tulajdonos az ingatlan megvásárlásakor tudatában volt annak, hogy az hol helyezkedik el. Ez a két döntés a fővárosi önkormányzat szerint egyértelműen tisztázza a felelősségi köröket: nem kötelesek megvédeni a hullámtérben épült házakat. Ez nem csupán a jogi szempontok, hanem a gazdasági tényezők vizsgálatánál is fontos szerephez jut, hiszen így nem kell számolniuk a kisajátítási, kártalanítási költségtényezőkkel.
Az önkormányzat szakértői úgy vélik, hogy jogilag ugyan nincs különbség, morálisan azért már kérdéseket vet fel a lakóházban élők és a nyaralóapartmanokat vásárlók ügye, bár az sem mindegy, hogy a családi házat a fővédvonal építése előtt vagy után építették. A hullámtérben élők túlnyomó többsége kimutatásaik szerint üdülőparkokban lakik, amelyeket eleve feltöltésre építettek, a 2013-as rekord árvíz sem ért fel hozzájuk. Ez nem jelenti azt, hogy érzéketlenek lennének a Nánási-Királyok útja és a Duna között élők problémái iránt, de ezt a szempontot az öblözetben élő 55 ezer ember érdekeihez, illetve a római part egyedülálló természeti értékeinek megóvásához viszonyítottan kell vizsgálni.
Nem lesz védműgettó
A főváros szakértői nem osztják az egyesület azon felvetését sem, miszerint a mostani nyúlgát helyén felépülő új védmű bezárná, „gettóvá” alakítaná a hullámteret. A Nánási-Királyok úti nyomvonalon épülő beton mellvéd átlagmagassága ugyanis 1 méter lenne, ez a fix szerkezet magasítható extrém helyzetekben 1,3 méterig mobilelemekkel. A 3,5 kilométer hosszú védműn összesen 90 árvízkapu biztosítja majd az átjárást. Ahogy a Népszavának elmondták: nincs tökéletes megoldás, hiszen egy sűrűn beépített városszövetbe kell beerőltetni egy árvízvédelmi létesítményt. Mindenképpen felfordulást okoz az építkezés, mindkét nyomvonalon szükség van közműkiváltásra és fakivágásra. Nem is kevésre. A parti nyomvonalnál nagyjából négyszer annyi fát kell kivágni, mint a Nánási-Királyok útján, de mindkét esetben jócskán száz feletti fakivágást jelent.