Alkotmányellenes hatalomátvételre irányuló összeesküvés, illetve szélsőséges szervezet létrehozása és vezetése – ezen vádak alapján kért hétfőn a fehérorosz ügyészség 19 év letöltendő börtönbüntetést Szvetlana Tyihanovszkajara, a 2020. augusztusában elcsalt elnökválasztás győztesére. Az összevont perben hasonló ítéletet kértek a száműzetésben élő Pavel Latusko volt kulturális miniszter és a fehérorosz állami akadémiai színház volt igazgatója, ismert ellenzéki személyiség ellen is. Tyihanovszkaja három másik száműzetésben élő szövetségesére - Marija Morozra, Olga Kovalkovára és Szergej Dilevszkijre -, akik ugyanebben az ügyben állnak bíróság előtt, az ügyészség 12 év börtönt kért a Belta fehérorosz állami hírügynökség jelentése szerint.
A most végéhez érkezett bírósági eljárás január közepén kezdődött, szinte egyidőben a 2022-es Nobel-békedíj társdíjasa és a Vjaszna belarusz emberi jogi központ alapítója, a bebörtönzött Alesz Bjaljacki emberi jogi aktivista és társai, valamint Roman Protaszevics ellenzéki blogger-újságíró ellen indított perrel.
A belarusz ellenzék vezetőjének számító, Lettországban élő Tyihanovszkaja már csak azért sem számíthat enyhébb büntetésre, mert blogger férjére, Szergejre, akinek bebörtönzése miatt lett egyáltalán elnökjelölt a fiatal angoltanárnő, már 2021. decemberében 18 éves letöltendő börtönbüntetést szabtak ki „tömeges zavargások szervezése", „gyűlöletkeltés”, „a közrend megzavarása„ és „a választási bizottság bojkottálása” címén.
A 2020-as elnökválasztás és az azt követő több hónapos ellenzéki megmozdulások összes többi vezéralakját már vagy bebörtönözték, vagy távollétükben elítélték. A kezdetben Alekszandr Lukasenko elnök legkomolyabb kihívójának számító, de az elnökválasztáson már indulni nem tudó Viktor Babariko volt bankárt elsőként, még 2021. júliusában egy nyilvános kirakatperben 14 év börtönre ítélték. Néhány hónap múlva egykori kampányfőnöke, a később Tyihanovszkaja oldalán megjelenő Marija Kolesznyikova 12 évet kapott.
Az újságíró Protaszevicset, akinek elfogásáért 2021. május 23-án Lukasenko rezsimje eltérítette a Ryanair légitársaság Athénból Vilniusba tartó járatát, a jelenlegi vádak alapján akár 15 évre is bebörtönözhetik. Mindezt annak ellenére, hogy vádalkut kötött az ügyészséggel és bűnösnek vallotta magát. Fogvatartottként televíziós műsorokban szerepelt, ahol rendre az ellenzéket bírálta, sajtótájékoztatót is tartott hasonló céllal. A 27 éves újságírót a tárgyalásán nem is zárták ketrecbe, mint a többi ellenzékit, de az ellene felhozott vádakat sem törölték. Protasevicset két másik, távollétében bíróság elé állított ellenzékivel együtt 1586 bűncselekménnyel vádolják, többek között tömeges zavargások szervezésével, társadalmi gyűlöletkeltéssel és Lukasenko megsértésével. Az általa vezetett Nexta Live ellenzéki csatornát, amely a Telegram közösségi oldal egyik legnépszerűbb csatornájának számított a térségben, még 2021-ben terrorista szervezetnek nyilvánították.
Nyílik a titkos front, Belaruszban dőlhet el a háborúProtaszevics élettársát, az orosz állampolgárságú Szofia Szapegát, akit vele együtt a Minszkben földre kényszerített repülőről szállítottak le, egy fehérorosz bíróság hat év börtönre ítélte társadalmi gyűlöletkeltésért. A lány ugyanis, vőlegényével ellentétben, nem kötött vádalkut.
A Nobel-békedíjas Alesz Bjaljacki és a vele együtt bíróság elé állított munkatársai, Valjancin Sztefanovics és Uladzimir Labkovics 2021 júliusa óta vannak őrizetben. Őket az ellenzéki megmozdulások pénzelésével vádolják, ők 7-12 év börtönre számíthatnak. Tárgyalásukat az érintettek fémketrecben hallgathatták végig, veszélyes bűnözőként.
A Vjaszna szerint tavaly év végén 1448 politikai fogoly ült börtönben Fehéroroszországban, ahol a 2020-as elnökválasz kampányának kezdete óta mintegy ötvenezer embert állítottak elő, amiért részt vettek a tüntetésekben vagy bírálták a hatóságokat és a Lukasenko rezsimet.
És a folyamat nem állt le, az ellenzéki megmozdulások vezetőinek kiiktatása után tisztogatás egyre mélyebbre ér, szakszervezeti vezetők, sportolók, művészek és újságírók is az elnyomás célpontjai. Sőt, januártól újabb lendületet vett az elnyomás. Az év elején a minszki városi bíróság 9-9 év börtönt szabott ki az elektronikus iparban dolgozókat tömörítő REP szakszervezeti vezetőire, Vaszil Berasznyijra és Henadz Fjadinicsra. Nyolc év börtönt kapott a Vjacsaszlau Areska aktivista. Mindnyájukat szélsőséges szervezet létrehozásában és a tevékenységében való részvételben, az ország nemzetbiztonságát sértő tevékenységre való felbujtásban és társadalmi gyűlöletkeltésben mondták ki bűnösnek.
Megkezdődött Meriem Hera énekesnő pere is, aki négy év börtönbüntetésre számíthat, mert tavaly nyáron egy rendezvényen ukránul énekelt el egy dalt az orosz invázió elleni tiltakozásképpen.
De két év börtönbüntetésre ítélte, ugyancsak idén januárban a breszti bíróság a Darja Loszikot, a Szabad Európa/Szabadság Rádió újságírójának, Ihar Losziknak a feleségét is egy a Belaruszban terrorcsoportnak nyilvánított lengyel tévé, a Belsatnak adott interjújáért, mert a vád szerint egy politikai fogoly feleségeként nyilatkozott. Újságíró férjét ugyanis már korábban szélsőséges tevékenység ürügyén bebörtönözték.
A rendszerváltás előtti időket is lepipáló méretű elnyomást alkalmazó Belaruszt és az országot uraló Alekszandr Lukasenkot elkerüli a civilizált világ. Orbán Viktor magyar miniszterelnök viszont 2020-ban, az elnökválasztási kampányban látogatta meg Lukasenkot, Szijjártó Péter külügyminiszter pedig az ukrajnai háború kitörése óta az egyetlen uniós magasrangú tisztségviselőként járt a fehérorosz fővárosban, ahol belarusz kollégájával a „béke fontosságáról” tárgyalt.