A minszki védelmi tárca múlt kedden azt állította, hogy déli határaik mentén ukrán csapatösszevonás zajlik, Alekszandr Lukasenko elnök pedig – aki tavaly megengedte Oroszországnak, hogy Belarusz területéről indítsa meg az Ukrajna elleni invázió fő csapását, s azóta is rendelkezésre bocsátja országa bázisait az orosz légicsapások végrehajtásához – arról beszélt, hogy félkatonai területvédelmi alakulatokat kell létrehozni egy ukrán „agresszió esetére”.
A kijevi vezetés, élén Volodimir Zelenszkij elnökkel a háború kezdetétől hangsúlyozta, hogy a baráti belarusz nép ellen nem fog támadást indítani. Lukasenko mégis egy Ukrajna felőli fenyegetés látszatát igyekszik kelteni, s egyre gyakrabban elmondja, hogy katonákat csak akkor küld a szomszédos országba, ha onnan támadás érné országát. Kijev hónapok óta aggódik, hogy Belarusz felől újabb támadás érheti, ezért csapatokat irányított át az északi országrészbe, miközben Moszkva a donbászi fronton igyekszik lekötni és felmorzsolni az ukrán erőket.
Oroszország a jelek szerint nemcsak hadi terveihez veszi igénybe Minszk segítségét, de ha úgy adódik, a háború számára kedvező lezárásához is. A belarusz diktátor Pekingben tárgyal a héten, pár nappal azután, hogy Kína rendezési tervet tett közzé az Ukrajna elleni orosz invázió első évfordulóján. A kínai sajtónak adott interjúban Lukasenko azt hangoztatta, hogy Minszk a békés rendezést szorgalmazza. Mint mondta, Lengyelország, Litvánia és Ukrajna területén az utóbbi napokban nem látták jelét olyan csapatösszevonásoknak, amelyekkel országát „belerángathatnák a konfliktusba”. Mindazonáltal készek „a függetlenségük és szuverenitásuk védelmében”, nagyon komoly választ adni egy külföldi agresszióra.
Kijelentését közben furcsa fénybe helyezte az a Kremlből származó dokumentum, amelyet két nappal korában európai és amerikai médiumok szivárogtattak ki, s amely állítólag részletesen ismerteti a putyini Oroszország terveit a vele névleg 1999 óta államszövetségben lévő Belarusz 2030-ig megvalósítandó bekebelezésére és függetlenségének teljes felszámolására. Egy hétvégi incidens aztán az egész világ figyelmét a belarusz fejleményekre irányította.
Kilőtték az oroszok egyik felderítő repülőgépét a belarusz légierő támaszpontjánVasárnap a Minszk melletti Macsuliscsi légibázison „partizánok” drónokkal robbantották fel az orosz légierő egy Berijev A-50 típusú légtérellenőrző repülőgépét. A támadásról Aljakszandr Azarov, a BYPOL belarusz ellenálló szervezet vezetője számolt be Telegram-csatornájukon. Az elcsalt belarusz elnökválasztás elleni tiltakozások leverése után, 2020 októberében Varsóban létrehozott BYPOL a rendvédelmi szerveknek a Szvetlana Tyihanovszkaja vezette emigráns kormány oldalára átállt tagjaiból verbuválódott, sokan máig ott szolgálnak. A minszki rezsim által terrorszervezetnek nyilvánított csoport tavaly vasútvonalak megrongálásával adott hírt magáról.
A brit felderítés szerint a „partizánakció” következtében az orosz légierőnek hat ilyen Berijev gépe maradt, közülük egy Szíriában, egy a Krím félszigeten állomásozik. Az A-50-eseket a légtér nagy távolságú ellenőrzése mellett légitámadások koordinálására használják. Az orosz invázió első heteiben naponta két bevetésre indultak, s ezek vezénylik le az ukrán infrastruktúra elleni ismétlődő légicsapásokat is.
A belarusz ellenállás a jelek szerint más téren is károkat tud okozni. Két napja árasztották el az internetet Alekszandr Matovnyikov orosz tábornoknak a szeretőjével folytatott mobiltelefonos üzenetváltásaival. Az egyik videoüzenetben Matovnyikov – az orosz szárazföldi erők főparancsnok-helyettese, jelenleg a Belaruszban állomásozó orosz haderő szárazföldi csapatainak műveleti főnöke – a nemi szervét mutogatva lejt táncot kedvesének.
Hogy a minapi belarusz fejlemények milyen hatással lesznek az orosz-ukrán konfliktus kimenetelére egyelőre megjósolhatatlan. Jurij Felstyinszkij neves orosz-amerikai történész azonban az Unian ukrán hírügynökségnek adott, szombati interjújában úgy vélekedett, hogy jelenlegi szakaszában a háborút Putyin hajthatatlansága miatt csak egy módon lehet megállítani: ha Oroszországot kapitulációra kényszerítik, s ez – bármilyen meglepőnek tűnhet – „Belarusz felszabadításával fog megkezdődni”. Szerinte ebben az irányban a legkönnyebb legyőzni Moszkvát, s a Putyin által elképzelt kelet-európai offenzívához ugródeszkának szánt Belarusz elvesztésével az egész háború lényege elvész.
A hogyan kérdésére Felstyinszkij azt felelte: „Amikor Putyin bevonult a Krímbe, azt mondta, hogy nem az orosz hadsereg van ott, hanem »kis zöld emberkék«. És miért ne tudnák »kis zöld emberkék« felszabadítani Belaruszt az orosz csapatoktól?”
