Vasárnap este egy intenzív geomágneses vihar érte el a Földet, és az Időkép jelentése szerint 23 óra 10 perc környékén hazánkban több éjjellátó kamerán is rózsaszínes fény kezdett táncolni az északi horizont fölött. Idén először volt látható Magyarországon az aurora borealis, más néven északi sarki fény, az egyik legelképesztőbb természeti jelenség.
A sarki fény eredete a napkitörésekhez köthető alapvetően, akkor tapasztaljuk, amikor erősebb intenzitású napszél vagy koronakidobódás érkezik a Földre – avatott be Boldog Ádám csillagász. „A Napból elindul egy töltött részecskeáram, amely eléri bolygónkat. A Föld védőpajzsa, egy mágneses tér nem engedi, hogy ezek a töltött részecskék direktben elérjék a légkört. Viszont ez a mágneses tér az északi és a déli pólus felett nyitott. A védelem úgy működik, hogy a töltött részecskéknek a jó részét oda tereli, tehát ezek nem direktben találják el a Földet, hanem a nyitott erővonalak mentén eljutnak a két pólushoz. Ott bejutnak a Föld légkörébe, és összeütköznek a légkörünket alkotó gázokkal, amelyeket gerjesztenek, ionizálnak. Ezek a molekulák magasabb energiaszintre kerülnek, majd lelassulnak, visszaugranak egy energiaszintet az elektronok, és ekkor bocsátanak ki fotonokat. Ez azt jelenti hétköznapi nyelven, hogy fényleni fognak.”
Az északi fényről készült fényképeken általában főleg zöld és vöröses színt lehet látni, néha rózsaszínes-kékeset is, amit az határoz meg elsősorban, hogy milyen gáz fényét látjuk. A felszínhez közeli, 80-100 kilométeres magasságban lévő ionizált nitrogén fénye bíborszínű, a 100-250 kilométeres magasságban lévő atomi oxigén jellegzetes zöld, a 250-600 kilométeren lévő atomi oxigén és kevés nitrogén viszont már pirosban pompázik. De például a Jupiteren megfigyelhető sarki fény kék színű, mivel más gázok alkotják a bolygó légkörét. Viszont a Földön a nitrogén és az oxigén dominál, így ezek határozzák meg az Aurora Borealis színét. „Ahogy a részecskék mozognak, áramlatok indukálódnak, és ezek a színek ténylegesen láthatók szabad szemmel is" - tette hozzá a csillagász. ,,Ezek annyira fényesek, hogy éjszaka is lehet látni a színeket. Az 1850-es években például leírtak olyan erős sarki fényt, amikor az észak-amerikai területen olvasni lehetett, annyira világos volt az égbolt, sőt egészen Kubáig lehetett látni a jelenséget.”
Az Aurora Borealis erősségét elsősorban a napkitörés erőssége határozza meg, azon belül is a részecskék sebessége. Ha sűrűbb plazma érkezik, ráadásul gyorsabb is, akkor lesz erőteljesebb a jelenség – magyarázta Boldog Ádám. „A napszelet egyébként folyamatosan kapjuk, de az változó, hogy egy-egy ilyen erősebb periódus mennyi ideig tart. Az északi területeken – Izland, Észak-Svédország, Észak-Finnország – gyakorlatilag minden éjszaka látható sarki fény. A Napban maga a koronakidobódás néhány óra alatt lezajlik, ami elindít rengeteg, különböző sebességű részecskét, amelyek különböző idő alatt érik el a Földet. A sarki fény ezért egy nagyon jól előrejelezhető jelenség, nagyjából három nappal korábban lehet tudni, mikor várható fokozott megjelenése.”
A csillagásztól azt is megtudtuk, hogy bár tudományos magyarázat egyelőre nincs rá, de a nap-éj egyenlőségek időszakában gyakrabban tapasztalható a jelenség. Azonban elsősorban a Nap 11 éves aktivitási ciklusa határozza meg a sarki fény megjelenési gyakoriságát is. Legutóbb 2014-15 táján volt a csúcson, tehát 2025 körül érhetjük el az újabb maximumot, jelenleg ehhez közeledünk. Ilyenkor sokkal aktívabb a Nap tevékenysége, sokkal több a napfolt, így számíthatunk arra, hogy sokkal gyakrabban láthatunk sarki fényt is. Az aktivitási ciklus maximumához közelítve nem ritka, hogy Magyarországon is észlelhetjük a jelenséget. Ugyanis ha elég nagy a napkitörés energiája, a részecskék az Északi-sark felett belépve eljutnak alacsonyabb szélességi fokokra is.
INFÓ
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal honlapján (noaa.gov) bárki figyelemmel kísérheti az előrejelzést, hogy mikor és mely területen várható sarki fény megjelenése.
