Nincs bocsánat

Ki vannak osztva a szerepek: a lelkes rajongók azt posztolgatják, hogy „a pedofíliára nincs bocsánat”, a politikusi másod-harmadvonal meg azt, hogy „a gyerek számunkra szent és sérthetetlen”. Gondolkodni láthatóan nem kell – nemhogy az üzenetek, még az alábiggyesztett emoji-sorok is a Rogán-műhely gondosan megtervezett konfekciótermékei.

Értjük, nincs bocsánat - rendben, lássuk akkor az elrettentő büntetéseket. Kaleta Gábor, az Orbán-kormány által Peruba küldött, majd onnan a TEK közreműködésével hazamenekített korábbi nagykövet hivatali számítógépén 19 ezer pedofil képet találtak. Az ügyet közelebbről ismerők szerint nem a tizennyolcadik születésnapjuk előtt pajzánkodó fiatal lányok/fiúk voltak a fotókon, hanem perverz szexuális és szadista szeánszok játékszereiként használt csecsemők és kisgyerekek. Ha tényleg nincs bocsánat, és nem csak a kormánykommunikáció legújabb figyelemelterelő manőveréről van szó, akkor vele lehetne kezdeni a példastatuálást.

A folytatáshoz itt van a KDNP 56 évesen egy 13 éves, tehát bőven kiskorú lányt megrontó volt körmendi alpolgármestere. Aki amúgy házas volt, ráadásul tanárként környékezte meg a gyereket – tényleg érdeklődéssel várjuk, megkapja-e ugyanazt az elbánást a kereszténykonzervatívnemzeti sajtótól és a pártállam hivatásos erkölcsvédőitől, ami a közelmúltban a 15 éves (fiú) szeretőjével hencegő pedagógiai asszisztensnek kijárt. Ha ugyanis az egyik eset pedofil ügy, akkor bizony a másik is, és viszont. A helyi Fidesz és Fidelitas mindenesetre toleráns hangvételű, „ha bebizonyosodik, hogy törvényt sértett...” keménységű közleményben határolódott el tőle. Ezek szerint van egy olyan törvényünk, amely a 13 éves lányok elcsábítását engedi, a 15 éves fiúkét viszont tiltja felnőttek számára?

S ha a körmendi ragadozóra már könyörtelenül lecsaptak, következhet a XVII. kerület volt fideszes alpolgármestere, akinek a történetében a kiskorú nevelt lány szobájában elhelyezett rejtett kamerák mellett a gyerek 11 éves korától éveken át tartó szexuális molesztálása is benne van. Tudtunkkal érte sem indult még el a szent inkvizíció – legutóbb akkor hallottunk róla, amikor a Rákoskerten Makovecz-templomot építő alapítvány kurátorának nevezték ki.

Nincs bocsánat, ugye? És tessék mondani, 2010 óta pontosan hány papot és más egyházi embert vontak kérdőre pedofil cselekmények miatt? Mert hogy voltak ilyen cselekmények, az – ha máshonnan nem is – a sajtóból tudható. Következményekről viszont nincs hír (pontosabban a bíróság nemrég elítélte az egyházi pedofília egyik áldozatát): továbbra is Magyarország az egyetlen ország az EU-ban, ahol az állam nem kényszeríti a saját pedofiljaik kiadására a vallási szervezeteket.

Most viszont tényleg jön a nulla tolerancia, beleértve a fentebb említettek számonkérését? Ideje lenne. Mert a bűnpártolásnak, az álszentségnek, a félrenézésnek és a politikai haszonlesésnek azt az undorkeltő elegyét, amit eddig a pedofília visszaszorítása címén a kormányoldal előadott, egyre nehezebb lesz megbocsátani.