;

oktatás;teljesítmény;Pokorni Zoltán;tanárok;mérések;béremelések;Klik;volt miniszter;

- Pokorni Zoltán az Orbán-kormány oktatáspolitikájáról: Az esetek többségében boldogtalan gyerekeket nevelünk

Az egykori miniszter szerint kár, hogy az évtizedes lehetőséget nem használták ki a lehető legjobban.  Szerinte nincs az a pénz, ami önmagában minőségi változást hozna az oktatásban. Nem tartja jónak a pedagógusok mérését felülről, ebben „a brutálisan adminisztratív rendszerben”, és vallja: a tanárokat a szabadság és az önállóság teheti boldoggá. 

Az oktatási változásokhoz idő kell, a kormánynak megadatott 12 év, és nem is lehet azt mondani, hogy nem nyúltak volna hozzá bátran az oktatáshoz, de „kár, hogy ezt az évtizedes lehetőséget nem használtuk ki a lehető legjobban”  – szúrta ki a Telex, hogy mit mondott Pokorni Zoltán a Fidesz 1998-2001 közötti oktatási minisztere, a XII. kerület fideszes polgármestere a Szabad Európának adott interjújában még februárban, amelynek a vágatlan verzióját csütörtökön töltötték föl a Youtube-ra.

Pokorni az oktatás jelenlegi helyzetének kérdéseinek többségében határozott állápontot foglal el. Szerinte például a tanárok bére soha nem volt magas, most sem az, ugyanakkor „hiba lenne azt gondolni, hogy pusztán a pénz hiánya a probléma”. – Eddig is voltak nagyobb béremelések az ágazatban, de azok mindig pillanatnyi pozitív hatást tudtak csak kiváltani, érdemi strukturális eredményük nem volt. Illúzió azt gondolni, hogy lehet annyi pénzt önteni az oktatásba, ami önmagában minőségi változást okozna, de a pedagógus átlagbérnek el kell érnie legalább az értelmiségi átlagbért – vélekedett. Pokorni Zoltán az interjúban beszélt a tanárok teljesítményének méréséről is, amit a Belügyminisztérium vezetne be szeptembertől, és ami alapján a jól teljesítő tanároknak több pénz járhatna, mint a rosszabbul teljesítő kollégáiknak.

Lehet mérni, értékelni a pedagógusokat, de nem adminisztratív, felülről lefelé irányuló ellenőrző attitűddel. (...) A tanárokat a szabadság és az önállóság teszi boldoggá, a brutálisan adminisztratív rendszer meg sem érti a problémájukat

– fogalmazott.

Ennek megfelelően az első Orbán-kormány oktatási minisztere nem gondolja megfontolt döntésnek a teljes államosítást, mert „a XXI. században nem alkalmazhatók a 70-es évek derekán kialakult pedagógiai elvek vagy oktatásirányítási rendszerek. A Klik által létrehozott hatalmas struktúra el sem jutott idáig, hogy kudarcot valljon, mert önmagában olyan nagy, hogy pusztán a rendszer felépítése és legegyszerűbb működtetése a nagysága miatt termelte ki a problémákat”.

 Az esetek többségében boldogtalan gyerekeket nevelünk

– tartja a problémák közül az egyik legfontosabbnak.

A Fidesz jelenlegi helyi politikusa, aki ma már az oktatásüggyel nem foglalkozik, aktívan, úgy látja, hogy ma a középosztály gyerekei túlterheltek, és nem az iskolai óramennyiség miatt, hanem a pénzért vásárolt pluszórák miatt.  Ugyanakkor szerinte a szegényebb családok gyerekei csak félig kapják meg azt, ami kell nekik a sikeres oktatáshoz. Egyebek mellett nem tartja helyesnek, hogy be kell fejezni az óvodát a hatodik év végére. Az oktatás helyzetéért tiltakozó tanárok kirúgásáról ugyanakkor Pokorni nem akart „kívülről” véleményt mondani, bár elismerte, hogy ezek a lépések indulatot szülnek. Ő „egy egymást segítő, támogató kultúrában” hisz.

Kedden a svéd házelnök, később pedig finn kollégája fogadja Hende Csabát, Németh Zsoltot és más kormánypárti politikusokat. Az érintettek finoman jelezték, beszélgetés lehetséges, tárgyalás nem.