feloszlatás;képviselő-testület;Balatonvilágos;Club Aliga;

Megy a harc a Balaton talán legértékesebb ingatlanáért, a NER kiszolgálása miatt feloszlatnák a balatonvilágosi képviselő-testületet

A balatonvilágosi képviselő-testület feloszlatását kezdeményezte három képviselő – tudta meg lapunk. Szerintük a faluvezetés a Club Aliga NER-közeli beépítőit segítik.

Feloszlathatják a balatonvilágosi képviselő-testületet. Ezt kezdeményezi legalábbis három helyi képviselő. Azért döntöttek így, mert szerintük több esetben sem járt el megfelelően a polgármester a Club Aliga-beruházásnál, amit a helyiek jó része mindenképp meg akar akadályozni. A képviselők szerint a polgármester nem tájékoztatta időben a testületet az építési engedélyekkel kapcsolatos iratok beérkezéséről és nem hívott össze rendkívüli ülést. Nem tette meg ezt a perbe lépési lehetőségről szóló bírósági végzéssel kapcsolatban sem. Így a testület mindkét esetben kifutott a döntési időből.

– Takács Károly polgármester mindkét esetben súlyosan hibázott, szerette volna elérni, hogy a testületnek ne legyen lehetősége döntést hozni – indokolta az akciót az egyik képviselő, Bukovszki András, a balatonvilágosi Club Aliga beépítése ellen évek óta küzdő AFE elnökhelyettese. Szerinte az is megállapítható, hogy az önkormányzat nem tud törvényesen működni, mivel azt a polgármester megakadályozza.

– A döntéssel, hogy a település nem lép be a beruházó elleni perbe Takács Károly, valamint a vele együtt szavazó három képviselő egyetértett a nemzeti kincsünket képező löszfal rézsűs elbontásával, figyelmen kívül hagyva, hogy a fal helyi védelem alatt áll, országos tájvédelmi területen. Úgy gondoljuk, hogy a polgármester törvénytelen működése, és az ehhez asszisztáló képviselők egyéni, és nem a közösség érdekeit szolgáló döntései nem teszik lehetővé, a falu érdekében vállalt képviselői munkánk ellátását, ezért kezdeményezzük a képviselő-testület feloszlatását.

Az AFE pozícióját erősíti, hogy a Pécsi Törvényszék a hét közepén visszavonta az aligai magaspart tetejére tervezett 105 lakás építési engedélyét. 

A döntés Bukovszki András szerint azt jelenti, nem kerülhet sor a páratlan szépségű, több mint nyolcmillió éves, helyi védelem alatt álló löszfal rézsűs bontására. Pedig a beruházó Pro-Mot Kft. éppen erre készült, méghozzá 750 méter hosszan.

A balatonaligai partszakaszért – Aliga közigazgatásilag Balatonvilágos településrésze – küzdő civilek a héten egy másik nagy eredményt is elkönyvelhettek, a Pécsi Törvényszék ugyanis a Club Aliga parkjába tervezett új kikötő épület építési munkálatainak felfüggesztését is elrendelte. Az AFE az öt társasház építési engedélyéhez hasonlóan a somogyi kormányhivatal által tavaly novemberben kiadott kikötőépítési-engedélyt is megtámadta a bíróságon, egyben azonnali jogvédelmet kérve, s a grémium helyt adott a kérelemnek, elrendelve az építkezés felfüggesztését.

– A Balaton megközelíthetősége közérdek, nem tudjuk elfogadni, hogy évről évre kevesebb hozzáférhető partszakasszal rendelkezik településünk – jelentette ki Bukovszki András, aki hozzátette, munkájukhoz továbbra is kérik a helyi képviselő-testület támogatását.

Ez utóbbira viszont kevés az esély, a Takács Károly polgármesterrel együtt héttagú testület ugyanis eddig rendre 4:3 arányban leszavazta az AFE kezdeményezéseit. Mint arról lapunkban is beszámoltunk, két héttel ezelőtti rendkívüli ülésén például elutasították a civilek kezdeményezését, hogy az önkormányzat lépjen be a Club Aliga építési engedélye miatt az AFE által indított perbe.

A perbe lépés ellen voksolók azzal indokolták döntésüket, hogy a NER-rel szembe menni szélmalomharc, s nem kockáztathatnak meg egy pert a kormányhivatallal szemben, hiszen annak hosszú távon kárát láthatná a település.

A polgármester pedig azzal érvelt, hogy az érintett területen nincs is közvetlen érintettsége a településnek. Ami annyiban feltétlenül igaz, hogy a Club Aliga 46 hektáros területének 80 százaléka a Pro-Mot tulajdona, 10 hektár pedig az államé, melynek vagyonkezelési joga azonban 2056-ig a cégé, viszont a partszakasz teljes átépítése, illetve esetleges lezárása esetén az aligaiak elveszítenék nemcsak strandjukat, de lejutásukat is a tóhoz.

Van, ahol nem beépítik, hanem visszaszerzik

Balatonfenyves önkormányzata vásárolt egy 107 méter hosszú, több mint háromezer négyzetméteres partszakaszt nettó 45 millió forintért - közölte a település polgármestere csütörtökön az MTI-vel.

Lombár Gábor (független) - aki egyben az önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség (BSZ) elnöke - elmondta, szeretnének ezzel a lépéssel példát mutatni. – Felelőssége a 44 tóparti önkormányzatnak, akármilyen kicsi is, ha adódik lehetősége a Balaton-part bármely kis részének közcélokra történő visszaszerzésére, a mai nehéz helyzetben is tegyen meg mindent érte –  fogalmazott.

Lapunk a kezdetektől beszámolt a Club Aligával kapcsolatos eseményekről: a Balaton talán legértékesebb ingatlanán komoly fejlesztéseket tervezett a Pro-Mot, amelyben 2018-ban lett többségi, 75 százalékos tulajdonos az akkor még Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Appeninn Nyrt. Az Appeninn 2020 tavaszán Jellinek Dániel érdekeltségébe került, tavaly tavasszal aztán a NER új csillagai közé tartozó Balázs Attila vezette Bayer Property vásárolta meg. Az eredeti tervek kikötőbővítésről, 122 szobás szállodakomplexumról és negyven kisházas nyaralóról szóltak, a hajdani pártvezetők nyaralóhelyét, az Aliga II-t pedig felparcellázták és – mint arról elsőként a Népszava beszámolt – eladták: a tómederig nyúló, vélhetően a Balaton-part legexkluzívabbnak számító telkeit jellemzően ingatlanfejlesztő-hasznosító cégek vásárolták meg. A település mellett az állam sem élt elővásárlási jogával, hozzásegítve ezzel a Pro-Motot több, mint 7 milliárd forintnyi bevételhez.

A Club Aliga beépítési terveihez beadott engedélykérelmét amúgy tavaly nyáron a beruházó azzal az indokkal vonta vissza, hogy a fejlesztéseket a környezeti hatásvizsgálati eljárásban vizsgált és értékelt eredeti tervekhez képest jelentősen moderált beépítési mértékkel kívánja megvalósítani. A civilek ekkor megnyugodtak, hogy tiltakozásuk értő fülekre talált. Az ősz végére azonban kiderült, a beruházó csak a gigaprojekttel kapcsolatos, kötelező környezetvédelmi hatásvizsgálatot akarja elkerülni, s a korábban egységes projektet feldarabolva immár részletekben engedélyezteti az egyes építkezéseket, ügyelve arra: egyik nagysága se érje el azt a szintet, hogy hatásvizsgálatra legyen szükség. Ennek megfelelően tavaly év végén építési engedélykérelmet nyújtott be öt, lapos tetős, legmagasabb pontjukon 20 méter magas társasház – összesen 105 lakás és 145 garázs – építésére porta- és fürdőépülettel és külső medencével, valamint egy kikötőépületre. A kormányhivatal mindkét esetben megadta az engedélyt, melyet a bíróság a luxusapartmanházak esetében elkaszált, a kikötőépülettel kapcsolatban pedig az elkövetkező hetekben várható döntés.

Erős hátszélben

A kormány 2020 nyarán nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságúnak minősítette a Club Aligán tervezett beruházást, kivonva ezzel a projektet a helyi rendeletek és szabályok alól, ráadásul több részletben cirka 10 milliárd forinttal támogatta meg az építkezést. Civil szervezetek viszont évek óta próbálják elérni, a kormány vonja vissza a minősítést, mivel a beruházás nem felel meg a törvényi kritériumoknak. – A jogszabály 2006-ban azért jött létre, hogy az uniós forrásokból megvalósuló projekteknél radikálisan csökkentse a hivatali határidőket, s pontosan leírja, milyen esetekben lehet kormányrendelettel kiemeltté nyilvánítani egy beruházást – magyarázta Bukovszki András. – Balatonaliga esetében viszont egyetlen szempont sem felel meg, sőt, felülírja a Balaton-törvényt, ráadásul gyedi jogszabályokat biztosít a beruházónak az építkezéssel kapcsolatban. Már az indoklás is hamis, hiszen turisztikai fejlesztésről, szállodaépítésről szól, a tervezett társasházak viszont nem felelnek meg ennek a kritériumnak. Jellemző, hogy bíróság által elkaszált építési engedély kiadásánál a kormányhivatal ezt az előírási feltételt nem is vizsgálta.