Amint arról már beszámoltunk, Kövér László a kormánypárti Hír TV Napi aktuális című műsorában fejtette ki aggályait egyebek között a svéd és finn NATO-csatlakozással kapcsolatban. Elképzelése szerint a NATO-nak eddig „nem volt, vagy elhanyagolható mértékű volt” a határa Oroszországgal, most viszont Finnország csatlakozásával 1340 kilométernyi közvetlen szárazföldi határ jönne létre, ami növeli egy jövőbeni katonai konfliktus veszélyét.
Erre az érvelésre már a laikus közönség is hamar összehúzhatja a szemöldökét, ismerve, hogy Oroszországnak jelenleg is öt NATO-tagállammal van közös határvonala, ha pedig az északi norvég határszakasz és a Lengyelországgal határos kalinyingrádi enklávé nem is jutna egyből eszébe mindenkinek, a három balti ország - Litvánia, Lettország és Észtország - révén akkor is egyértelművé válik, hogy a házelnöki okfejtés a legnagyobb jóindulattal is tévesnek tekinthető (vagyis ha a NATO Oroszországra akarna csapást mérni, már ezer plusz egy módon megtehette volna).
Kövér László: A veszély felmérhetetlen, kísérteties hasonlóságot lehet felfedezni az első és a második világháború előtti időszakkalMindenesetre Rácz András Oroszország-szakértő számszerűsítette a jelenlegi NATO-orosz határvonal hosszát:
norvég-orosz határ: 195,7 kilométer
észt-orosz határ: 294 kilométer
lett-orosz határ: 214 kilométer
litván-orosz határ: 297,1 kilométer
lengyel-orosz határ: 232 kilométer
Azaz összesen több, mint 1232 kilométer. Vagyis a NATO-orosz közvetlen határ nem most jönne létre, hanem megnövekedne a hossza, valamivel több mint a duplájára - mutatott rá.
„Nyilván egy házelnöknek nem kell mindenről mindent tudnia; arra való a stábja, hogy felkészítse őt a média-nyilatkozatokra. Szóval, a fentiek alapján érdemes lehet újragondolni az interjúkra való felkészülés folyamatát. Annál is inkább, mert most, hogy megy ki a parlamenti delegáció Helsinkibe és Stockholmba NATO-ügyben, nem biztos, hogy megkönnyíti a munkájukat, ha közben a magyar házelnök ilyeneket mond” - értékelt a szakértő.