Orbán-kormány;Lázár János;építészet;törvényalkotás;fideszes holdudvar;

A fideszes holdudvar kezére játszik az új építészeti törvény

Jól járhatnak a Budai Vár műemléki lakásait felvásárlók, a NER kastélytulajdonosai és a Római-part fejlesztői.

„Már a címe is tévedés. Lázár János minisztériuma a magyar építészetről akar törvényt alkotni, miközben az építészet művészet, amelyet nem szokás jogszabályokkal kalodába zárni. Az építési tevékenység az már más, arról lehet és kell is jogszabályban rendelkezni. De utóbbiról van egy nem is olyan régi törvény, így felesleges újat alkotni, hacsak nem valami egészen másról van szó” – háborgott egy neve elhallgatását kérő főépítész, aki szerint a társadalmi egyeztetésre kiadott koncepcióban olyan sok trehány megfogalmazás van, hogy komolyan se lehetne venni, ha nem az Orbán-kormányról lenne szó.

Így viszont félő – folytatta –, hogy mindez „szinte akadálytalanul átmegy a jogalkotási kapukon nemzeti faiskolástól, polgári jóízlésestől, szervizkönyvestől”. Erre utal, hogy a tőlük három alkalommal is bekért véleményekből nem sok mindent vettek át. Önkormányzati forrásunk szerint a legújabb változat alig különbözik a január közepén véleményezésre küldöttől.

– A tervezett építészeti kerettörvényben egymástól egészen távoli tevékenységeket, fogalmakat és szereplőket zsúfolnának össze. 

Mit jelent például a polgári jó ízlés, amelyet kiindulópontként határoz meg a jogalkotó? Kispolgári ízlést, vagy nagypolgárit, esetleg világpolgárit? Mi lesz a főúri, a dzsentri, vagy éppen a népi vagy munkásízléssel? A polgárság társadalmi kategória, nem építészeti fogalom – jegyzi meg a szakember. A törvény mindenesetre a polgári jó ízlésre alapuló építészeti minőséget a többi között a tervező „minőségi kiválasztásában”, az épületek „anyaghasználatban és formavilágban a kialakult állapothoz való illeszkedésben” látja. A „jó ízlés” a koncepció szerint az „ítélőképességet” jelenti, a „polgár” pedig minőségjelző, a tudatos állampolgári attitűdöt jelöli.

De még a címkézés a legkisebb baj. A jogszabály a főépítészi tevékenységtől a mérnöki kamaráig, az építési anyag kereskedelemtől a műemlékvédelemig, a változtatási tilalomtól a parkolóhelyek számának maghatározásig, vagy a reklámhelyek szankcionálásig mindenre kiterjed. Teljesen új elem a HVG által először említett Nemzeti Építőanyag-kereskedelmi, illetve Nemzeti Faiskolai Hálózat létrehozása, amely az állam által felvásárolt építőanyagokat értékesítené az „ellátásbiztonság” érdekében.

A kormány az építőanyag-kereskedelem egészét ellenőrizné, amit az építőanyagok behozatalának és kivitelének teljes körű nyomon követésével, regisztrációs kötelezettséggel, az állam elővásárlási jogának biztosításával (termékre és gyárakra is) érne el. A jogszabály szerint a kormánytörekvések között szerepel, hogy minél nagyobb legyen a magyar tulajdonban álló vállalkozások aránya az építőanyag gyártásban, a bányászatban és a faiskolákban is. A faiskolai termékek előállítását és alkalmazását emellett „össze kell hangolni a tervezői igényekkel és a távlatos önkormányzati fejlesztési szándékokkal”. A főépítész megint értetlenkedik: csak magyar faiskolákból beszerezhető növényeket lehet majd betervezni egy parkba? A tájépítész majd rendel 26 kocsányos tölgyet? Az új tüzépek pedig szerinte a nemzeti dohányboltokon is túltesznek, hiszen azokban nem az állam által felvásárolt cigit árulják.

Új fogalom az „építésgazdasági intézkedés”, amelyre például akkor lenne szükség, ha az építési termékek árszintje 5 százalékkal nő, hiány fenyeget, vagy veszélyhelyzet van. Utóbbi már most is megvalósul, hiszen a kormány legutóbb tavaly novemberben hosszabbította meg hét hónappal a veszélyhelyzetet az ukrajnai háborúra hivatkozva. Az építésgazdasági intézkedésre okot adó állapot kezelésére több beavatkozási jogkört is kapna az építési miniszter az árak rögzítésétől, a termelés növelésére vonatkozó utasítás kiadásán át a kiviteli tilalomig.

Újdonság az épületek „szervizkönyvének” bevezetése, amelyet az épületek használatbavételi engedélyével együtt állítanak ki és minden felújítással, átalakítással, karbantartással kapcsolatos eseményt rögzíteni kell benne. Szervizkönyvet kapnának a műemléki épületek is, amelybe bejegyeznék az örökségvédelmi célú beruházásokat, amelyre adókedvezmény kapható, cserébe öt évig vállalni kell a karbantartást. De létrehoznának egy Nemzeti Műemléki Alapot is, amely „főként” pályázati rendszerben nyújtana támogatást. A MÉK (Magyar Építész Kamara) műemléki tagozata különvéleményében nehezményezi a kiemelten a kastélyokkal foglalkozó passzusokat, lévén, vannak hasonlóan közérdekű, látogathatóságot igénylő, más funkciójú műemléki értékek, amelyeket nem említenek. Másrészt a kastélyokkal való kereskedés gondolatát „túlzottan vállalkozóbarátnak” tartják, „fennáll a közösségi vagyon megkárosításának veszélye”. A tagozat szerint ez „nagyon veszélyes tendenciát generálhat”.

Az aggodalomnak van némi alapja, hiszen a kormány által javarészt uniós forrásból meghirdetett Nemzeti Kastély- és Várprogram keretében eredetileg 20 kastélyt és 19 várat kellett volna felújítani, de a határidő lejárta előtt a munkálatok csaknem negyedét kihúzták a listáról, miközben a költségvetést alig csökkentették. A 24.hu információi szerint a program során kiírt 25 közbeszerzési tender közül legalább 13 esetben lehetett kapcsolatot találni a NER-rel. A kastélyfelújítók között Orbán veje, Tiborcz István mellett természetesen Mészáros Lőrinc családja is ott volt. Az új állami alap újabb lökést adhatna ezeknek a beruházásoknak. De a Budai Várban - a tavaly átnyomott kötelező bérlakás értékesítési törvény segítségével - tulajdonszerző NER-lovagok is kaphatnának némi segítséget a felújításhoz az adókedvezmények és az nemzeti alap révén. 

Átlépnek a tilalmon

A jogszabály elfogadásával elhárulna az akadály a Római-part teljes beépítése elől is. A Fővárosi Közgyűlés 1998-ban – tehát még Demszky Gábor főpolgármestersége idején - nyilvánította beépítésre szánt üdülőövezetté a 3 kilométer széles Duna-parti sávot. Az üdülőnek álcázott lakóparkok burjánzását – erősen megkésve - 2012-re elégelte meg az érintett III. kerület, és változtatási tilalmat rendelt el. (Az itt lévő épületeken csak karbantartás végezhető.) Ezt 2015 januárjában feloldották, majd 2016 őszén ismét elrendelték, ami 2019-ben járt volna le, de az új építési szabályzat készítése miatt azóta kétszer is meghosszabbították, legutóbb 2021-ben. A védmű Nánási-Királyok útján kialakítandó nyomvonaláról szóló szerdai sajtótájékoztatón Kiss László III. kerületi polgármester lapunknak megerősítette, a tilalmat továbbra is fenn kívánják tartani a helyi építési szabályzat elkészültéig. Az új építészeti törvény azonban 5 évben maximálná a tilalom idejét, márpedig az lejárt. A jogszabállyal megnyílna az út az ingatlanfejlesztők előtt. Az új üdülőparkok akkor is átalakítják a sétány arculatát, ha a gátat végül nem ott, hanem egy utcával beljebb építik meg.

Nem tart az erősebb állami befolyástól a kamarai elnök

– A törvény címéről, illetve a polgári jó ízlésre való alapozásáról semmit nem mondanék, túl messzire vezetne – válaszolta a Népszava kérdésére Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara elnöke, aki ugyanakkor példaértékűnek tartja az új törvény eddigi jogalkotási folyamatát. Mint mondja: már a koncepcióalkotáshoz is kikérték a kamara és a szakmagyakorlók véleményét és a MÉK javaslatainak többségét be is építették a koncepcióba, amelyet a szokásoktól eltérően még a normaszöveg elkészítése előtt társadalmi vitára bocsátott az Építési és Közlekedési Minisztérium.

Hajnóczi nem tart az építész kamarára vonatkozó törvény tervezett hatályon kívül helyezésétől, illetve az új jogszabályba való beépítésétől és attól sem, hogy a jelenlegihez képest nagyobb súlyú lesz a szakmára nehezedő állami befolyás. Szerinte mindössze annyi történik, hogy kamara működésének szabályozása beépül az építési, a településképi és a műemlékvédelmi jogszabályt is összegyúró új törvénybe. Vagyis csak annyi változik, hogy a meglévő tagozatok mellé felsorakozik a főépítészi is. Úgy véli, hogy a koncepcióról még korai lenne véleményt formálni, egyelőre példaértékű – nyomatékosította ismét – a minisztériummal folytatott párbeszéd.

A kamara honlapján közölt, a jogalkotó számára megfogalmazott „gondolataiban” már kissé élesebben fogalmaz: „a szakmai kamarákról szóló törvény szabályozási területeinek jelen jogszabályba történő áthelyezését határozottan rossz iránynak tartom”.

A múltbéli tapasztalatok is indokolhatnak némi óvatosságot a Lázár vezette minisztériummal való közös munkában. A Lázár János vezette Miniszterelnökség 2015-ben együttműködési megállapodást írt alá a kamarával, amelynek nyomán koncepció szintjén kialakult egy szakmai garanciákat tartalmazó rendszer, amely egyértelművé tette az építési folyamat szereplőinek (az építtető, az önkormányzat, a hatóság, a tervező) jogait, kötelezettségeit és felelősségét. A kamara elégedett volt. Csakhogy a kivételes eljárásban elfogadott törvény, illetve még abban az évben kiadott kormányrendelet a MÉK számára már nem volt elfogadható. A 300 négyzetméter alatti épületek építési engedélyezési eljárásának egyszerű bejelentéssé alakításáról szólt, de a most készülő új jogszabály ismét szigorítana ezen.