Veszélyhelyzet, szükségállapot, rendkívüli állapot - különböző megnevezésekkel bár, de Európa számos országa reagált a tavaly február 24-én megkezdődött Ukrajna elleni orosz invázió okozta háborúra rendkívüli intézkedések sorával. Egyedül Magyarországon nevezik „háborús veszélyhelyzetnek”, és az Európai Unió tagországai közül csak hazánkban foganatosítottak rendeleti kormányzást.
A magyar megnevezés még jogilag is sántít, ugyanis az országban nincs háború és NATO-tagországként nem is fenyeget konkrét háborús veszély. A kabinet mégis a „háborús veszélyt” gyakorlatilag háborús helyzetként kommunikálja, hogy a rendeleti kormányzást igazolja. A különböző megnevezések alatt máshol foganatosított intézkedések nem járnak a demokratikus alapjogok csorbításával – mint például a Covid-járvány idején elrendelt gyülekezési tilalom -, és sehol sem jelentik a jogállami működés felfüggesztését, a parlament semmibevételét.
A magyar szabályozáshoz legközelebbi talán a Moldovában alkalmazott, de még a háború eszkalációjától jogosan rettegő volt szovjet tagköztársaságban sem vált teljesen biodíszletté a törvényhozás.
Moldova az orosz invázió első napján rendkívüli állapotot hirdetett meg 60 napra, amit azóta is folyton meghosszabbítanak. Natalia Gavrilita akkori kormányfő megígérte ugyan, hogy kormánya nem fog visszaélni a hatáskörével, de szükségességét ő is a háború és az ország fenyegetettsége következményeinek minimalizálása érdekében szükséges gyors döntéshozatallal indokolta. A rendkívüli állapot folyamatos meghosszabbítását azonban nemcsak az ellenzék, civil szervezetek is bírálják. Az egyre népszerűtlenebb Gavrilita kormánya nemrég megbukott, a rendkívüli helyzet azonban maradt. Moldova valós fenyegetettsége miatt ezt egyelőre nemzetközi szinten nem róják fel az uniós tagságra pályázó országnak.
Megszerette Orbán Viktor a rendeleti kormányzást, csak decemberben 37-szer írt át törvényt a háborúra hivatkozvaMáshol leginkább az ukrán menekültek okozta humanitárius helyzet kezelése, Ukrajna katonai, anyagi támogatásának biztosítása miatt hirdettek rendkívüli állapotot, és/vagy helyezték rendkívüli készenléti állapotba a hadsereget. Nincs ez másképp a V4 országokban sem. Lengyelországban például az invázió első napján rendkívüli készenléti állapotba helyezték a hadsereget. Márciusban a humanitárius helyzet kezelése ürügyén a szélsőjobboldali-populista kormányzat megpróbált egy olyan záradékot becsempészni a vonatkozó törvénybe, amely mentelmi jogot biztosított volna a tisztviselőknek az államháztartási törvények alól a rendkívüli helyzetekkel kapcsolatos döntések meghozatalakor. Ezt azonban eredeti formájában elutasította a szejm, csupán a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatos döntéshozatal esetében hagyták meg.
Csehországban csak tavaly március elején hirdettek rendkívüli szükségállapotot de kizárólag a háborús menekültek és segítőik vonatkozásában. Szlovákiában is csupán a humanitárius helyzet kezelésére lépett hatályba rendkívüli állapot.
Magyarországon viszont gyakorlatilag a 2015-ös menekültválság óta állandóan rendkívüli veszélyhelyzetet tart fenn az Orbán-kormány, de a rendeleti kormányzás még ehhez viszonyítva is a látszatdemokrácia új, magasabb szintje. Jelenleg épp az európai és regionális viszonylatban is kiugróan rossz inflációs adatok, az életkörülmények romlását próbálják ilyenképpen igazolni, anélkül, hogy magyarázni is kellene az amúgy is szavazógépként működő parlamentben akadékoskodó egyharmadnyi ellenzék felé.
Nem Brüsszel a hibás
Itthon ugyan nem telik el nap anélkül, hogy a kormányzati illetékesek ne Brüsszelt és az Oroszország elleni szankciókat okolnák az Európában kiemelkedően magasnak számító magyar inflációért, a recesszióért és az egyéb gazdasági gondokért, de hogy mennyire megváltozott a geopolitikai széljárás a visegrádi országokon belül, azt a háborúval kapcsolatos hozzáállás is jelzi. Lengyelországban és Csehországban elképzelhetetlen lenne nem csak az oroszbarát retorika, hanem az is, hogy a szankciókat okolják például a magas energiaárakért. Varsó és Prága számára teljesen egyértelmű, hogy mindezt az Ukrajna elleni orosz agresszió idézte elő. De a szlovák kormány is egyértelműen Moszkvát hibáztatja, miközben a szlovák közvélemény megengedőbb Oroszországgal kapcsolatban, mint az említett két állam. Ezekben az országokban nem használták fel a háborút a demokrácia további csorbítására sem, például rendeleti kormányzás bevezetésével. Még Varsóban sem, amely sokkal inkább a háború frontvonalában van, mint Magyarország.
CSEHORSZÁG Az oroszbarát erők teljesen elszigetelődtek a háború kitörése óta. Andrej Babis volt kormányfő már nem volt hivatalban az Ukrajna elleni agresszió megindításakor, de azt sem lehetne állítani, hogy Babis oroszpárti politikus lett volna. Prága és Moszkva kapcsolata már hónapokkal az Ukrajna elleni invázió előtt fagypontra jutott, amikor 2021-ben kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat állt a vrbeticei lőszerraktárban 2014-ben történt robbantások mögött. Ez a Kremllel szemben amúgy is kritikus cseh közvéleményben is tovább mélyítette az Oroszországgal szembeni ellenérzéseket. Babis ez év eleji elnökválasztási kampányban azt hirdette, hogy ha őt választanák meg államfőnek, akkor tárgyalóasztalhoz ültetné az orosz és ukrán politikusokat, bezzeg ellenfele, Petr Pavel háborúba sodorná Csehországot. A tavalyi magyarországi választási kampányban hatásosnak bizonyult retorika azonban Prágában csődöt mondott.
Fontos fejlemény a politikai irányvonalat illetően, hogy távozik hivatalából Milos Zeman elnök, aki a háború kitöréséig erőteljesen oroszbarát húrokat pengetett, de az Ukrajna elleni orosz beavatkozást már ő is elítélte.
Csehországban egyébként több felvonulást tartottak a „békéért”, olyan oroszbarát erők szervezésében, mint a kommunista párt, vagy a szélsőjobboldli SPD, de ezeknek nincs jelentős társadalmi támogatottságuk.
A cseh gazdaságot is súlyosan érintették a háború következményei, de fel sem merült Petr Fiala kormánya számára, hogy emiatt az Európai Uniót okolják.
Sőt, a cseh kormány nagyon is erős elkötelezettséget mutatott az EU iránt a tavalyi, az év második felére esett soros uniós elnökség alatt.
Mindenesetre a 2022-es esztendő a rekordmagas infláció éve volt Csehországban, s mint szakértők rámutatnak, a drágulás mértéke ugyan lassul majd, de hirtelen nem csökken. A fogyasztói árak 2023 januárja és 2021 januárja között 29,1 százalékkal, 2023 januárja és 2022 decembere között pedig 6 százalékkal emelkedtek. Csak a piacgazdaságra való áttérés 1990 és 1993 közötti időszakában volt hasonló mértékű áremelkedés. Tíz év óta először fordult elő, hogy a külkereskedelmi mérleg csaknem 200 milliárd korona deficittel zárt, ami elsősorban az energia és más nyersanyagok világpiaci ára emelkedésének következménye.
LENGYELORSZÁG Az EU-ban itt a legmagasabb Oroszország elutasítottsága, s az ukránok függetlenségi harcának támogatottsága. Varsó nagy erőfeszítéseket tett az ukrajnai menekültek megsegítéséért, s kulcsszerepet játszik az ukrán hadsereg felfegyverzésében. Az országban elképzelhetetlenek lennének olyan „békepárti” tüntetések is, mint amilyeneket Csehországban tartottak. A kormánynak egyéb okokból is fontos az aktív külpolitika: az ukránok megsegítésével tud jó pontokat szerezni a választók körében az októberben esedékes parlamenti választásra.
Varsó helyzete egyébként speciális. Továbbra sem rendezte úgy az „igazságügyi reformot”, hogy az megfeleljen az EU elvárásainak, vagyis Magyarországhoz hasonlóan még nem kapott egyetlen eurócentet sem a helyreállítási alap összegeiből, mégsem tart fenn olyan, az Európai Bizottsággal szembeni permanens kampányt, mint a magyar kormány, s a gazdasági nehézségekért sem a brüsszeli szankciókat okolja. Ilyen állítás fel sem merülhetne a politikai pártok részéről, hiszen ez egyúttal az orosz agresszió elbagatellizálását is jelentené, ami politikai öngyilkossággal érne fel hét hónappal a sorsdöntő parlamenti választás előtt.
A politikai változásokat jelzi, hogy az európai uniós intézményekkel folytatott viták ellenére Varsó és Budapest között véget ért a barátság, s a két országot a helyreállítási alap átutalásával kapcsolatos kötélhúzás sem hozta közelebb.
Változásra sincs kilátás e tekintetben, hiszen a háború elhúzódására lehet számítani, ami együtt járhat ugyan azzal, hogy a lengyelek kezdenek kifáradni és csökken az ukránok függetlenségi harcának támogatottsága, de ez nem jelenti azt, hogy az esetlegesen elpártolók az oroszbarát táborhoz sodródnának. Az alapállás ugyanis az, hogy Oroszország az agresszor, Moszkvát és Vlagyimir Putyint terheli a felelősség nem csak az öldöklésért, hanem a háború minden drámai gazdasági következményéért.
„A V4 szétesett, miután Orbán Viktor radikálisan az oroszok oldalára állt, a többiek pedig az ukránokéra”Lengyelországban az infláció januári adat szerint 17,2 százalékos, az áremelkedések decemberi mérséklődése csak átmenetinek bizonyult. Ugyanakkor akadnak kedvező jelek. A jelentős ellenszél ellenére a gazdaság 2022-ben is 4,9 százalékos GDP gyarapodást, jelentős növekedést tudott felmutatni, amit az expanzív költségvetési politika, és a kedvező munkaerő-piaci helyzet is elősegített.
Robert Fico a magyar mintát követné
Szlovákiában jelenleg csak ügyvezető kormány van, szeptemberben előrehozott választásokra kerül sor. A búcsúzó Heger-kabinet, akárcsak Zuzana Caputova államfő kezdettől egyértelműen kiállt Ukrajna mellett, minden lehetséges támogatást biztosítva. A legtöbb ellenzéki párt is hasonló álláspontot képvisel, de az akár választási győzelemre is esélyes Robert Fico és az általa vezetett Smer inkább az Orbán-kormány példáját tartják követendőnek. Budapest meg is tesz mindent Fico megtámogatásáért – Szijjártó Péter politikai vihart kavarva közös sajtótájékoztatót tartott Ficoval Pozsonyban, azt hangoztatva, hogy Fico „kiérdemelte és megérdemli a magyar emberek és Magyarország tiszteletét”. A szlovák baloldali politikus a magyar köztévében indíthatta kampányát. Exkluzív interjújában elmondta, olyan politikai stabilitást szeretne megvalósítani Szlovákiában, amilyent az Orbán-kormány biztosít Magyarországon. A háború kapcsán az Orbán-kormány paneleit mondta fel. A szankciók nem működnek, ellenkezőleg, kárt okoznak az európai országoknak, meg kell azokat változtatni, ő a „béke megoldásában, nem pedig a háborúéban hisz”, mondta Fico, aki szerint a háború csak az USA és Oroszország között zajlik, amit Európa szenved meg. Ígéretet tett arra, hogy ha kormányra kerül, leállítja a fegyverszállítást Szlovákiából Ukrajnába.
