Válságból válságba sodródnak a francia operaházak. Alighogy kiheverték a pandémia következményeit, az infláció, a támogatások csökkenése, a bérköltségek emelkedése, valamint az Ukrajna megtámadása nyomán keletkezett energiaválság miatt – nem csak a gáz, hanem a díszletekhez használt fa ára is jelentősen megugrott – több intézmény kénytelen ideglenesen bezárni kapuit. Legalább 25 operaház és balettszínház kényszerül számvetésre és fájdalmas döntések meghozatalára.
Az opera- és zenekarigazgatók már decemberben megkongatták a vészharangot és káoszt vetítettek előre. Azóta a helyzet cseppet sem javult, sőt, inkább rosszabbodott. Laurent Campellone, a Tours-i Opera vezetője a Le Figaróban úgy vélte, hasonló sors vár rájuk, mint olasz „társaikra”, ahol operaházak sora ment csődbe, vagy volt kénytelen meghúzni a nadrágszíjat nem egészen tíz éve az állami és egyéb támogatások jelentős csökkenése miatt. Franciaországban attól tartanak, azok az operaházak, amelyek folytathatják a működést, komoly kompromisszumot kell vállalniuk, hiszen aligha tudják tartani a művészi színvonalat.
Több polgármesterrel és kulturális ügyekért felelős hivatalokkal folytatott megbeszélései után Rima Abdul Malak kulturális miniszter ajánlatot tett: rendkívüli pénzügyi támogatásban részesülnek a „legnehezebb helyzetben lévő” intézmények, az összeget az energiaköltségek kompenzálására fordíthatják. Ez 90 ezer eurót jelent a lyoni, 30 ezret a rennes-i operának, illetve a metz-i zenekarnak, továbbá 70 ezer euróra számíthat a nancy-i operaház.
Ez azonban csak csepp a tengerben, a tárgyalásokat folytatni kell, különösen a helyi hatóságokkal. „Az államnak van lehetősége arra, hogy asztalhoz ültesse a különböző feleket” – mutat rá Anne-Catherine Goetz, Mulhouse kulturális képviselője és a Rajnai Nemzeti Operaház ügyintézője. Az ötven opera- és zenekarigazgatót tömörítő Les Forces musicales nevű érdekvédelmi szervezet elnöke, Aline Sam-Giao elmondta, március folyamán újabb tárgyalási forduló következik, további jelentős támogatásokra lenne szükség, mert az eltelt két hónapban több intézmény került nagyon súlyos helyzetbe. A szervezet úgy tudja, Franciaországban már 130 előadást töröltek a 2023–2024-es évadban.
Emmanuel Hondré, a Bordeaux-i Nemzeti Operaház főigazgatója arra panaszkodik, hogy intézményében a bérköltségek félmillió euróval emelkedtek, az energiára pedig másfélmillió euróval kell többet fordítani. Matthieu Dussouillez, a Lotaringiai Nemzeti Opera igazgatója úgy számol, az idei évben 430 ezer euróval kevesebb pénzből kell kijönniük.
Három operaház máris kénytelen volt sürgős intézkedéseket meghozni a jelenlegi évadban. A roueni operaház hat előadást halasztott el, és hat hétre, márciustól májusig bezárja kapuit. Montpellier-ben Robert Schumann Jelenetek a Faustból című műve helyett Verdi Requiemjének koncertváltozatát játsszák. Mulhouse-ban Alain Perroux, a Rajnai Nemzeti Operaház igazgatója kénytelen volt törölni a programból Nyikolaj Rimszkij-Korszakov operája, a Mese Szaltán cárról május 26-ra tervezett előadását. Ezzel úgy 150 ezer eurót takarítanak meg.
És ez csak néhány példa. Mint a Le Figaro megjegyzi, minden operaház jelentős kiadáscsökkentésre készül. „Nancyban korlátoztuk az előadások számát, és Mozart Idoméneójának koncertszerű változatával nyitjuk az évadot. Nem három, hanem két szimfonikus koncertet adunk, és lemondtam a koprodukciókról” – mondja Matthieu Dussouillez igazgató. Nantes-ban a helyi opera hat hétig, novembertől decemberig bezárja kapuit és nyolcvanról ötvenre csökkentik az előadások számát –közölte Alain Surrans, az Angers-Nantes Operaház igazgatója.
Kicsit más utat választott a strasbourgi operaház. Itt főleg fiatalabb énekeseket alkalmaznak az előadások során, hogy így csökkentsék a bérköltségeket. Emellett ugyancsak csökkentik a produkciók számát és többször kívánják felhasználni ugyanazt a díszletet. „Már háromszor módosítottam a műsortervet, és mivel nem tudjuk, mit hoz a jövő, biztosan újabb átdolgozásra lesz szükség” – mondja az intézmény igazgatója, Emmanuel Hondré. Strasbourgban kilenc helyett nyolc produkció lesz, és nyolc helyett hét barokk operát adnak elő. Utóbbiak többe kerülnek, mert vendégzenekarokkal adják elő őket.
Komoly veszélybe kerülhetnek azok, akiket idénymunkára szerződtetnek egy-egy előadáshoz. Nancyban például nem is kaptak szerződést, de más operaházak is követhetik a példát. Ez pedig komoly dilemma elé állítja az intézmények vezetőit: ha emelik az árakat, elriaszthatják a nézőket, s a siker sem garantált. „Nancyban úgy számoltunk, hogy egy tízszázalékos emelés mindössze 50 ezer eurónyi pluszbevételt hozna” – mondja Matthieu Dussouillez.
A belépő ára régióktól függ. A déli országrészben például 100 euróba kerül egy előkelőbb hely, Párizsban ez csak a legkisebb kategóriához elég. A járvány után az operaigazgatók fellélegeztek, úgy gondolták, sosem kerülhetnek ilyen rossz helyzetbe. Két évvel később a termek ismét megteltek, de újabb bizonytalanság elé néznek. Úgy tűnik számukra, mintha a nehézségeknek már sose lenne vége.
