Volodimir Ohrizko volt ukrán külügyminiszter kínált tálcán némi muníciót az Orbán-kormány propagandagépezetének, amikor is a Telegrafnak adott interjúban egyebek között arról beszélt, miként kellene letörni Magyarország ellenállását az orosz-ukrán háborút érintő kérdésekben.
A politikus - aki még Viktor Juscsenko elnöksége idején volt külügyér 2007 és 2009 között - több témát is körbejárt az interjúban, szó esett például az orosz befolyás gyengítésének lehetőségeiről az ENSZ-ben, Kína politikai játszmáinak értelmezéséről, s hogy miért támogatja egyes országok vezetése továbbra is Oroszországot.
Az interjúban úgy került elő Magyarország, hogy a lap újságírója kifejtette: Magyarország kivételnek számít az EU-n belül, ugyanis vezetése egyértelműen Kreml-barát, a kereskedelmi kapcsolatok ugyanúgy fennállnak Moszkvával, mint a háború előtt, emellett fennhangon igyekszik az Oroszorzág elleni uniós szankcióknak keresztbe tenni. Arra a kérdésre, hogy mi magyarázhatja az Orbán-kormány politikai viselkedését, Volodimir Ohrizko úgy felelt, hogy a magyar vezetés szorosan kötődik a Kremlhez, és ennek szerinte kevéssé a hasznos idiotizmus, mint inkább a korrupció az oka.
Mivel pedig Magyarország egyfajta ötödik hadoszlopként működik az Európai Unión belül, erre szerinte az lehet a megoldás, ha pénzügyi, gazdasági szankciók alá vetik hazánkat, például nem ha nem kapna meg bizonyos uniós forrásokat, amennyiben az EU általános politikájával ellentétesen viselkedik. Ohrizko persze nem találta fel a spanyol viaszt az eszmefuttatásával, ismerve, hogy Magyarországra jelenleg sem érkezik túl sok uniós pénz - igaz, ennek nem az Orbán-kormány Kreml-barát külpolitikája az oka, hanem elsősorban a burjánzó korrupció és a jogállamisági problémák.
A volt ukrán külügyminiszter mindenesetre úgy véli, hogy ez egy hatékony eszköz lehet a kormányzat álláspontjának megváltoztatására, tekintettel arra, hogy - mint fogalmazott - „a magyar gazdaság helyzete az ország »bölcs gazdaságpolitikájának« köszönhetően sok kívánnivalót hagy maga után”. Hozzátette, hogy Brüsszelben amúgy is kezdenek hajlani arra, hogy bizonyos kulcsfontosságú döntések eljárási szabályait módosítani kell, és a 27 tagállam mellett rendkívül nehezen működtethető egyhangúsági elv helyett át kéne térni a szavazatok kétharmados, minősített többségére.
Kósa Lajos: Az ukránok nem párolognak el, ha Ukrajna veszít, akkor is marad még az országból Szijjártó Péter: BékeÍgy hálálja meg a Kreml az Orbán-kormány oroszpártiságát, diplomataútlevélhez magyaroknak sem jár vízummentesség