Alapvető irányváltás előtt áll a kormány bevándorláspolitikája – ez derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján. Előbb Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszélt arról, hogy szüksége lesz a magyar gazdaságnak vendégmunkásokra. Ezt a fonalat vette fel Orbán Viktor miniszterelnök, aki megismételte, hogy valóban félmillió új munkaválllalóra van szükség azokhoz nagy ipari beruházásokhoz (akkumulátorgyárakhoz) amelyek építése jelenleg is zajlik. Ezt a gazdasági észszerűség diktálja - tette hozzá. Ugyanakkor a politika nem mehet el a vendégmunkások kérdése mellett, ezért a kormány szerint elsősorban a belső munkaerőtartalékokat kell mozgósítani – mondta Orbán, mintegy azonnal tompítva mondandóját, hiszen a kormány több éve folyamatosan az uniós bevándorlási politikáját bírálta.
A miniszterelnökök szerint a közmunkások már nem jelentenek valódi munkaerőtartalékot a gazdaság számára, főként képzetlenségük miatt. Van viszont földrajzi értelemben tartalék, egyrészt ezért telepíti a kormány az új gigaberuházásokat Kelet-Magyarországra.
Miután Debrecen lassan betelik, és ez a vár Nyíregyházára is, ezért „felkészül” Békés megye.
Ugyanakkor a magyar gazdaságnak van még egy tartaléka, a határon túli magyar és nem magyar munkavállalók. A jelenlegi uniós „hangulat” támogatja a regionális együttműködést, ezt ki kell használni – mondta Orbán. A miniszterelnök itt csak Szerbiával és Ukrajnával példálódzott, nem véletlenül, mert minden más szomszédos országban már magasabb a bérszínvonal. Orbán hangsúlyozta, hogy ugyanakkor kényelmi okokból – mert például jobban dolgoznak – nem megengedhető más kultúrákból érkező munkavállalók beengedése, mert azzal a kultúránkat aknáznál alá. Magyarország a magyaroké, és a magyar gazdaságnak elsősorban a magyar embereknek kell munkát adnia, ezért a külföldi vendégmunkások csak határozott ideig maradhatnak és megszakítható jogiszonyban - fogalmazott a miniszterelnök.
Szükség van az akkugyárakra
Orbán kiállt a kormány iparpolitikája, vagyis a nagy akkumulátorgyárak letelepítése mellett is. Az autógyártásban technológiaváltás folyik: 2035 után nem lehet belső égésű motorokat gyártani, emiatt a hagyományos magyarországi autógyárak bezárnak. Meg kell tartani magyar járműipart, ehhez van szükség az akkumulátorgyárakra. Ez nem a vas és acél országa, hanem valódi nyugati beruházások. Orbán szerint minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy élhető környezetben éljen. Szerinte ezeknek a beruházásoknak itthon sokkal szigorúbb környezetvédelmi szabályoknak kell megfelelniük, mint például a németeknél.
Orbán Viktor: Európa hatalmi átszerkesztése zajlikFinanszírozási problémák vannak
A legfontosabb kérdés, hogy finanszírozható-e a kormány gazdaságstratégiája – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy Magyarországnak ipari képességei vannak, ezért kell az ipart fejleszteni. Az ipari termeléshez energia kell, meg kell teremteni az energiakapacitásokat, ezért a következő két évben 2-3 nagy teljesítményű gázerőművet építenek Magyarországon. A miniszterelnök ugyanakkor megjegyezte, hogy folytatódnak a naperőművi fejlesztések és arra is tett utalást, hogy a kormány feloldja s szélerőművek fejlesztését akadályozó egyedi döntéseit.
Az épülő nagy gázerőműveket elsősorban uniós támogatásokból szeretnék fejleszteni, de ha nem ezekre nem kapunk pénzt, akkor a beruházásokhoz szerinte könnyen lehet hitelt vagy tőkét szerezni.
A másik kulcskérdés, hogy az államadósságot magas kamatok mellett kell finanszírozni. A magas európai infláció miatt mindenütt magasak a kamatok, ezért a korábbi olcsó kötvényeket csak magas kamatozású forrásokkal lehet kiváltani. Nagyon nagy kihívás az államadósság finanszírozása, de közvetlen veszély nincsen, mert idén és jövőre nincsenek komoly lejáratok, és a kormány azt reméli, 2025-re már csökkennek a finanszírozási költségek.
Kiegyeznek a jegybankkal
A kormány és a jegybank közötti gazdaságpolitikai vitáktól nem kell megijedni. Az elmúlt 5-7 évben elszoktunk a vitáktól, mert nem voltak gazdaságpolitikai dilemmák. Most új helyzetben vagyunk, ezért van gazdaságpolitikai vita a kormány és az MNB között. Ez nem abnormális – hangsúlyozta Orbán, hiszen negyedik éve vagyunk nem normális gazdasági környezetben. Ettől nem megijedni kell, hanem meg kell oldani vitákat. Az infláció elleni fellépésben közös nevezőre kell jutni. Ez meg fog történni, könnyebben, mint bárki gondolná – tette hozzá. Ha az infláció elleni kormányzati politika sikeres lesz, és a következő hónapokban csökken az drágulás üteme, akkor könnyebb lesz összehangolni a jegybanki és kormányzati elképzeléseket. Az összehangoltság megmarad a jövőben is, ez volt eddig sikerek záloga – tette hozzá a kormányfő.
Orbán szerin Európa újraszerkesztése zajlik
A miniszterelnök szerint az ukrajnai háború árnyékában Európa gazdasági térképének „újraszerkesztése” zajlik, amit egy amerikai kísérletnek tart. Nem biztos, hogy ezért „robbantották” ki a háborút, de ez a helyzet alkalmas egy új hatalmi szerkezet létrehozásra. Szerinte miután az EU gazdasága egy pillanat alatt levált az orosz gazdaságról, az orosz energiáról, azonnal egyik másik függés alakul ki. Egyik pillanatról másikra váltak olyan „abszurd gondolatok” valóssággá, mint Ukrajna EU- és NATO-tagsága. Ennek következtében szerinte egy új közép-európai központ emelkedik fel Ukrajna „maradékával”, Lengyelországgal. Magyarország érdeke lenne minél többet megmenteni a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokból, de a korábbi helyzet visszaállítása nem lehetséges, pedig az energiaellátásunk miatt ez kulcskérdés lenne.
Orbán emlékezettet arra, hogy az EU évi 18 milliárd euróval támogatja az ukrán állam mindennapi működését. Szerinte ez pénzkivonás, ami Európában előbb-utóbb belpolitikai elégedetlenséghez vezethet. Még az is előfordulhat, hogy az uniós támogatásunk egy része Ukrajnában landol – ha nem figyelünk – fogalmazott a miniszterelnök.
