A könnygáz és a vízágyú is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a külföldi ügynöktörvény ellen napok óta következetesen tüntető grúz ellenzék és a civil társadalom meghátráljon. A kormánykoalíció csütörtök délelőtt visszavonta a szabályozást. A döntést bejelentő közleményében a kormánykoalíció két pártja, a Grúz Álom és a Népi Erő politikai tanácsa azt állította, hogy az "orosz törvény" hamis címkét egy jól szervezett „hazugsággépezet” ragasztotta a törvénytervezetre. Mivel a tiltakozások résztvevői között nagyon sok a fiatal, a kormány a „radikális erőket” vádolja az ifjúság „illegális tevékenységekbe való bevonásával”. Azt ígérték, a kedélyek lecsillapodása után jobban megmagyarázzák a lakosságnak, miért tartják fontosnak a szabályozás elfogadását. A tüntetők azonban azonnali és konkrét magyarázatot várnak, csütörtök este is folytatódtak a demonstrációk.
Külföldi ügynöktörvényt eddig Oroszországon kívül eddig csak Belarusz, Azerbajdzsán és Tádzsikisztán fogadott el. A grúz kormányzat csatlakozott volna az alapvető emberi jogokat durván sértő, az említett autoriter rezsimek által bevezetett szabályozáshoz, de a grúz társadalom ezt megakadályozta. A Grúz Álom és a Népi Erő koalíciója két törvényből álló szabályozást nyújtott be tavaly december 29-én. A "Külföldi befolyás átláthatóságáról" és "A külföldi ügynökök nyilvántartásáról" címeket viselő törvények azt írták elő, hogy minden olyan nem kereskedelmi jogi személynek és médiumnak, amely finanszírozásának több mint 20 százalékát külföldről kapja, külföldi befolyással rendelkező ügynökökként kell regisztráltatnia magát. E törvénytervezetek azonnal vihart kavartak, Amint arról a Népszava is beszámolt, múlt csütörtökön, a bizottsági vita során már dulakodás tört ki a parlamentben az ellenzéki és kormánypárti képviselők között, miközben a tiltakozó tömeg a rendőrkordont próbálta áttörni és behatolni a törvényhozás épületébe.
Az országos tiltakozás és nemzetközi bírálatok dacára a szabályozást hétfőn megszavazta a parlamenti többség, a tüntetők ellen pedig vízágyukat és könnygázt vetettek be a rendfenntartók. A hatósági erőszak sem tudta feloszlatni a tüntetést, noha legalább 77 tiltakozót őrizetbe vettek. A békés, a rendőröket virággal üdvözlő többség mellett erőszakos, Molotov-koktélokkal érkező csoportok is megjelentek.
A tüntetők sikerében azonban jelentős szerepe volt annak is, hogy Szalome Zurabisvili államfő, aki a nagyobbik kormánypárt, a Grúz Álom jelöltjeként lett köztársasági elnök, előre jelezte, nem fogja aláírni a törvényt, amely szerinte veszélyezteti Grúzia uniós csatlakozási reményeit és egyértelműen leszögezte, támogatja a tüntetőket. Az elnöki vétót ugyan felülbírálhatja a parlament, de az államfő kiállása így is szimbolikus erejű.
A tüntetők közé állt Giorgi Gakharia is, aki jelenleg a Grúziáért ellenzéki párt elnöke, de 2021 februárjában még a Grúz Álom miniszterelnöke volt. Tisztségéről önként mondott le, tiltakozásképpen az ellen, hogy a bíróság elrendelte legnagyobb ellenfele, a parlament munkáját is bojkottáló Egyesült Nemzeti Mozgalom (Mihail Szaakasvili pártja) vezetőjének, Nika Meliának a letartóztatását. Az őt váltó Irakli Garibashvili semmi kivetnivalót nem lát az ügynöktörvényben.
Gakharia csütörtökön köszönetet mondott elsősorban az utcára vonuló fiataloknak és közölte: a demonstrációk mindaddig folytatódnak, míg a kormányzat nem tisztázza miként kíván továbblépni. A tüntetéseket szervező civil aktivisták is bejelentették, nem bíznak a Grúz Álomban, mert az nem nyújt garanciát arra, hogy az ország a Nyugat részévé váljon. A Georgia Today szerint a szervezőbizottság közleményben szögezte le: „A tüntetések nem állnak le amíg Grúzia nem veszi fel a garantáltan nyugatbarát irányt".
A tüntetők a nemzeti lobogó mellett az Európai Unió csillagos zászlójával vonultak utcára. Az uniós csatlakozás lakossági támogatása igen magas. A 2016-os társulási egyezmény előtt már az EU 77 százalékos támogatottságot mért Grúziában. A washingtoni székhelyű IRI - International Republican Institute (IRI) - eurázsiai részlegének tavaly nyári, az Ukrajnával és Moldovával együtt tavaly megpályázott grúz gyorsított uniós felvételi kérésének elbírálása idején végzett felmérésében már a grúzok 85 százaléka támogatta az EU-csatlakozást, 60 százalék még akkor is, ha ez az Oroszországgal való kereskedelmi kapcsolatok megszakítását jelenti.
