Emberi Jogok Európai Bírósága;adótartozás;adósok;NAV;személyes adatok;közzététel;

2023-03-09 20:21:00

A hatályos magyar szabályozás szerint tették közzé adatait a jelentős adósok listáján, a strasbourgi bíróság jogsértést lát

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint jogsértő a magyar szabályozás, ezért az államot kötelezte, hogy 7,6 millió forintot fizessen a volt adós költségeire.

Sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét az a magyar szabályozás, amely alapján szisztematikusan közzéteszik az eladósodott adózók személyes adatait – közölte az Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön. Egy hazai kérelmezőnél, akinek a magyar adóhatóság szerint 2013-ban csaknem 240 millió forint adóhátraléka volt, azt is megállapították, hogy nem fizetett jövedelemadót mintegy 2 millió euró után, amelyet készpénzben vett fel egy, az igazgatása alatt álló kft. bankszámlájáról, és 186 milliós bírságot szabtak ki rá.

A vállalkozó azonban nem azért fordult, a strasbourgi székhelyű emberi jogi bírósághoz, hanem azért, mert közzétették személyes adatait: lakcímét, adóazonosító jelét és a meg nem fizetett adó összegét, s azokat csak akkor vették le, amikor adóhátralékának 2019-es elévülésével, adatai lekerültek a „jelentős adósok” listájáról. A névsor közzétételét a magyar adóigazgatási törvény egyik bekezdése írta elő az adóhatóság számára, s azoknak a személyes adatait tartalmazza, akiknek adótartozása 180 napot meghaladó időszakon keresztül meghaladta a 10 millió forintot.

A magyar törvényhozás a jogszabály módosítását a gazdaság fehérítése érdekében tartotta fontosnak. A személyes adataik közzétételére kötelezett adózók körének kiszélesítését pedig azzal indokolta, hogy a meg nem fizetett adótartozás nem csupán hátralék, hanem adófizetési kötelezettséget megszegő magatartás eredménye is lehetett. A bíróság azonban ezt most másként ítélte meg:

Az emberi jogi bíróság ítéletében leszögezte, hogy „az eladósodott adózók személyes adatainak közzétételére vonatkozó magyar jogszabály szerinti módosított közzétételi rendszer szisztematikus, anélkül, hogy elfogadásakor az adófegyelem biztosításához fűződő közérdeket mérlegelték volna az egyén személyiségi jogaival szemben”.