Ferenc pápa, akit a tavaly év végén elhunyt XVI. Benedek utódaként választottak meg Szent Péter utódának, maga sem készült hosszú pápaságra. Nem sokkal megválasztása után utalást is tett erre, s a lapok találgatni is kezdték: vajon gyilkos kór gyötri? Szerencsére szó sem volt erről. Ám 2021-es vastagbélműtétje aztán annyira megrémítette, hogy térdfájdalmait sem hajlandó műtéttel enyhíteni, mert - mint mondta – nem akarja, hogy még egyszer elaltassák. Tavaly számos cikk jelent meg esetleges lemondásáról, de nemrégiben egy interjúban azt mondta, egy pápának élete végéig szolgálnia kell egyházfőként – legalábbis ha minden tekintetben képes ellátni hivatalát. Tekintsük át pápaságának legfontosabb jellemzőit, programjának legjellemzőbb elemeit.
ÚJ STÍLUS A pápa rögtön belopta magát a hívők szívébe például amikor első Úrangyala imádsága után „jó étvágyat” kívánt a hazatérőknek. Ez is jelezte, retorikája sokban különbözött elődjeiétől, ő is az Úr egyszerű szolgájaként lépett fel, sok tekintetben a II. vatikáni zsinatot elindító XXIII. János példáját követte. Egyszerűségét jelezte többek között azzal is, hogy nem volt hajlandó beköltözni az Apostoli Palotába, ehelyett a Szent Márta Házban rendezkedett be, hogy közelebb legyen paptársaihoz, ne éljen a világtól túlzottan is elszigetelten. Egyszerűségének jelképe az is, hogy rendre arra kéri a híveket, imádkozzanak érte. Sokszor hívott fel személyesen olyanokat, akikről tudta, hogy lelki támogatásra van szükségük.
A KÉT PÁPA Ferenc különleges helyzetbe került: úgy lett pápa, hogy a Vatikánban maradt elődje, XVI. Benedek. Ugyan az emeritus egyházfő igyekezett távoltartani magát a napi ügyektől, a konzervatívok továbbra is őt tekintették ikonnak, s titkára, Georg Gänswein is igyekezett úgy beállítani Benedeket, mintha valójában még igenis befolyást kívánna gyakorolni az egyházi ügyek alakulására. Sok konzervatív akarta felkeresni az emeritus pápát, hogy panaszkodjon Ferencre, ő azonban már a kezdet kezdetén deklarálta: erről a kérdésről nem kíván eszmét cserélni. Ettől függetlenül 2022. december 31-én bekövetkezett halálával új fejezet kezdődött Ferenc pápaságában is, hiszen a konzervatívok már nem mondhatják: „XVI. Benedek a mi pápánk”, nem lehet többé számukra egyfajta vonatkozási pont.
SZEGÉNYEK, MENEKÜLTEK Már Ferenc névválasztása is jelezte, hogy pápaságának vezérmotívuma a társadalom kirekesztettjeinek megsegítése lesz. Még a konklávén Odilo Scherer Sao Pauló-i bíboros is arra kérte „figyelj oda a szegényekre”. Megfogadta a tanácsot, minden külföldi útján felhívja a figyelmet erre. Pápaságának szintén központi eleme a menekültek megsegítésre, amelynek fontosságára sokszor hívta fel a figyelmet a menekültválság 2015-ös kitörése után, a plébániákat is befogadásukra kérte.
PÉNZÜGYEK Már megválasztása után nagy elszántsággal próbálta meg rendbe tenni a Vatikán pénzügyeit, átláthatóbbá tette a vatikáni bank, a Vallási Művek Intézete (IOR) működését, leváltotta a vezetőség tagjainak túlnyomó részét. Ám újra és újra szembesülnie kellett azzal, hogy a transzparenciára való törekvés kevés. Hatalmas veszteségeket okozott a Szentszéknek egy londoni ingatlan eladása, amellyel kapcsolatban még mindig zajlik az érintettek pere. Ráadásul az épület megvásárlásánál péterfilléreket is felhasználtak. A pápa azóta is mind jobban igyekszik centralizálni a pénzügyeket és az ingatlanvagyont. Erre a Szentszék egyre nehezebb pénzügyi helyzete miatt is szükség van.
SZEXUÁLIS VISSZAÉLÉSEK Már XVI. Benedek is megkezdte ezeknek az ügyeknek a feltárását, ami Ferenc programjának egyik prioritása lett. Zéró toleranciát hirdetett. Számos útja során találkozott a papi pedofília áldozataival, a Vatikánban is fogadta őket, 2019-ben pedig történelmi jelentőségű csúcstalálkozót hívott össze a püspöki konferenciák vezetőivel és a vallási rendek vezetőivel. A pápát megrázták az áldozatok történetei, amelyek főpapok tömeges lemondásokhoz vezettek, például Chilében. Szigorúbban dolgozták fel ezeket az ügyeket Írországtól Franciaországig. A pápa 2014-ben a Hittani Kongregáción belül bizottságot hozott létre a panaszok kivizsgálására. 2016-ban majd 2019-ben tovább szigorította az előírásokat. Bevezették a büntetőfeljelentési kötelezettséget, és elrendelték, hogy "azokat, akiket kiskorú vagy kiszolgáltatott személy bántalmazásáért elítéltek", "távolítsák el tisztségükből".
KÜLFÖLDI UTAK Ferenc pápa 42 külföldi látogatást tett, Magyarország lesz a 43. vizitje – a Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus zárómiséjén tett látogatása a 34. volt a sorban. Sokszor látogat el olyan helyszínekre, ahol a katolikusok kisebbségben élnek. A közvélemény, illetve az újságírók számára e vizitek két mozzanata lehet különösen izgalmas. Egyrészt, amikor a helyi jezsuita közösség tagjaival találkozik. Ezeken a beszélgetéseken nagyon őszintén beszél rendtársaival saját magáról, a katolikus egyház helyzetéről. A másik izgalmas esemény, amikor a pápa a lelkipásztori vizit után már a Rómába tartó repülőgépen sajtótájékoztatót tart. Ilyenkor sokszor hangzik el tőle olyan mondat, amit utána éveken át ismételgetnek a médiumokban. Megválasztása után néhány hónappal a Rio de Janeiróból visszatérő gépen hangzott el tőle ez a szállóigévé vált kijelentés: "Ha valaki meleg és az Urat keresi és jó szándékú, ki vagyok én, hogy elítéljem?".
ÚTMUTATÁSOK Az általa közzétett első jelentősebb mű a 2013. június 29-én kiadott Lumen fidei című enciklika volt ez azonban nagyrészt XVI. Benedek munkájának tekinthető. 2013. november 24-én tette közzé első nagyszabású levelét, az Evangelii gaudium című apostoli buzdítást, amelyet pápasága programadójának nevezett. Nagy visszhangot keltett 2015-ös Laudato si' kezdetű enciklikája. 2016 végén négy konzervatív bíboros hivatalosan is pontosítást kért Ferenctől, különösen az elváltak és polgári tekintetben újraházasodottak áldozásának kérdésében. 2020. október 4-én, Assisi Szent Ferenc ünnepén Ferenc kiadta a Fratelli tutti enciklikát a testvériségről.
REFORMOK A pápa kezdettől fogva szorgalmazta a nyitást, a szinodális egyház megvalósítását, a helyi püspöki konferenciák, a világi hívek, a nők szorosabb bevonását a mindennapi munkába, de mindezt bizonyos keretek között. Ferenc számára túl messzire mentek a német, úgynevezett szinodális út reformjai, amely rendkívül haladó szellemiségű reformokat sürget például a cölibátus, a nők pappá szentelése és egyéb kérdéseket illetően. A nyitás jegyében tartották a 2014-es család-, a 2018-as ifjúsági, a 2019-es amazóniai szinódust, ám a pápának mindegyiken szembesülnie kellett a konzervatívok nagy ellenállásával. Pápaságának egyik legfontosabb programja a 2014-ben záruló világszinódus. A reformok eddig inkább intézményes szinten voltak sikeresek, új alkotmányt kapott a Vatikán Praedicate evangelium néven, átalakult intézményi rendszere, a kongregációkat dikasztériumokra keresztelték.
LATIN MISE A reform egyik legfontosabb és a konzervatívok által az egyik legtöbbször bírált eleme a 2021. július 16-án kiadott adta ki a Traditionis custodes című motu proprio. Ebben hatályon kívül helyezte a tridenti mise ünneplésére vonatkozó engedélyeket, amelyeket korábban XVI. Benedek a 2007-es Summorum Pontificumban határozott meg. Tehát Ferenc jelentősen szigorította a latinnyelvű mise megtartásának lehetőségeit. Ez az intézkedése sokhelyütt ellenállásra talált, így kétszer is kénytelen volt megerősíteni a 2021-es intézkedéseket.
ÖKUMENIZMUS Baráti viszonyt igyekszik ápolni a különféle egyházakkal. Látványos volt a közeledés az anglikán egyházzal, ennek egyik megnyilvánulása volt, hogy Justin Welby canterbury érsekkel együtt voltak Dél-Szudánban az év elején. Történelminek nevezhető a pápa 2016 október 31-én, a reformáció emléknapján a lundi székesegyházban mondott beszéde. Mint fogalmazott, „mi katolikusok és evangélikusok elkezdtünk együtt járni a kiengesztelődés útján”. 2016-ban Kubában az orosz ortodox egyház fejével, Kirill pátriárkával is találkozott, de a háború óta elhidegült a viszonyuk. Különösen sokat fáradozott a pápa azon, hogy minél jobb viszony alakuljon ki az iszlám világ és a katolikusok között. Már röviddel megválasztása után kijelentette: „nem lehet úgy igazi kapcsolatot teremteni Istennel, hogy közben figyelmen kívül hagyunk másokat. Ezért fontos, hogy fokozzuk a párbeszédet a különböző vallások között, és különösen az iszlámmal folytatott párbeszédre gondolok”. Több ízben látogatott el mecsetbe. A muzulmánok is közreműködtek 2020-as Fratelli tutti című enciklikájának elkészülésében, Ferenc azt írta, megírására az Ahmed al-Tayeb nagyimámmal, az Al-Azhar, egy ismert egyiptomi szunnita iszlám egyetem és mecset vezetőjével való barátsága ösztönözte. 2021-es iraki útja során meglátogatta a síita Ali al-Szisztani nagyajatollahot.
HÁBORÚ Szinte nem volt olyan alkalom, amikor ne mutatott volna rá a szenvedő ukrajnai lakosság gondjaira. Rögtön az Ukrajna elleni orosz agressziót követően ellátogatott a római orosz nagykövetségre, majd felhívta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, és közölte vele, a Vatikán azon dolgozik, hogy "tárgyalási teret találjon.” Ferenc március elején két magas rangú bíborost is segélyszállítmányokkal küldött Ukrajnába. 2022 szeptemberében rámutatott, Ukrajnának törvényes joga van megvédeni magát, és párbeszédre van szükség az agresszorral, még akkor is, ha az „bűzlik”, később pedig azt mondta, hogy az ukránok nemes emberek, akik vadság, szörnyűségek és kínzások áldozatai. 2022. október 2-án felhívást intézett Putyinhoz, állítsa meg az "erőszak és a halál spirálját".
