vizsgálat;halál;karambol;M1-es autópálya;

Akár hónapokig is tarthat a vizsgálat az M1-es autópályán történt tömegszerencsétlenség ügyében, nem lesz könnyű tisztázni a felelősség kérdését

A hatóság részéről nem merült fel a forgalom korlátozásának kérdése a porátfúvás miatt.

Öt kamion és 37 autó ütközött az M1-es autópályán Herceghalomnál szombat délután. A balesetet megelőző és követő pillanatokról készült felvételeken jól látható, hogy akkora volt a por, hogy alig lehetett látni bármit is a tömegszerencsétlenség helyszínén. A látótávolság hirtelen 10-20 méterre csökkent, és bár az utolsó pillanatban sokan fékeztek, de így is nagy sebességgel csapódtak egymásnak a járművek.

A balesetben egy férfi életét vesztette, 39-en (tíz gyermek és huszonkilenc felnőtt) megsérültek, ketten életveszélyesen, tizenketten súlyosan, huszonöten könnyebben. 19 jármű teljesen kiégett. Jóval a baleset után, a műszaki mentés során az egyik kiégett autóroncs alatt egy 44 éves férfi holttestét találták meg. Szabó-Bisztricz Anett tűzoltó százados, a Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője lapunknak elmondta, a katasztrófavédelem munkatársai a helyszínen minden autót átvizsgáltak, amelynek során a gépjárművekben rekedt utast nem találtak. Miután a tűzeseti helyszíni szemlét is lefolytatták, és a megégett járműveket elkezdték elmozdítani, akkor találták meg a halálos áldozatot olyan személyautó alatt, amely részben bele égett az aszfaltba.

A közösségi médiában többen arról írtak arról, hogy az észak-nyugati utakon szombaton egész nap tapasztalhatóak voltak hirtelen támadt porviharok. 

Alig néhány kilométerre a halálos áldozatot követelő tömegbaleset helyszínétől néhány órával korábban már történt egy baleset. Sőt hasonló porvihar miatt a rendőrség le is zárta az M15-ös autópályát és a rajkai határátkelőt. (Pozsonyban mindkét irányban lezárták a forgalmat a Čunovo és a D4-es autópálya kereszteződése közötti szakaszt homokvihar és minimális látási viszony miatt.) Mindezek okán arról kérdeztük az MKIF Zrt.-t és a rendőrséget, felvetődött-e, hogy ha a nap folyamán többször is kialakult hasonló időjárási jelenség, miért nem vették fontolóra az M1-esen a veszélyeztetett szakaszok lezárását vagy korlátozását. Arra is rákérdeztünk, létezik-e előírás arra, milyen látási viszonyok között szükséges lezárni egy autópálya-szakaszt, illetve történt-e bármilyen felkészülés az előrejelzésből tudható 90-100 km-es széllökések esetére. 

Az MKIF Zrt. a Népszava megkeresésére a társaság közölte: hirtelen keletkezett, lokális porátfúvás okozta a látási viszonyok drasztikus, hirtelen romlását. A 90-100 km/h-s széllökések a pálya mentén található szántóföldekről kapták fel a száraz homokot, és szaharai homokviharokat idézően borította be a tájat, esetenként néhány méteresre csökkentve a látótávolságot. „A porátfújás nem általános jelenség volt, hanem az oldalszél miatt egy lokális helyszínen volt a pálya melletti földterületről, ilyen helyzetekben csak általánosságban lehet előre jelezni a veszélyhelyzetet“. Ezért egész szombat délelőtt az „erős oldalszél“ jelzést, délután - a porátfúvsokat észlelve, de még a baleset előtt - „korlátozott látási viszonyok“ jelzést jelenítettek meg az autópálya feletti elektronikus táblákon. "A közlekedők így tájékoztatást kaptak a fennálló veszélyről, amelynek következtében az út- és látási viszonyoknak megfelelő közlekedéshez elvárt magatartás, a nagyobb követési távolság tartása és a csökkentett sebesség választása" - olvasható a válaszban. Az MKIF szóvivője korábban a hvg-nek azt mondta, "a hatóság részéről nem merült fel a forgalom korlátozásának kérdése”. Kérdésünkre a társaság azt is közölte, hogy a szükséges vizsgálatokat az előírásoknak megfelelően elvégzik, de hogy ez pontosan mit jelent, nem részletezték.

A rendőrség jelezte, legkorábban kedden tudnak kérdéseinkre válaszolni,

így azt sem tudtuk meg, mely szerv rendelheti el egy autópályaszakasz lezárását. Halálos tömegszerencsétlenség okozása miatt indítottak vizsgálatot.

Szakértői vizsgálat alapján a bíróság fogja megállapítani a felelősséget – nyilatkozta lapunknak Kovács Kázmér ügyvéd, közlekedési szakjogász. „Az egyik lehetőség, hogy a járművezetők az út- és látási viszonyoknak megfelelő haladási sebességet választottak-e. Ilyen esetekben általában az szokott a következtetés lenni, hogy nem. Azonban itt egy olyan ritka időjárási jelenséggel állunk szemben, ami Magyarországon szinte példátlan, ezt a helyzetet a közlekedési büntetőbírói gyakorlat úgy ismeri, hogy mikroklimatikus tényező. Ez részben hasonló ahhoz, mint amikor télen csak egy rövid útszakaszon van jegesedés, amire emiatt előzetesen nem lehetett számítani. Ha ilyen, előre nem kalkulálható körülmény okozza a balesetet, akkor a bíróság felmentő ítéletet hoz a járművezetővel szemben. Ha viszont nem lesz felelős járművezető a balesetért, akkor a biztosítók megtagadhatják a kárrendezést a kgfb terhére. A szakértői vizsgálat fogja tisztázni a közútkezelő felelősségét is, hogy le kellett-e zárni az adott útszakaszt. Az autópályán a feliratok jelezték, hogy korlátozott látási viszonyokra kell számítani. Lehet, hogy ezzel eleget is tettek a kötelezettségüknek. Ezt is a vizsgálat fogja tisztázni. Ha már korábban is ilyen drasztikus volt a por jelenléte, és csak a szerencsének volt köszönhető, hogy a korábban bekövetkezett baleset nem lett súlyosabb, akkor szóba jöhet akár a közútkezelő kártérítési felelőssége is. De önmagában egy baleset nem indokolja azt, hogy le kelljen zárni az utat.” 

Vétkes és áldozat, avagy ki fizet kinek

„Magyarországon még nem volt ekkora tömeges ráfutásos baleset, ezért nem irigylem a biztosítók szakembereit, akik majd ezzel a káreseménnyel foglalkoznak” – nyilatkozta lapunknak Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs igazgatója. „A KRESZ előírja, hogy mindenkinek az út- és a látási viszonyoknak megfelelően kell vezetnie a gépjárművét, hogy szükség esetén meg tudjon állni minden körülmények között. Tehát ebben a porviharban is úgy kellett volna vezetni, hogy senki ne menjen neki semminek. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) akkor fizet, ha egy autós kárt tesz egy másik autóban. Lehet, hogy egy nagy káresemény lesz, több okozóval, vagy több kisebb káresemény, ezt előre nem lehet megmondani.” A helyzet azért nagyon bonyolult, mert a kgfb a vétlen autósnak okozott kárt téríti, ebben a tömeges karambolban azonban elképzelhető, hogy több résztvevő vétkes is volt amellett, hogy áldozat.

A szakember szerint leegyszerűsítve úgy képzeljük ezt el, hogy az autó, amelyik belerohant az előtte lévőbe, és az orrát összetörte, vétkes, az ő kgfb-je terhére kell megtéríteni az előtt lévő autóban keletkezett kárt. Miközben az ő hátuljába is belerohant egy harmadik autó, az így keletkezett kárt pedig annak az autónak a kötelező biztosítása kell hogy fedezze. És így tovább, végig az összes érintett járművön sorra kell venni az okozott és az elszenvedett károkat. ,,Azt gondolom, hogy a biztosítók nem lesznek szőrszálhasogatók, egy ekkora médiavisszhangot keltő esetben nem fognak kiállni az autósok mögül. Az biztos, hogy több társaság is érintett lesz az ügyben, képviselőiknek kell egyeztetni a kárkifizetésekről. Valószínűleg az egymásra ráfutásos elvet fogják alkalmazni. Az biztos, hogy hosszadalmas lesz az ügyintézés. Mire a javítási jogalap megérkezik a biztosítóktól, miszerint engedélyezi a javítás kifizetését, az akár hónapokba is telhet.” A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy aki rendelkezik cascóval, az előnyben van, mert megcsináltathatja az autóját úgynevezett cascoelőlegre, akár már másnap elviheti szervizbe a gépjárművét, és később, amikor lezárul a vizsgálat, a kgfb-je megtéríti a casco biztosítója számára a kifizetett összeget. Ezt minden olyan esetben szokták alkalmazni, amimalakor várhatóan hosszabb ideig tart, mire egy vizsgálat lezárul, és a kötelező biztosítás engedi javíttatni az autót.

,,Minden autópályán történt baleset helyszínelése nagyon nehéz, mert hosszú távolságot kell lezárni és átvizsgálni. Ahogy a televízióban láttam a balesetről készült felvételeket, a sok jármű eltakarta a nyomokat. Ráadásul a mai autók mindegyikében van ABS, tehát féknyomokat sem nagyon lehet találni. Nagy valószínűséggel nehéz lesz megállapítani, hogy melyik volt az a követő jármű, amelyik követési távolságon belül volt, mert az ütköző jármű után megállni nem lehet, ezt mutatják az eddigi esetek. Az ütközéssel történő megállás olyan mértékű lassulása a járműnek, amit a fékrendszerek nem tudnak produkálni” – nyilatkozta lapunknak Deli Kálmán közúti közlekedésbiztonsági igazságügyi szakértő, balesetelemző.

Ha ütközési számításokat akarnak végezni, akkor valamennyi roncsot egyenként át kell vizsgálni, ami egyszerűbb esetben 2-4 órát vesz igénybe, de egy kiégett jármű esetében ez 8-16 óra is lehet, és még az is elképzelhető, hogy nem sikerül kideríteni a tűz okát, hiszen a tűzben megsemmisülnek a nyomok. Az autókat ráadásul földrajzilag sem egy helyen tárolják, és a tárolás körülményei sem feltétlenül megfelelőek. A vizsgálatokban segítséget jelenthet, ha rendelkezésre állnak videófelvételek a balesetről. Deli Kálmán hozzátette, hogy nagy szükség lenne vészhelyzeti autópálya-lehajtókra, hogy egy-egy baleset esetén a feltorlódott több kilométeres kocsisorban ne kelljen órákat vesztegelniük az autósoknak.

A tragédia és ami mögötte van

Ez az időszak a Kárpát-medencében elvileg a hóolvadásé, a belvizeké, a jeges áré, a magasabb vízállásé szokott lenni. Néhány éve ez drasztikusan megváltozott írja Facebook-oldalán Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze. „A rendkívül erős szél miatt porviharok alakultak ki, s ez Herceghalom térségében egy szörnyű tömegszerencsétlenségbe torkollott az M1 autópályán. A János-hegyen 114 km/h erősségű szelet mértek, miközben a városi fák 90 km/h szelet képesek maximum elviselni, s ha a 114 km/h már lombos állapotban érte volna őket, Budapest ma katasztrófaövezet lenne. A talajaink deflációja (széleróziója) hatalmas mértékű, s nem kerülhető ebben meg a nagytáblás szántóföldi művelés felelőssége és a művelésbe vont földeken a mezővédő erdősávok hiánya. A klímaváltozás itt van közöttünk, a márciusi porvihar, a 114 km/h szél, a kiszárított és kiszáradt talajok olyan jelenségek, amelyeknél gyakran nem nézünk mélyebbre, hogy a valódi okait feltárjuk és orvosoljuk…”

Egy közelben lakó bicskei kamionos szerint már reggel borítékolva volt, hogy a porvihar miatt tragédia lesz az autópályán. Szerinte le kellett volna zárni a pályát az időjárás miatt, vagy legalábbis lassítani a forgalmat, akkor talán megelőzhető lett volna a tömegbaleset: ,,Minden összejött szombat délelőtt. Nem esett eső tíz napja, porzott a szántóföld mindkét oldalon" – mondta a Blikknek a sofőr. ,,Kivágták a környéken az erdők egy részét, az autópálya melletti fasorokat, nem volt semmi, ami megfoghatta volna a port. Olaszország déli részén láttam már ilyen porvihar miatti balesetet, onnan tudom, ilyenkor azonnal lassítják, vagy zárják is a pályát."