Hétfő reggel megkezdődött az első munkaügyi per, amelyet a polgári engedetlenség miatt elbocsátott pedagógusok indítottak: Kapin Lilla, az Eötvös József Gimnázium korábbi matek és biológia szakos tanára, valamint Törökné Pethő Erzsébet, a Vörösmarty Mihály Gimnázium korábbi angoltanára a Belső-Pesti Tankerület ellen nyújtottak be keresetet.
A perről tudósító 444 felidézi, a két tanár összesen 17 órát nem tartott meg polgári engedetlenség miatt, mielőtt a tankerület elbocsátotta őket a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium munkavégzési elvárására hivatkozva, valamint arra, hogy „a többszöri, szándékos jogellenes munkabeszüntetés (...) jelentős mértékű munkabeszüntetésnek minősül, (...) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében a munkavégzés megtagadása együtt jár a tanulók érdekeinek, jogának veszélyeztetésével.”
Diákok vonták blokád alá péntek reggel a budapesti Eötvös József Gimnázium bejáratátA belvárosban vonultak a vörösmartys diákok, a környékbeli lakók megtapsolták őketA hétfői tárgyaláson Sziklai Tamás ügyvéd, az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE) képviseli a két elbocsátott tanárt, ő a lapnak azt nyilatkozta, elhúzódó tárgyalásra számít, a bíró ugyanis mindenkit szóban szeretne meghallgatni. A tárgyalásra egyébként a Belső-Pesti Tankerület igazgatóját is beidézték, később meg is érkezett a helyszínre, azonban nem járult hozzá képfelvétel készítéséhez, valamint ahhoz sem, hogy a nevét rögzítsék. Annak ellenére sem, hogy a neve már ismert a nyilvánosság előtt.
A tárgyalásra más, polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanárok, valamint szimpatizánsaik is eljöttek, akik vastapssal köszöntötték őket. A demonstrálók egy feliratot is ragasztottak a tárgyalóterem ajtajára: „A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem.”
Kapin Lilla és Törökné Pethő Erzsébet munkaviszonyuk jogellenes megsértése miatt, az egyenlő bánásmód követelményére hivatkozva kérték munkavállalói jogviszonyuk helyreállítását. Ügyvédjük, Sziklai Tamás a tárgyaláson elmondta, alapvetően minden esetben egyezségre törekednek, itt azonban szerinte önmagán túlmutató jelentőségű ügyről van szó. Az alperes Belső-Pesti Tankerület igazgatója közölte, érdemben védekezne.
A bíró mindenesetre rögzítette, a tárgyaláson munkaügyi vitáról, nem pedig politikai vitáról lesz szó, így bármi is lesz az ítélet, abból szerinte nem érdemes politikai, vagy bármilyen egyéb messzemenő következtetést levonni.
„Nem fogjuk eldönteni, hogy a kormány a jó vagy a rossz oldalon van-e ebben a politikai, társadalmi vitában. Kizárólag arról lesz szó, hogy történt-e jogsértés a munkaviszony megszüntetésével, és sérültek-e személyiségi jogok”
– fogalmazott.
A felperes tanárok azzal érveltek, hogy elbocsátásuknak az volt a célja, hogy a többi tanárnak elvegyék a kedvét a tiltakozástól. Munkabeszüntetésük békés volt, óráik kis százaléka maradt csak el, azok egy részét megtartották, a tiltakozás pedig a véleménynyilvánítási szabadságuk része volt – jelezték. Azt elismerték, hogy közalkalmazottként lojálisabbnak kell lenniük a munkáltatóhoz, az alaptörvényben is rögzített véleménynyilvánítási szabadságukat azonban szerintük ez sem előzheti meg, márpedig a tankerület ezt szándékozott elfojtani a kirúgással. Azt is állították, hogy felmentésüket egyébként csak az intézményvezető kezdeményezhette volna, a sztrájk jogszerűségét pedig csak a bíróság állapíthatta volna meg.
A neve elhallgatását kérő tankerületi vezető azzal védekezett, hogy nem mindenki értett egyet a tiltakozók akciójával, emellett az órák elmaradása szerinte a gyerekeket is sértette, a tanároknak pedig a törvény szerint tilos politikai véleményt nyilvánítaniuk. A felperesek kötelezetségszegése volt a rendkívüli felmentés oka, nem a véleménynyilvánítás - indokolt. A Belső-Pesti Tankerület igazgatója szerint a felperesek nem igazolták, hogy az elhallgattatásuk volt a kirúgásuk célja, egyébként meg ezzel az erővel bárki, aki nem veszi fel a munkát, mondhatná, hogy az véleménynyilvánítás. Azt is állította, hogy az elbocsátott tanárok alaptörvényt sértettek, azt a látszatot keltették a tanulók felé, hogy a jogszabályok szubjektíven értelmezhetők.
Törökné Pethő Erzsébet és Kapin Lilla keresetükben a közalkalmazotti jogviszonyuk helyreállítását, fejenként 1 millió forint sérelmi díjat, Kapin Lilla továbbá háromszor 312 ezer forint távolléti díjat és annak késedelmi kamatait, Törökné Pethő Erzsébet pedig 986 ezer forint távolléti díjat és annak kamatait kérte. Ügyvédjük a 444 szerint azt is kérelmezte, hogy a késedelmi kamat a jogerős ítélet napjáig járjon, mire a bíró állítólag összehúzta a szemöldökét.
Elsőként azt kell tisztázni, hogy történt-e kötelezettségszegés. Az elbocsátott tanárok azt persze nem tagadták, hogy beszüntették a munkát, de az szerintük csak néhány órát érintett, a tankerület viszont napokat jelölt meg.
„Nem a diákok ellen, hanem értük tiltakozunk” – Már több mint 300 tanár csatlakozott az emelt szintű érettségi bojkottjához„Az új pedagógus státusztörvény egyfajta bosszú, válaszul a tiltakozó akciókra, sztrájkra, iskolai polgári engedetlenségre”