Bárándy Péter: Szükségállapot és rendeleti kormányzás

A Népszava Kentaurbeszéd-sorozatában jelent meg 2023. február 4-én Szentpéteri Nagy Richard kiváló írása: A magyar politeia. A cím úgy fordítható le: jó kormányzás. A cikk leírja, hogy a rendszerváltáskor a rendszerváltók egy rejtett aknát helyeztek el az alkotmányos rendben. Ha valaki egyszer kétharmadot ér el, akkor mindent elér, mert amíg nincs kétharmada, addig meg van kötve keze-lába – ezt mi túléltük, akik valaha a kormányzás centrumában voltunk. Viszont kétharmaddal kimozdíthatatlan pozícióba kerül a kormányzó, és ha cinikus gazember, akkor azt csinál, amit akar. Most tanúi vagyunk ezen írás igazságának.

Tizenegy Alaptörvény-módosítás történt eddig az Alaptörvény megalkotása óta, szinte évente egy, amire azt lehet mondani, hogy ezek tulajdonképpen fölöslegesek, nem szükségesek a mindenható kormányzáshoz, mert ezek nélkül is korlátlan a hatalmuk. Azt lehet mondani, hogy a Fideszben van egy szépészeti igény, hogy mindent szabályozzanak. Mi a fenének? Hiszen nemcsak a parlamenti kétharmad, így a törvényhozás az övék, hanem minden alkotmányos intézményt is birtokolnak, vagyis a hatalom azt tesz, amit akar. Úgy látszik, hogy azért is teszi, hogy a konstrukciója örök és elmozdíthatatlan legyen.

2022-nek az volt a sajátossága, hogy a jogállam leépítésének a folyamata rezdületlenül és rendületlenül folyt. Ezzel párhuzamosan építenek egy jog nélküli, különleges jogrend alapján működő államot. A különleges jogrend a jog művelésében és oktatásában a leginkább homályban hagyott terület, ki a fene foglalkozik ezzel, még a vizsgán se szokták kérdezni, hiszen úgyse szokták bevezetni. Erre most aktuális lett, megfordult a dolog, bevezették, így csak ezzel érdemes foglalkozni.

Eredendően három „különleges helyzetet” kezeltek: 1. bevezették és folyamatosan meghosszabbították a migráns ("a tömeges bevándorlás okozta") veszélyhelyzetet, miközben sohasem volt igazi migránsveszély; 2. kimondták a veszélyhelyzetet a járványra való hivatkozással, miközben annak jogalapja a természeti katasztrófa, az ipari baleset volt; 3. majd bejelentették az egészségügyi veszélyhelyzetet. Ezután következett két Alaptörvény-módosítás, aminek eredményeképpen a különleges jogrend az Alaptörvényben három ilyen jelenséget tartalmaz: a hadiállapotot, a szükségállapotot és veszélyhelyzetet.

Veszélyhelyzet

A veszélyhelyzettel sok probléma van, többek közt az, hogy elrendelése alkotmányellenes. De veszélyhelyzetet nem lehetett volna elrendelni az adott indokok alapján sem. Ezt akkor és most is a kormány rendeli el, nem az országgyűlés, azzal az újítással megvariálva, hogy most már elrendelhető azon az alapon, hogy a szomszédos országban fegyveres konfliktus, életet és vagyont veszélyeztető súlyos esemény zajlik. A jogász és az egyszerű halandó megkérdi: mi ez a súlyos esemény? Ki és hogyan dönti el, hogy az esemény súlyos-e?

A 10. Alaptörvény-módosítás ezt a veszélyhelyzetet el is rendelte, a szomszédban folyó ukrajnai háborúra hivatkozva. Kérdés, hogy ez mennyire veszélyhelyzet, mert a járvány legalább itt volt velünk, de hol van a háború? Korábban a törvény 15 napig tartotta hatályban a veszélyhelyzetet, 15 naponként kellett meghosszabbítani. Most ezt eltörölték, reparálták egy kormányrendelettel, amely határidő nélkül meghosszabbította. A rendelet addig van hatályban, amíg a veszélyhelyzet fennáll, azt pedig a kormány határozza meg, hogy a veszélyhelyzet meddig tart. Nem kívánom felfedni azt, hogy személy szerint ki dönti el. Mindezt egy átmeneti törvényben törvényerőre emelték.

Szükségállapot

Megmaradt, hogy ezt az országgyűlés rendeli el, de az már nem maradt meg, hogy mikor rendeli el. Jön a finomhangolás: szükségállapotot kell elrendelni az alkotmányos rend megdöntése, arra irányuló szervezkedés esetén. Mi a nyavalya ez? Garázdaság mondjuk? Ami egy kiemelten közösségellenes magatartás. Szabad ilyen megfogalmazás mellett megengedni a különleges jogrend bevezetését? Ha egy jogász ezt megengedi, akkor annak valószínűleg oka van, vagy bolond. Ha nem bolond és ha oka van, akkor elkezdek félni, s mindannyiunknak van oka félni, mert a jogalkotó elhagyta az alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekmény mellől a „fegyveres és felfegyverkezve és súlyosan erőszakos módon történő” kifejezéseket, vagyis, ha békésen akarom az államrendet megváltoztatni, ahogy itt mi erre valamennyien törekszünk, akkor be lehet vezetni a szükségállapotot és minket el lehet vinni. Mert azt értjük, hogy az micsoda, amikor valaki fegyveresen, erőszakkal törekszik az államrend megváltoztatására. Ez ellen valóban fel lehet lépni. De vajon, ha mi kimondjuk, hogy ez a rendszer alkotmányellenes és meg kell változtatni, akkor velünk szemben Alaptörvény-módosítást kell csinálni? A kormány ugyanis előterjesztést tesz az országgyűlésnek a szükségállapot bevezetésére. A jogalkotó azt is kitalálta, hogy abban az időszakban, amíg az országgyűlés lusta és nem rendeli el azonnal a szükségállapotot, addig a kormánynak joga van minden különleges intézkedést végigvinni, és csak utólag kell az országgyűléssel jóváhagyatnia azokat.

Mi a tartalma a különleges jogrendnek? Félelmetes, mert néhány alapvető jogot – az élethez való jogot és emberi testen való kísérletezést – kivéve minden jog felfüggeszthető: sajtó-, gyülekezési-, szólásszabadság, a magánlakás, a tulajdon szentsége. Valamennyi jogunk felfüggeszthető. És ahogy az lenni szokott, az alkotmány helyetti Alaptörvény rendelkezései „lecsorognak”, ezért csak idő kérdése, hogy mikor változik meg a büntető törvénykönyvben a büntetési tényállások sora.

Amennyiben az alaptörvényi változásoknak megfelelően a Btk. XXIV. fejezetében föllelhető „Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása”, „Az alkotmányos rend elleni szervezkedés”, a „Lázadás” bűncselekményi tényállásokból az „erőszakkal vagy ezzel fenyegetve” mondatrészt törlik, úgy minden cselekmény vagy szervezkedés vagy zavargásban való részvétel – amely az alkotmányos renddel való szembehelyezkedést, az annak megváltoztatására irányuló szándékot tartalmazza – elegendővé válik az azt tanúsító, illetve abban résztvevő személyek elleni büntetőeljárás megindítására. Ez az immár nem elképzelhetetlen helyzet a fennálló rendszer demokratikus úton történő megváltoztatását, avagy az arra valló törekvést bűncselekménynek nyilvánítaná.

Ennek fényében nem tűnik eltúlzott félelemnek, hogy a különleges jogrend egyik típusának elrendelése esetén a kormány a Magyar Honvédség magyarországi alkalmazásáról is dönthet, és e döntéséhez az újabb rendelkezés szerint már nem szükséges, hogy ez csak akkor történhessék meg, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálat alkalmazása nem elegendő.

A szükségállapot, a hadiállapot és a veszélyhelyzet rendszerében élünk. Veszélyben élünk. A veszélyt a rendszer jelenti.

Az írás a Szalay László Körben 2023. január 30-án tartott előadás szerkesztett változata.