Pegasus-botrány: a kormányok hallgatnak, Brüsszel meg félrenéz

Megszorongatták az Európai Bizottságot (EB) csütörtökön az európai parlamenti képviselők a Pegasus megfigyelési botrányról rendezett plenáris vitában.

A hozzászóló képviselők azért vonták kérdőre az uniós ellenőrző és végrehajtó testületet, mert tétlenül szemléli, hogy a tagállamok nem működnek együtt a parlamentnek a kémszoftverek alkalmazását vizsgáló eseti bizottságával (PEGA). Az EB hatásköri korlátokra hivatkozik, amit a képviselő-testület sok tagja megkérdőjelez:

Jeroen Lenaers, a PEGA elnöke felrótta, hogy tavaly nyáron kiküldött kérdőíveikre - amelyek kérdéseket tartalmaztak a kémprogramok használatáról, törvényi szabályozásukról, előzetes engedélyezésükről és utólagos ellenőrzésükről - a 27-ből csak tíz tagállam válaszolt. A magyar és a lengyel kormány képviselői pedig nem voltak hajlandóak találkozni a vizsgálóbizottság küldöttségével, amit a holland kereszténydemokrata politikus botrányosnak nevezett. Honfitársa, a liberális Sophie in’t Veld szerint a tagállamok és az Európai Bizottság egyaránt bűnrészesek, amiért védelmezik a demokrácia lerombolását. Felrótta a biztosi testületnek, hogy nem indít eljárást az uniós jogot többrendbelien megsértő országokkal szemben. Úgy vélte, hogy

A fideszes Schaller-Baross Ernő ezzel szemben arról beszélt a vitában, hogy az Európai Parlament a jogon kívül jár, amikor nemzetbiztonsági témában vizsgálódik, jelentést alkot, vagy éppen látogatást szervez Magyarországon.

Mairead McGuinness pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztos nem nyugtatta meg a bírálókat, amikor megismételte az EB álláspontját, mondván: