Európai Parlament;Pegasus;

Pegasus-botrány: a kormányok hallgatnak, Brüsszel meg félrenéz

Megszorongatták az Európai Bizottságot (EB) csütörtökön az európai parlamenti képviselők a Pegasus megfigyelési botrányról rendezett plenáris vitában. 

A hozzászóló képviselők azért vonták kérdőre az uniós ellenőrző és végrehajtó testületet, mert tétlenül szemléli, hogy a tagállamok nem működnek együtt a parlamentnek a kémszoftverek alkalmazását vizsgáló eseti bizottságával (PEGA). Az EB hatásköri korlátokra hivatkozik, amit a képviselő-testület sok tagja megkérdőjelez:

a gyaníthatóan jogellenes lehallgatások szerintük olyan súlyos jogsértések, amelyekkel a brüsszeli testületnek hivatalból foglalkoznia kell. Emellett kötelessége lenne számon kérni a kormányokon a lojális együttműködést, amire az uniós szerződések kötelezik őket.

Jeroen Lenaers, a PEGA elnöke felrótta, hogy tavaly nyáron kiküldött kérdőíveikre - amelyek kérdéseket tartalmaztak a kémprogramok használatáról, törvényi szabályozásukról, előzetes engedélyezésükről és utólagos ellenőrzésükről - a 27-ből csak tíz tagállam válaszolt. A magyar és a lengyel kormány képviselői pedig nem voltak hajlandóak találkozni a vizsgálóbizottság küldöttségével, amit a holland kereszténydemokrata politikus botrányosnak nevezett. Honfitársa, a liberális Sophie in’t Veld szerint a tagállamok és az Európai Bizottság egyaránt bűnrészesek, amiért védelmezik a demokrácia lerombolását. Felrótta a biztosi testületnek, hogy nem indít eljárást az uniós jogot többrendbelien megsértő országokkal szemben. Úgy vélte, hogy

 a Pegasus és más kémprogramok bevetésével az alapvető jogokon kívül, a közösség hatáskörébe tartozó exportszabályok és adatvédelmi előírások is durván sérülhettek.

A fideszes Schaller-Baross Ernő ezzel szemben arról beszélt a vitában, hogy az Európai Parlament a jogon kívül jár, amikor nemzetbiztonsági témában vizsgálódik, jelentést alkot, vagy éppen látogatást szervez Magyarországon.

Mairead McGuinness pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztos nem nyugtatta meg a bírálókat, amikor megismételte az EB álláspontját, mondván: 

kizárólag a tagállamok feladata, hogy meghatározzák nemzetbiztonsági érdekeiket, és ennek érdekében megfelelő intézkedéseket hozzanak. Az EB-nek nincs hatásköre egyedi esetek értékelésére, sem annak vizsgálatára, ha az országok nemzetbiztonsági okokból lehallgatási tevékenységet folytatnak.