;;

Oroszország;Lengyelország;NATO;Ukrajna;háború;vadászgépek;

Putyin a szír diktátorral parolázik
Moszkvában, miközben Szíriában a polgárháború kezdetének 12. évfordulójára emlékeznek

- Lengyelország vadászgépeket küld Ukrajnának

Az erőviszonyokat minden bizonnyal nem borítja fel, de így is szimbolikus jelentőségű Andrzej Duda lengyel elnök csütörtöki bejelentése, miszerint négy MiG-29-es vadászgépet küld Lengyelország Ukrajnának a következő napokban. Ez lesz a szállítmány első részlete, de végső, összesített számot nem közölt a lengyel elnök. Lengyelország az első NATO tagállam, amely harci repülőgépeket küld Ukrajnának.

Nem kevésbé jelentős fordulatot hozhat Ukrajna támogatásában az az izraeli döntés is, amely egyelőre csak meg nem erősített sajtóinformációként szivárgott ki. A Walla hírportál értesülése szerint az izraeli kormány jóváhagyta az első védelmi export engedélyeket drónelhárító rendszerek Ukrajnának történő eladására, amelyek komoly segítséget nyújthatnak az orosz-iráni kamikaze dróntámadások ellen. A megállapodást még nem írták alá, de a portálnak nyilatkozó, névtelenséget kérő ukrán tisztségviselők megerősítették azt.

Az orosz haderő eközben egyre nyilvánvalóbb hadianyag utánpótlási gondokkal küszködik. Ezt bizonyítja az ukrajnai támadások intenzitásának csökkenése is. Irán ezt képtelen pótolni, és egyre erősödik az aggodalom, hogy Peking cáfolata ellenére kínai forrásból próbálja pótolni a hiányt a Kreml. Az aggodalom nem alaptalan, csütörtökön az ukrán katonai vezetés jelentette, megtalálták egy kínai cég által gyártott, feljavított és felfegyverzett polgári drón maradványait. A maradványokat ukrán katonák be is mutatták a CNN-nek. Az amerikai csatorna szerint egy Mugin-5 drónról van szó, amelyet katonai bloggerek csak "Alibaba drónoknak" neveznek, mert többek között az Alibaba kereskedelmi hálózatnál 15 ezer dollár körüli áron bárki megvásárolhatja.

A fekete-tengeri amerikai-orosz drónincidens után különösen erős üzenetet hordoz, hogy tegnap Oroszország, Kína és Irán közös haditengerészeti gyakorlatot kezdett Iránban. A "Tengeri Biztonsági Övezet 2023" március 15-18. között zajlik az Ománi-öbölben.

Az egyre inkább elszigetelődő Vlagyimir Putyin eközben Bassar el-Aszád szíriai diktátorral tárgyal Moszkvában olyan televíziós felhajtás közepette, mintha Damaszkusz akár az imidzsjavításban, akár a hadianyag utánpótlásban segíteni tudná az orosz inváziós sereget. De a figyelemelterelésre óriási szüksége van Putyinnak, márcsak azért is, mert nemcsak hadereje, titkosszolgálata is halmozza a bakikat. A lengyel kémelhárítás ugyanis felszámolt egy orosz kémcsoportot, amelynek tagjai kamerákat telepítettek fontos vasútvonalak és csomópontok mentén. Mariusz Kaminski belügyminiszter csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az ügyben 9 külföldi személyt vettek őrizetbe. A csoport tagjai az orosz hírszerzés megbízásából „szabotázsakciókat készítettek elő, amelyek célja az Ukrajnába irányuló felszerelés-, fegyver- és segélyszállítások megbénítása" lett volna. A lengyel biztonsági ügynökök más műszaki eszközök mellett GPS-jeladókat is lefoglaltak, amelyeket a gyanúsítottak az Ukrajnának szánt segélyszállítmányokon akartak elhelyezni. Mariusz Blaszczak védelmi miniszter a lengyel állami rádióban a Belbiztonsági Hivatal (ABW) nagy sikereként méltatta, hogy „az egész kémhálózatot sikerült felgöngyölíteni”. A csoport a szomszédos Belarusz felől lépett be az országba. A kémhálózat felfedezése nyomán a lengyel hatóságok megerősítették a biztonsági intézkedéseket a kulcsfontosságú vasútvonalak és a kritikus infrastruktúra körül. 

Közölte azt is, az igazán hazafi üzletember nem dugja el pénzét különféle offshore számlákon.