Egy amerikai kormányzati jelentés szerint a Fehér Ház Donald Trump elnöksége idején nem számolt be több mint 100, külföldi országoktól kapott ajándékról, amelyek értéke meghaladja a negyedmillió dollárt – írja a The Guardian. A lista, amely a jelentésben olvasható, pazar: szerepel benne egy életnagyságú festmény Trumpról, amelyet Salvador elnöke adott át neki, amikor az Egyesült Államok elnöke volt, de vannak el nem számolt golfütők Japán miniszterelnökétől is.
A volt elnök elleni visszaélésgyanúról az amerikai képviselőház felügyeleti bizottsága demokrata tagjainak pénteki jelentése tanúskodik, és további részletek is kiderültek. Így a dokumentum felsorolt további 16 ajándékot Szaúd-Arábiából összesen több mint 45 ezer dollár értékben, köztük egy tőrt, amely önmagában 24 ezer dollárt é. Indiából 17 elszámolatlan ajándékra bukkantak a vizsgálódó képviselők, amelyek között drága mandzsettagombok, egy váza és egy 4600 dolláros Tadzs Mahal makett található.
A külföldi ajándékokról és kitüntetésekről szóló törvény előírja, hogy az elnöknek, az alelnöknek és családtagjaiknak külföldi tisztviselők által adott 480 dollár feletti ajándékokat jelenteni kell a külügyminisztériumnak. A friss jelentés most a külügyminisztérium adataira hivatkozva azt állítja, hogy Trump és családja által bejelentett ajándékok száma alacsonyabb, mint az előző elnökök által közölt szám.
Ezek az előzetes eredmények a jogállamiság szemtelen figyelmen kívül hagyására és a nagy ajándékok szisztematikus helytelen kezelésére utalnak a korábbi Trump-adminisztráció részéről
– állapította meg Jamie Raskin demokrata képviselő.
A politikus szerint a felügyeleti bizottság célja annak megállapítása, hogy „Donald Trump milyen mértékben sértette meg a törvényt vagy az alkotmányt, amikor nem jelentett be ajándékokat, és értékes tárgyakat vett birtokba anélkül, hogy a tisztességes piaci árat fizette volna értük”. Minderre Steven Cheung, Trump szóvivője közleményben reagált, azt állítva, hogy a volt elnök sok ajándékot kapott tisztségének betöltése előtt és után is.
Ha ez a botrány a korábbiakon, elsősorban a Capitolium 2021. január 6-i ostromában játszott szerepét feltáró ügyeken kívül nem lenne elegendő ahhoz, hogy – minden facebookos visszatérés és bejelentés ellenére – veszélybe kerüljön Donald Trump 2024-es elnökjelöltsége, itt a legújabb, amiről egyébként – a CNN írása szerint – rendhagyó módon saját maga számolt be:
A republikánusok vezető jelöltjét és az Egyesült Államok volt elnökét a jövő hét kedden tartóztatják le. Tiltakozz, vegyük vissza nemzetünket!
– szólította fel híveit saját közösségi oldalán.
Trump úgy véli, a New York-i rendfenntartó szervek esetleges vádemelésre készülnek ellene, azonban azt már nem közölte, hogy milyen ügyben. A CNN viszont egy évekkel ezelőtt még a jelenlegi ügyész elődje, illetve a volt elnök hivatali idején bizonyos „hallgatási pénz” ügyében indult nyomozásról írt, amelyről a hétet tárgyalások zajlottak a New York-i városi, állami és szövetségi bűnüldöző szervek között.
A nyomozás lényege szerint Donald korábbi személyes ügyvédje, Michael Cohen 130 ezer dollárt fizetett Stormy Daniels pornószínésznőnek 2016 október végén, napokkal az elnökválasztás előtt. Az eddigi adatok alapján a „hallgatási pénz”, hush money azt szolgálta, hogy Daniels ne hozza nyilvánosságra hozza a Trumppal egy évtizeddel korábbi állítólagos viszonyát, amelyet Trump mindeddig tagadott.
Michael Cohen 2017 januárjában állított ki egy számlát a volt elnök cégének, a Trump Organizationnek 180 035 dollárról, a 130 ezer dolláron túl az utalási költségről és még plusz 50 ezerről. A cég nagylelkű akart lenni, megduplázta ezt az összeget és még megfejelte 60 ezerrel, így a végösszeg 420 ezer dollár lett. Ezt az ügyvéd 12 hónap alatt 35 ezer dolláros részletekben utalták. Stormy Daniels 2018. március 6-án pert indított Donald Trump ellen, megsemmisítendő azt a titoktartási szerződést, amely alapján a 130 ezer dollárt kapta. A keresetet arra hivatkozva nyújtotta be, hogy a papírt Donald Trump soha nem írta alá.
Pénzt adni valakinek a hallgatásáért önmagában nem bűncselekmény, az ügyészek azt próbálják bebizonyítani, hogy emiatt Donald Trump meghamisította a cége könyvelését. Ezt New York szövetségi állam törvényei vétségként büntetik. Ügyészi vizsgálat tárgya az is, hogy a volt amerikai elnök 2016-ban mindemiatt megsértette-e a kampányfinanszírozási törvényeket, ami már bűncselekménynek számít.
Donald Trump a Capitolium ostroma után több mint két évvel visszatért a FacebookraEgyre szorul a jogi hurok Donald Trump körül, repkedtek a szitokszavak a republikánus Fehér HázbanA CNN megjegyzi, „hallgatási pénz” fizetése önmagában nem számít bűncselekménynek, viszont az ügyészek azt mérlegelik, hogy megtörtént-e a Trump Organization üzleti nyilvántartásának meghamisítása, továbbá azt is, hogy a volt amerikai elnök egy másik bűncselekmény elősegítésével vagy eltitkolásával szándékosan megsértette-e a kampányfinanszírozási törvényeket. Amennyiben igen, egytől négy évig terjedő börtönbüntetés fenyegeti Donald Trumpot, aki azt is tagadta, hogy tudott volna a kifizetésről.
Donald Trump és Joe Biden a történelem legdrágább választási kampányára készülAdócsalás miatt a lehető legmagasabb pénzbírsággal sújtották Donald Trump cégét