A civil szervezetek működésének indokolatlan korlátozása veszélyt jelenthet a jogállamiságra. A tagállamoknak tartózkodniuk kell attól, hogy a civil szféra számára kedvezőtlen regisztrációs követelményeket és adórendszert vezessenek be, és meg kell óvniuk ezeket az intézményeket a fenyegetésekkel és rágalomhadjáratokkal szemben.
Ezek a megállapítások nem egy európai parlamenti határozatból valók, amelyet éppen elutasítottak a “Soros hálózathoz tartozó nem-kormányzati szervezetek álhírterjesztéseit és manipulációit” folyamatosan “feltáró" fideszes EP-képviselők. A kijelentések egy jogi erővel ugyan nem bíró, de fontos dokumentumból származnak, amelyet a tagállamok igazságügyi miniszterei teljes egyetértéssel – Varga Judit magyar tárcavezető támogatásával – fogadtak el március 10-én. Mint a tárgyalásokat közelről ismerő, de névtelenséget kérő diplomáciai forrás fogalmazott lapunknak:
Magyarország, a többiekkel egyetemben, kifejezetten konstruktívan vett részt a szövegezésről rendezett vitákban.
“A Tanács következtetései az EU Alapjogi Chartájának alkalmazásáról: a civil tér szerepe az alapvető jogok védelmében és előmozdításában az EU-ban” című állásfoglalás részletesen taglalja, hogy a nem-kormányzati (NGO) szféra mennyire fontos szerepet tölt be az egészséges demokráciákra jellemző fékek és ellensúlyok rendszerében. Hangsúlyozza, hogy a civil társadalom szereplőinek megfelelő erőforrásokra van szükségük ahhoz, hogy hatékonyan végezhessék a feladataikat, és egyúttal ajánlásokkal látja el a tagországokat és az Európai Bizottságot.
A jelek szerint a kormány helyeslésével találkozott a javaslat, amely szerint a tagállamoknak kedvező környezetet kell teremteniük a civilek és az emberi jogvédők számára, hogy az állam indokolatlan beavatkozása nélkül folytathassák tevékenységüket. Ugyanilyen magyar támogatást élvezhetett az elvárás, amely szerint biztosítani kell a civil szervezetek érdemi részvételét a releváns jogszabályok és egyéb kezdeményezések kidolgozásában és végrehajtásában. A Varga Judit által is jóváhagyott szöveg finoman utal az illegális lehallgatások tarthatatlanságára,
amikor leszögezi, hogy az érintett szervezetek számára a digitális térben is biztosítani kell a biztonság és a független cselekvés lehetőségét.
Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint szembetűnő az a különbség, amit a magyar kormány az EU Tanácsban vállal és amit a gyakorlatban tesz: Miközben a következtetések nevű dokumentum szerint a kormány is elismeri az emberi jogvédőknek és a civil társadalomnak a demokráciában betöltött elengedhetetlen szerepét, vállalja védelmüket és a velük való együttműködést, a valóságban ezzel ellentétesen cselekszik.
Meg se akarja hallani a tőle független szereplők hangját, sőt, a tanárok vagy az orvosok szervezeteinek kritikáját kifejezetten meg is torolta, a propagandamédiában pedig megbélyegző kampányokat finanszíroz
- nyilatkozta Pardavi a Népszavának.
A kormány Brüsszelben gond nélkül aláírta a békés gyülekezési és mozgási szabadsághoz való jog fontosságát is hangsúlyozó tanácsi következtetéseket, míg itthon egy 2022-es februári rendelettel lehetetlenné tette a tanárok sztrájkját. Az EU Tanácsban egyetértett azzal, hogy “nem szabad elfogadni olyan szükségtelen vagy önkényes korlátozásokat, amelyek kifejezetten a civil teret célozzák meg kedvezőtlen módon”, Magyarországon ugyanakkor plusz adminisztratív terheket rótt a “közélet befolyásolására képes”, azaz 20 millió forintnál nagyobb éves költségvetéssel rendelkező szervezetekre. Bár az uniós igazságügyi miniszterek társaságában a magyar tárcavezető ígéretet tett rá, hogy a kabinet nem hagyja a kritikus hangok üldözését és igyekszik kivizsgálni a civil szervezetek elleni fenyegetéseket és támadásokat, a kormánysajtó szüntelen lejárató kampányt folytat a független NGO-kkal szemben, “külföldi érdekek ügynökeinek” beállítva őket. Előfordul az is, hogy a hatóságok a független civilekre rászabadítják az adóhivatalt vagy az Állami Számvevőszéket.
Az uniós állásfoglalásban az Orbán-kormány vállalta, hogy a civil szervezetek és a jogvédők számára biztosítja a pénzügyi források igazságos elosztását, átlátható és megkülönböztetésről mentes kritériumok alapján. Ezzel szemben a civilek központi állami támogatási eszköze, a Nemzetközi Együttműködési Alap működését az érintettek átláthatatlannak ítélik, s egy 2021-es, a Telexen megjelent cikk szerint a kedvezményezettek aránytalanul nagy számban fideszes politikusok vagy hozzájuk köthető szervezetek. Erről egyébként lapunk is írt.
– A miniszteri szintű döntéshozó Tanács az elfogadott állásfoglalással erős üzenetet kívánt küldeni a többi uniós intézménynek – mondta a lapunknak nyilatkozó EU diplomata. Jeladás ez az Európai Bizottságnak is, amely előreláthatóan az év második felében teszi le az asztalra a demokrácia védelmére szolgáló jogszabályi előterjesztéseit, benne a társadalmi szervezetekre vonatkozó közös európai minimumszabályokkal.
