Mint azt korábban a Direkt36 nyomán lapunk is megírta, az Orbán-kormány a háború ellenére is fontosnak tartja az „orosz kémbankként” is ismert Nemzetközi Beruházási Bankkal (IIB) való együttműködést. Az orosz vezetésű, budapesti székhellyel működő pénzintézet az orosz-ukrán háború kitörésének napján igyekezett magabiztosnak tűnni, a háttérben azonban hamar eluralkodott a pánik, ugyanis az Oroszországra kivetett szankciók miatt előbb egy európai pénzügyi szervezet blokkolta a bank forrásait, majd egyre több tagország bejelentette a kilépését, a hitelminősítők pedig egymás után bocsátották ki a bankról az egyre negatívabb értékeléseiket.
A bank háború miatti katasztrofális helyzetében az oroszok legfőbb szövetségese és támasza Magyarország lett: az Orbán-kormány tisztviselői állítólag megpróbáltak például segíteni abban, hogy megnyissák az európai hatóságok által zárolt forrásokat, miközben azt is igyekeztek elkerülni, hogy az oroszok olyan mértékű befolyást szerezzenek a bankban, amely már akár direkt nyugati szankciókat is vonhatna maga után.
A cikkben az is szerepelt, hogy idén év elején készült egy levéltervezet, amelynek feladója a kiszivárgott iratok szerint Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter volt, a címzett pedig Vincent Van Peteghem belga pénzügyminiszter. A levélben elvileg azt akarták elérni Brüsszelnél, hogy Belgium oldja fel az IIB zárolt számláját az Euroclearnél.
A párbeszédes Tordai Bence emiatt írásbeli kérdést küldött Nagy Mártonnak. Azt szerette volna megtudni, tényleg lobbizott-e a témában a belga pénzügyminiszternél, illetve a jövőbeli tervekről is érdeklődött, nevezetesen, hogy tervezik-e növelni a pénzintézetben Magyarország részesedését (megelőzendő, hogy Oroszország váljon a többségi főrészvényessé), vagy esetleg a többi EU-s tagállamot követve hazánk is kilép-e.
A tárca nevében Fónagy János államtitkár küldött választ, de csak az első kérdésre:
„A Gazdaságfejlesztési Minisztériumban semmilyen levél nem készült a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) vonatkozásában, ennek megfelelően a gazdaságfejlesztési miniszter sem küldött levelet belga kollégájának ebben a témában. Minden ezzel ellentétes állítás hamis”
- írta.
Az viszont nem derült ki, hogy növelik-e a bankban Magyarország részesedését, vagy kilépnek belőle.
A HVG egyébként az ügyben megkereste a belga pénzügyminisztériumot is, ők azonban elhárították a kérdést azzal, hogy „az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló, még 2014-ben elfogadott EU-rendelet értelmében az Oroszországgal szemben meghozott szankciós intézkedésekkel kapcsolatos információkat kizárólag arra a célra lehet felhasználni, amelyre azt adták vagy kapták”.
Az EU nyomásával nagyon is, az orosz kémbankéval kevésbé dacol az Orbán-kormányMagyarország még kitart, Csehország perre mehet a kémbanki részesedéséért járó pénzértAz Orbán-kormány annak ellenére kitart a kémbank mellett, hogy a távozó Szlovákia a legjobb esetben is csak évek alatt juthat hozzá a pénzéhez