Magyarország még kitart, Csehország perre mehet a kémbanki részesedéséért járó pénzért

„Nem jött létre erről kétoldalú megegyezés, elsősorban az orosz-vezetésű bank menedzsmentjének az ellenséges hozzáállása miatt” – ezt válaszolta a Népszavának a cseh pénzügyminisztérium arra a kérdésünkre, hogy a prágai kormánynak sikerült-e már megállapodnia a Nemzetközi Beruházási Bankkal (IIB) a Csehországnak járó részesedés ellenértékének kifizetéséről. Vagyis az IIB-ből kiszálló országok közül már a második erősítette meg lapunknak, hogy egyelőre nem lesz könnyű pénzéhez jutnia.

A múlt héten a szlovák pénzügyminisztérium közölte azt a Népszavával: „Az IIB egy összegben nem tudja visszafizetni a távozások után az egyes tagállamok részesedését a bank alaptőkéjéből.” Mindez több szempontból is súlyosan érinti a kormányt, amely eddig mintegy 74 milliárd forint fektetett a bankba. Mint arról többször írtunk már, a Vlagyimir Putyin által életre keltett egykori KGST-bankból az orosz invázió kezdete óta sorra szállnak ki az európai tagok. Korábban Szlovákia és Csehország hagyta ott a bankot, a nyártól pedig Románia, valamint Bulgária lép ki. Magyarország utolsó EU-s tagállamként kitart a tagság mellett. A IIB legnagyobb tulajdonosa Oroszország 45,44 százalékkal, majd Magyarország következik 25,27 százalékkal. Ez politikai és diplomáciai, a bank állapota pedig pénzügyi szempontból vet fel kérdéseket.

Nemrégiben hekkerek törték fel a bank levelezését, és egy kiszivárgott, a hvg.hu által ismertetett irat szerint az IIB súlyos helyzetben van. Ezt egy kérdésre válaszolva megerősítette Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, aki úgy fogalmazott, nem tudja, hogy egyáltalán megmenthető-e a bank.

A pénzügyi aggályokat erősíti, hogy bankot elhagyó Szlovákia már annak is örülne, ha bármikor hozzájutna pénzéhez. A szlovák pénzügyminisztérium ugyanis a Népszava kérdésére azt is közölte korábban: most egy megállapodást készítenek elő a IIB-vel, a szlovák részesedés ellenértékének „hosszú távú visszafizetésére”. Mindezek után válaszolt most lapunknak Csehország pénzügyminisztériuma, amely a jelek szerint szintén hosszadalmas csatára számít. A tárca azt közölte lapunkkal:

A cseh pénzügyminisztérium egyébként fontosnak tartotta kiemelni: már jóval az orosz offenzíva előtt arra készültek, hogy elhagyják az IIB-t, mert úgy látták, az nem hoz előnyöket a cseh gazdaságnak, így a háború csak felgyorsított a kilépés folyamatát.

Itt érdemes felidézni az ügyben feltett kérdéseinkre válaszolt már a szlovák és a cseh kabinet, a magyar kormányzat azonban továbbra sem reagált megkeresésünkre.

Márpedig fontos lenne tisztán látni, hiszen az IIB helyzet egyre bizonytalanabb. A Standard & Poor’s (S&P) hitelminősítő lerontotta a bank hosszú és rövid távú minősítését. A bajokat tetézi, hogy a román, cseh, szlovák és bolgár kiválás után az orosz tulajdon aránya 50 százalék fölé nőhet, így EU szankciók veszélye is fenyegeti a pénzintézetet. A bank székhelye Budapesten van, miután az Orbán-kormány – egyes a NATO-tagországok biztonsági aggályai ellenére is – tárt karokkal fogadta a pénzintézetet 2019-ben, a bank alkalmazottainak és vendégeinek pedig diplomáciai mentességet biztosított.

Noha az IIB vezetés rendre multinacionális fejlesztési bankként beszélt a pénzintézetről, az utóbbi években általánossá vált az a vélekedés, hogy bank – amelynek vezetője, Nyikolaj Koszov régi hírszerző családból származik – valójában Moszkva eszköze Nyugat-Európa politikai-gazdasági befolyásolására, ezért terjedt el a kémbank elnevezés.