Hiába írt levelet az ukrán ombudsman, a magyar kolléga nem ér rá foglalkozni a kárpátaljai kisebbség ügyével

Dmitro Lubinec választ sem kapott Kozma Ákostól. A kérdés azért is különösen fontos, mert az Orbán-kormány hosszú idő óta kifogásolja az ukrán hozzáállást a kárpátaljai magyar kisebbséghez, főleg, ami az anyanyelvhasználatot korlátozó 2017-es törvényt illeti.

„Ismét hivatalos levélben fordultam Kozma Ákoshoz, az alapvető jogok biztosához azzal a javaslattal, hogy közös monitoring látogatásokat tegyünk Magyarország és Ukrajna területén a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásával kapcsolatban. Választ azonban nem kaptam” – kezdődik Dmitro Lubinecnek, az ukrán parlament emberi jogi biztosa, ombudsman Telegram-bejegyzése. A biztos a szövegben utal arra is, hogy már két hónappal ezelőtt írt Kozma Ákosnak az ügyben, aki azonban ez idő alatt sem ért rá vele találkozni, sőt, válaszra sem méltatta ukrán kollégáját.

Dmitro Lubinec posztja szerint „kiderült, hogy a több mint két hónapos hallgatás oka az volt, hogy Magyarország ombudsmanjának nincs ideje, hogy figyelemmel kísérje a magyar és az ukrán nemzeti kisebbségek jogait. Sajnos úgy fest, hogy Ukrajna ombudsmanjának fontosabb az ukrán nemzeti kisebbség védelme, mint Magyarország ombudsmanjának a magyar nemzeti kisebbség védelme”. Az ukrán emberi jogi biztos hangsúlyozza: az ő és Ukrajna számára is rendkívül fontosak a kisebbségek jogai, „éppen ezért fordítunk figyelmet Ukrajna területén élő valamennyi kisebbség jogai betartásának ellenőrzésére”.

Az ügyben megkérdeztük Kozma Ákos hivatalát, hogy mivel kommentálja ukrán kollégája bejegyzését, tovább miért nem tudott eddigi időt szakítani az ukrán ombudsmanra, hogy a kisebbségek helyzetéről egyeztessen, választ azonban eddig nem kaptunk. Az ombudsman honlapjáról csak annyi derült ki, hogy idén januárban ugyan találkozott Kozma Ákos ukrán kollégájával, ám mint a közleményből kiderül, egy ankarai szakmai konferencián futottak össze.

A kérdés azért is különösen fontos, mert az Orbán-kormány hosszú idő óta kifogásolja az ukrán hozzáállást a kárpátaljai magyarokhoz, és a 2017-ben Ukrajnában elfogadott nyelvtörvény miatt 2018 óta folyamatosan blokkolta a NATO-Ukrajna bizottság miniszteri szintű üléseit.

– Megdöbbentő, hogy rendre kiderül, a kabinet csak a szavak szintjén hangoztatja az ukrajnai magyar kisebbség védelmét, ám

– fogalmazott érdeklődésünkre Mesterházy Attila, a NATO parlamenti közgyűlésének korábbi elnöke. Hozzátette: eközben a valódi, érdemi szakmai munka elsikkad. Például a kormány hónapok óta nem tölti fel szakemberrel a nemzeti kisebbségek jogainak biztosításával foglalkozó magyar–ukrán Kisebbségi Vegyes Bizottságot, amelyet éppen azért hívtak életre, hogy az oktatási kisebbségi jogokkal kapcsolatos kérdéseket megvitassák a felek. Ha viszont nincs ilyen közös munka, úgy ezekre a kérdésekre nem is lesz megoldás – tette hozzá.