nyugdíj;államháztartási hiány;recesszió;államadósság;adóbevételek;lakástámogatás;rezsicsökkentés;

Valami baj van, két hónap után már 1525 milliárdos rekordhiánnyal küzd a magyar költségvetés

A bevételek kisebbek a vártnál, a kiadások viszont elszálltak.

Meglegyintette a recesszió szele az államháztartást: a Pénzügyminisztérium szerdán kiadott adatai szerint február végén már 1525 milliárd forint volt az államháztartás hiánya, ami ez az egész évre tervezett összeg 44 százaléka. Már ez a magas arány önmagában intő jel, hogy valami nagy baj van a költségvetéssel. A másik ilyen jel, hogy soha ilyen magas nem volt még február végén a deficit: az eddigi rekord 560 milliárd forint volt 2011-ben.

A számok mögé nézve azt látni, hogy mind a bevételi, mind a kiadási oldalon gondok vannak: első ránézésre a bevételek ugyan jelentősen nőttek, hisz a tavalyi 4630 milliárd forinttal szemben az idén 5363 milliárd forint folyt be. Igen ám, de tavaly a kormány visszautalt 600-700 milliárd forint szja-t a választások előtt, ha ezzel korrigáljuk a tavalyi adatokat, akkor az derül ki, hogy gyakorlatilag egy fillérrel nem nőttek a bevételek. Ez pedig egyértelmű jele annak, hogy a recesszió megütötte a magyar gazdaságot, a növekedés leállt és akkor még nem beszéltünk arról, hogy a 25 százalék feletti infláció a bevételek reálérték rombolja.

Míg az első két hónapban a 2023-ra tervezett bevételek 14,8 százaléka folyt be, a kiadási keret 17,3 százaléka teljesült, vagyis az év elején nem csak a bevételek maradtak el az időarányosan tervezettől, de a kiadásokat is jobban megnyomta a kormány. Az 1525 milliárd forintból közel 560 milliárd forintot magyaráznak a rezsitámogatásokkal kapcsolatos kiadások, ami nem a Pénzügyminisztérium beszámolójából, hanem a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatokból derül ki. Vagyis ahogy várható volt, idén a költségvetés kiadási oldalára hatalmas nyomást fejt ki „rezsicsökkentés megvédése”. Jó hír, hogy most még a tavaly méregdrágán, 350 eurós áron betárolt gázzal fűtött az ország, most ugyanez az ár 40 euró közelében van, vagyis az év második felében a jelenlegihez képest jelentősen kevesebbet kell a költségvetésnek energiaártámogatásra fordítania és javulhat az egyenleg.

Tavalyhoz képest jelentősen emelkedtek a nyugdíjkiadások: az első két hónapban 1280 milliárd forint ment erre a célra. Ez 23 százalékos, illetve 275 milliárd forintos növekedés tavalyhoz képest, ami a magas infláció miatti nyugdíjemelések, illetve a 13 havi nyugdíj kifizetésének a következménye. Jelentősen emelkedtek az első két hónapban a lakástámogatások kiadásai, ezen soron 147 milliárd forintot fizettek ki, ami 58 százalékkal, illetve 54 milliárddal magasabb a tavalyi költéseknél. A többletkiadás mögött a tavaly decemberben lezárult lakásfelújítási támogatások utólagos elszámolásai állnak, (Mint ismert, a kormány a gyerekes családok lakásfelújításainak akár a felét is kifizette 3 millió forintig.) Brutális mértékben megnőttek az államháztartás kamatkiadásai a 18 százalékos jegybanki kamat, valamint a magas állampapírpiaci hozamok miatt: csak az első két hónapban 386 milliárd forint ment kamatkiadásokra, ez 267 milliárddal magasabb a tavaly február végi kiadásoknál. A költségvetés csak az idén 2498 milliárdot fizet az államadósság finanszírozására – ez héthavi egészségügyi kiadásnak felel meg. Ezért kellett volna az elmúlt években jelentősen csökkenteni az államadósságot, amit viszont a kormány elmulasztott.

Mint látható az első két hónap költségvetés folyamataira a recesszió miatt visszaeső bevételek, illetve egyes kiadások megugrása nyomta rá a bélyegét. Az előrejelzések szerint a GDP még tovább csökken az első félév végéig, majd az év második felében már növekedhet a gazdaság, így a bevételek is magasabbak lesznek. A kiadási oldalon viszont a kamatkiadások tartósan  – hosszú éveken keresztül – magasak maradnak, ezzel szemben az energiaárak csökkennek, és a lakástámogatásokra sem kell ilyen sokat költeni. Az évközi nyugdíjemelést nem úszhatja meg a költségvetés, de 13. havi kifizetések már nem terhelik az idei kiadásokat. 

A 2023-as költségvetési tervek szerint 3400 milliárd forint lehet az éves hiány – ez a GDP 3,9 százaléka -, ugyanakkor a kormány azt tervezi, hogy ha 1,5 százaléknál gyorsabb lesz gazdasági növekedés – amire egyelőre nagyon kicsi az esély –, akkor a GDP arányos hiány 3 százalékra csökkenne, vagyis a magyar kormány már idén teljesítené az EU által megszabott maximális hiánycélt. Ez pozitív üzenet lehetne a piacoknak, igaz ennél sajnos sokkal nagyobb kockázatot jelent, hogy a kormány gyakorlatilag semmit nem tett az uniós támogatások lehívásáért.