A megújulók arányának növelése és a szén teljes kivezetése mellett a következő évtizedre a földgázhasználat erőteljes visszafogását javasolja az Egyensúly Intézet Hogyan újítsuk meg 2030-ra Magyarország energiarendszerét? című, a napokban megjelent szakpolitikai javaslatcsomagja. Magyarország külföldi energiafüggősége jelenleg összességében meghaladha a 80 százalékot – állapítják meg. Ez jórészt - különösen a földgáz és a nukleáris fűtőanyagok terén - az oroszokkal szemben áll fenn. Így az energiabehozatal nyugati irányváltását szorgalmazzák. Nem mindegy ugyanis – hangsúlyozzák -, hogy Magyarország szövetségeseitől, avagy az oroszoktól függ.
A szakpolitikai javaslatcsomagban a 2030-as hazai energiarendszer fenntarthatóbb alapjait vázolják fel. Az „agytröszt” többek között arra a kérdésre kereste a választ, hogy tíz év múlva honnan lesz áramunk, mivel fűtsünk, hogyan tartozhatnánk a jövő környezetbarát gazdaságának győztesei közé, ténylegesen lazítható-e orosz energiafüggésünk, hogy állunk a megújuló energiaforrások terén, illetve mit gondolunk az atomenergia jövőjéről.
Az Egyensúly Intézet szerint a XXI. század egyik legfontosabb versenyképességi és biztonsági kihívása a hétköznapi életünkhöz nélkülözhetetlen energia kiszámítható és fenntartható biztosítása. Az orosz agresszió és az azzal összefüggő energiaválság megmutatta, hogy az átállás önállósági kérdés is. Az intézet az ellátásbiztonságot, a klímavédelmet és a gazdasági versenyképességet egyszerre szolgáló energiarendszert javasol.
Magyarország a megújulók terjedésében is jelentősen lemaradt. A hazai energiatermelésen belüli arányuk, a 38 százalékos EU-átlaggal szemben, nálunk a 14 százalékot sem éri el. E tekintetben tehát hátrányból indulunk. Igaz, még nem késtünk el – szögezik le. Legalább ennyire fontosnak ítélik az energiaigény visszavágását. Az intézet 2010-hez képest 2030-ra 25 százalékos csökkentést javasol. Ez évi legalább 100 ezer lakóingatlan úgynevezett mélyfelújítását igényelné.
Az Egyensúly Intézet javaslata szerint a 2030-ra várhatóan 58 terawattórányi villamosenergia-szükségletünket legfeljebb 30 százalékos behozatal mellett 36 százalékban megújulókból, 28 százalékban atomenergiából, 5 százalékban földgázból, 1 százalékban pedig egyéb forrásból kellene kielégíteni. A megújulók további terjedése érdekében főképp a nap- és szélenergia-hasznosítás fokozott támogatását szorgalmazzák.
A magyarországi napelemek összesített teljesítményét 2030-ra 6500 megawattról (MW) 9000 MW-ra kellene növelni. Ennek érdekében a tetők és az erkélyek célirányos hasznosítását, valamint energiaközösségek szervezését is ösztönöznék. Emellett sürgetik a napelemes rendszerek hálózati visszatáplálásának lehetőség szerinti mielőbbi, újbóli engedélyeztetését. Az Egyensúly Intézet szerint
a szélenergia-hasznosítást akadályozó, felesleges korlátok eltörlésével a szélerőművek összesített hazai teljesítménye a jelenlegi 330 MW-ról 2030-ra 4000 MW-ra növelhető.
A nap- és szélenergia egymást kiegészítő adottságainak kihasználása érdekében a két típusú áramtermelőt azonos alállomásokra csatlakoztatnák. A földhő hasznosítását nemcsak az áramtermelésben, de a fűtésben és a hűtésben is fokoznák. A 2030-ra tervezett, 20 százalékos árambehozatali plafont eltörölnék.
A megújulók további terjedése érdekében kiemelten fontos a villamosenergia-rendszer felmérése, szükség esetén pedig fejlesztése. A központi hálózatot üzemeltető, állami Mavir fél évente nyilvános jelentésben mutassa be, a rendszer mennyi új megújulós termelő befogadására képes, illetve hol és milyen további fejlesztéseket terveznek - javasolják. A beruházások megtérülése érdekében szerintük tíz évre minden új megújulóenergia-alapú erőművet mentesíteni kellene a Robin Hood-adó megfizetése alól. 2024-re időszerűnek neveznek egy megújulóenergia-törvényt is.
Atomenergia: üzemidő hosszabbítást és bővítést javasolnak
A jelenlegi, paksi blokkok hét év múlva még bizonyosan üzemelnek. A következő évtized közepe utáni időszak atomenergia-hasznosítási dilemmái kapcsán az intézet, műszaki és atombiztonsági szempontoktól függően, de a már működő paksi erőmű üzemidejének lehetőség szerinti meghosszabbítása mellett száll síkra. De a nukleáris blokkok további bővítését is szükségesnek nevezik. Bár szinte bizonyos, hogy a Paks 2-es beruházás soha nem térül meg, ráadásul az energiaforradalom útján is fékezi a gazdaságot, a kivitelezés leállítását ellátásbiztonsági és éghajlati célok szempontjából már túl kockázatosnak ítélik. A körülmények kedvezőtlen együttállása esetén az új, Paks 2-es blokkok nélkül a 2030-as évek vége akár kezelhetetlen ellátási válságba is torkollhat. Bár ez nem a legvalószínűbb forgatókönyv, teljes mértékben mégsem zárható ki. A tét nagysága miatt tehát a Paks 2-es beruházást folytatni kell – szögezik le. Mindemellett azzal, hogy a hazai atomerőművek fűtőanyaga Nyugatról is beszerezhető, hitet tesznek az oroszokkal szembeni nukleáris függőségünk mérséklése mellett is.
Az Orbánék az atom és a napelem pártján
Az Orbán-kormány energiapolitikájában a tettek szintjén elsősorban az - orosz - atomenergia-fejlesztések és gázbehozatal, másodsorban pedig a napelemek telepítése mellett áll ki - vélik szakértők. Az energiahatékonyság, a további földgázforrások felkutatása, illetve a fűtőanyag fogyasztásának mérséklése, valamint a szélerőművek újbóli engedélyeztetése ugyanakkor leginkább csak az ígéretek szintjén létezik. (Utóbbiak telepítése például 2016 óta lehetetlen.) Mi több, a korábbi, 2025-ös tervekhez képest, legújabb, kissé ködös elképzeléseik alapján még a súlyosan környezetszennyező mátrai lignit égetésének leállítását is kitolnák 2030-ig.
14 százalék alatt van a megújulók aránya az energiaterelésben, az uniós átlag 30 százalék
Képalá
A jelenlegi 330-ról 4000 MW-ra lehetne növelni a szélenerőművek teljesítményét
