Budapest;színház;támogatás;főváros;állam;

2023-03-28 10:50:00

Visszatartják színházi pénzeket, a hat közös fenntartású budapestiből eddig csak a jobboldali Dörner György vezette Újszínház kapott

Van olyan teátrum, amelynek pénzügyi helyzete, több mint aggasztó, 30-60 napon belül fizetésképtelenség alakulhat ki.

A főváros és a kormány 2020-ban kötött átfogó megállapodást budapesti színházakról, ennek részeként hat intézmény vegyes felügyeletű lett 2024 végéig. A József Attila, a Madách, az Újszínház, a Vígszínház, a Budapest Bábszínház és a Kolibri ugyan fővárosi fenntartásban maradt, de működésük pénzügyi támogatását a kormány vállalta magára. A kabinet korábban tartotta magát a megállapodáshoz: noha fizetési határidő nem szerepel a megállapodásban, 2022-ben már januárban egy összegben megkapták az éves támogatást az érintett társulatok. Az idén azonban a hat vegyes felügyeletű színházból öt egyetlen fillért sem kapott eddig, csak az Újszínház jutott állami forráshoz, amelyet a Fidesz iránti szimpátiáját gyakorta kifejező Dörner György vezet.

Az Újszínház február végén egyedüliként megkapta az idei támogatási összeg felét – 257,5 millió forintot – azzal az ígérettel, hogy a második részlet június 30-ig megérkezik a számlájukra. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes előzőleg az Újszínházért kongatta a vészharangot, mivel az a többi öttel ellentétben semmiféle tartalékkal nem rendelkezett. Ám aligha gondolt arra, hogy jelzése nyomán csak az az egy kapja meg a szerződésben ígért állami támogatást.

– A többi vegyes színházzal azt közölte a kulturális tárca, hogy március végéig ők is hozzájutnak az idei évre megítélt állami támogatás első részéhez. A hónap végéig már csak alig pár nap van hátra, ám a pénz még mindig nem érkezett meg. A társulatok a tartalékaikat élik fel – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus, aki szerint van olyan teátrum, amelynek pénzügyi helyzete, több mint aggasztó, 30-60 napon belül fizetésképtelenség alakulhat ki, ami a működés leállítását eredményezheti, beleértve az előadások törlését is. A főpolgármester-helyettes azonban kérdésünkre sem kívánta megnevezni a legsúlyosabb helyzetben lévő színházat, mondván nem szeretne pánikot kelteni az ott dolgozók körében.

„A főváros folyamatosan nyomon követi a színházak likviditási helyzetét, de ennél többet nem tehet. Nem kívánjuk megsérteni a korábbi kormánnyal kötött színház-megállapodást” – hangsúlyozza Kiss Ambrus, aki szerint az önkormányzat pénzügyi helyzete most azt sem teszi lehetővé, hogy megelőlegezzék az állami támogatást a színházaknak. Így csak remélni tudják, hogy a kormány az egyezségben szereplő módon továbbra is „különösen fontosnak tartja (…) a színházi alkotóközösségek művészi szabadságon alapuló, anyagilag is biztonságos, kiszámítható működését”.

Megkerestük az állami támogatásra egyelőre hiába váró színházakat. Mádi Zoltántól, a Vígszínház gazdasági igazgatójától megtudtuk, hogy az államtól várt 1,85 milliárd forintos támogatás az éves üzleti tervükben szereplő kiadásaik 50 százalékát fedezi. Mint írta: „ A Vígszínház vezetésének eltökélt szándéka a folyamatos működés fenntartása. Erre nézőink példátlan érdeklődése, így a terveket meghaladó bevételek, valamint a sikeres válságkezelésünkből adódó tartalékaink egy ideig még fedezetet biztosítanak. Így nehézségeink ellenére, igyekszünk minden kötelezettségünknek eleget tenni.”

A Kolibri Színház „nem kívánt a pénzügyi helyzetéről nyilvános tájékoztatást adni”. A József Attila Színház a következő évad előkészítése és egy hamarosan következő bemutató miatti elfoglaltságuk miatt nem kívánt válaszolni. A Madách és a Bábszínháztól lapzártánkig nem kaptunk választ.