színház;báb;

Az Alaine – Ideje a meghalásnak kendőzetlenül, de tolakodás nélkül beszél az időnek való kiszolgáltatottságról és a gyászról

- Polcz Alaine sorsa, az öregedéssel való megbékülés, az elmúlás méltósága: egy órában mesél mindezekről a többször díjazott bábelőadás

Kiszolgáltatva az időnek.

Valóságos turnéelőadássá nőtte ki magát, február végén Veszprémben, a Holtszezon Irodalmi Fesztiválon is szerepelt a KL Színház produkciója, holott Markó- Valentyik Anna bábmonodrámája messze nem könnyed, népszerű témát dolgoz föl: az Aline – Ideje a meghalásnak Polcz Alaine prózáját felhasználva beszél az öregedésről, az eutanáziáról és az elmúlásról.

A Junior Príma-díjas Markó-Valentyik Anna talán az ország egyik legtehetségesebb bábművésze, 

az előadás 2018-ban készült, a rá következő évben elnyerte a Junior-díjat a szegedi THEALTER fesztiválon, a legjobb női alakításért járó Figer Szabina-díjat a celldömölki Soltis Lajos Országos Színházi Találkozón, az Alaine – Ideje a meghalásnak pedig a legjobb monodráma előadás lett ugyancsak 2019-ben, a MOST Fesztiválon Tatabányán.

Nem kényelmes témát választott a bábművész, az előadás tere sem finomít a helyzeten: hideg kórházi neonok, fémbútorok, Markó-Valentyik Anna púderrózsaszín kombinéban ül ölében egy rácsatolt, kiméraszerű bábot tartva. A báb vénasszonyt formáz fonnyadt, csontos, öreg felsőtesttel, rajta a színészéhez hasonló ruha, vonásaiban halványan felismerhető Polcz Alaine arca (bábtervezők: Hoffer Károly, Palya Gábor és Raffai Péter). A játék bár többször határozottan a pszichológus-író életéből vett részletekkel dolgozik, nem konkrétan Polcz Alaine-t jeleníti meg, hanem inkább rajta keresztül fogalmaz – ahogyan maga a szerző is inkább másokért élt. Markó-Valentyik Anna a halál témáját megelőzően a születésről és a gyereknevelésről készített előadást 2016-ban: az Anyajegy szintén monodráma, melyben a báb a gyermeket jelenítette meg, a mostani produkcióban viszont a kiméraszerű báb miatt a két „szereplő” jobban összemosódik.

Az Európa Kulturális Fővárosa keretein belül mutatták be Markó-Valetnyik Anna - Ideje a meghalásnak című bábelőadását a veszprémi Hangvillában

Polcz Alaine a halállal és a gyásszal foglalkozó tanatológia és a hospice hazai úttörőjeként egész életét annak a nehéz feladatnak szentelte, hogy a haldoklók (gyerekek és idősek egyaránt) méltóképpen tudjanak távozni az élők sorából. Markó-Valentyik Anna maga állította össze az előadás szövegét Ladányi Andrea segítségével, aki rendezőként is közreműködött. A két alak, a két test a fiatal, életerős és az idős, a felette eljárt éveket el nem fogadó nőt jeleníti meg, mindeközben megformálja azt az élményt is, hogy a nyolcvanéves test nem érzi tényleges korát, belül ugyanolyan fiatal. Karády Katalin dalai idézik meg Polcz Alaine fiatalkorát, a szenvedélyes tánclépések, a Halálos méreg, a Mit tudjátok ti népszerű dallamai viszont kegyetlen tartalommal bírnak: a II. világháború idején született slágerek eszünkbe juttathatják az akkor élő nők tragikus sorsát, másokhoz hasonlóan Polcz Alaine is elszenvedője volt csoportos nemi erőszaknak, az orosz katonák kegyetlenkedéseiről az Asszony a fronton című könyvében írt.

Markó-Valentyik Anna egy interjúban elárulta, hogy Karády Katalin amiatt is eszébe jutott, mert az egykori díva nagyon kényes volt arra, hogy ne lássák őt idősen, nem engedte, hogy közeli képet készítsenek róla, mert nem érezte magát annak, aki fiatalon volt. „Megalázó az öregség” – panaszolja a báb, elsorolva pár szinte klisés kellemetlenséget: itt fáj-ott fáj, nem jut eszébe ez vagy az a név, de annak a lehetetlensége is felháborítja, hogy az ember mindenhol tud őszülni.

Panaszok zúdulnak az első férjre és a másodikra, Miklósra (Mészöly Miklós), szexuális megaláztatás, megcsalás, magány – ezeket tapasztalta meg fiatalon Polcz Alaine, szinte alig szorul magyarázatra, miért akart világéletében másokon segíteni.

A kényes és lehangoló téma ellenére Markó-Valentyik Anna megcsillogtatja humorát, és képes a nevettetésre.

Egy idő után elválik a báb és mozgatója, a színész megadja a kegyeletet a haldoklónak, megmosdatja, végső nyugalomra helyezi. Az Alaine – Ideje a meghalásnak kendőzetlenül, de tolakodás nélkül beszél az időnek való kiszolgáltatottságról és a gyászról. Miközben Polcz Alaine szövegei uralják a teret, ha megjelenítője a báb, akkor ő maga „a téma szakértőjeként” is ugyanolyan védtelen, mint bárki más, csak a környezet felelős azért, miképp, milyen folyamatok közepette köszön el az élettől. A társadalomnak is föl kell fognia, hogy van ideje a meghalásnak, és érdemes elfogadni.

Infó

Az Alaine – Ideje a meghalásnak Markó-Valentyik Anna előadásában pénteken látható a Szentendrei Tavaszi Fesztivál keretein belül, későbbi időpontokról a KL Színház honlapján lehet tájékozódni.

Bár Petőfi Sándor nevét kétszáz éve a legnagyobb tisztelettel emlegeti minden politikai vezetés, a költő nem úszta meg sem a cenzúrát, sem az ideológiai felhasználást.