Erdős Virág: Előrejelzés tizenhárom emeletben

A törökországi földrengés áldozatainak megsegítésére rendezett jótékonysági gálaest apropóján

1.
Valami készül.

2.
Hogy mi, azt még nem tudom,
de ha építek rá egy házat,
akkor az a ház összedől.

Ha építek rá egy párkapcsolatot,
akkor az a párkapcsolat összedől.

Ha építek rá egy parlamentáris demokráciát,
akkor az a parlamentáris demokrácia összedől.

3.
Próbálok neked segíteni,
de egy humanitárius segélyszállítmány
elzárja a tápcsatornád bejáratához vezető utat.

Próbálok veled együttműködni,
de a közösen felállított játékszabályok
kártyavárként omlanak össze.

Próbálok hozzád kapcsolódni,
de te már egy másik
szeizmikus zónában vagy.

4.
Ez még csak a szél,
ez még csak a bőgő, morajló hang,
ez még csak a verbális agresszió fázisa,
de a legintimebb tereimet már ellepték a hivatásos fosztogatók.

Az idegrendszerem összeomlott,
egy idős, beteg nő
a romok alatt rekedt,
de a tektonikai átrendeződéseimet még uralom.

5.
Nincs
konszenzuálisabb prekoncepció,
mint hogy a rettegéstől
való rettegéstől
való rettegés emeletei
stabilan állnak.

Nincs nyugtalanítóbb jövőkép,
mint kiszállni a liftből,

nincs ijesztőbb látvány,
mint a felkelő nap,
és az automatikusan felkapcsolódó lépcsőházi világítás.

A gondolataim
pánikszerűen az utcára rohannak,
miközben én egyetlen lassú omlásban állok huszonöt méter magasan,
és egy láthatatlan
kézmozdulatot tanulmányozok.

A fejbőröm hajszálrepedései
kontinentális törésvonalak,
elfordítom a kulcsot, és beszakad egy külvárosi irodaház
fémhomlokzata.

6.
Itt valakik, valamiért tengeri homokot
kevertek a betonba.

Itt valakik valamiért jelentésmódosító
kötőszavakat kevertek
a helyszíni tudósításokba.

A falban planktonok várakoznak,
és papucsállatkák araszolnak a kijárat felé.

Elképzelem, ahogy a mennyezet felett lévők,
és a mennyezet alatt lévők
újra egyesülnek.

Elképzelem, ahogy isten ujja egy végtelen hosszúságú árkot húz a földbe
az emberalakú nejlonzsákoknak.

A lelkiismeret az egy opcionális
adalékanyag.

A részvét az egy közepesen
tartalmas vasárnap esti program.

7.
Van bennem egy obszervatórium,
ami valósidejű adatokat gyűjt,
aktivitásokat monitoroz,
bulletineket publikál,
és a legkisebb rezdüléseidet is detektálja.

Egyvalamit
nem tud megmondani: hogy mi lesz.

8.
Ez
sem vers itt,
csak egy biztonsági óvintézkedés.

Nem
természeti katasztrófa,
hanem szisztematikus tömeggyilkosság.

9.
Te már berendezkedtél a védekezésre:
gyakorlatilag egy szépen megterített asztal alatt élsz,
de én még csak most kezdek el orientálódni
az alternatív létformák felé.

Feltorlódott kőzetlemezek réseiben próbálom
felnevelni a gyerekeimet.

Feltorlódott kőzetlemezek réseiben próbálom
reprodukálni a sérelmeimet,
befejezni a kérdezősködést,
megetetni,
betakarni,
és otthagyni az anyám.

10.
Acélgerendák
tartották össze a világképemet,
de az acélgerendáról kiderült,
hogy emberi csont.

Észérvek
táplálták az idealizmusomat,
de közben a háborúról kiderült, hogy béke,
a történések epicentrumáról viszont
nem derült ki semmi.

11.
Egy többgenerációs
romhalmaz alatt vegetálok egy otthonosan levegőtlen üregben,
és a képzeletbeli ivadékaimmal szkájpolok.

Hallom, ahogy az előszobában
szitkozódva szedelődzködnek a nemzetközi
mentőcsapatok.

12.
Ez itt már a vége valaminek,
amire még kormányhatározat-
tervezet
sincs.

Ez itt még csak a kezdete valaminek,
amiből már a soron következő inváziós fajok fognak lakmározni.

Három fontos összetevő: isa, por és hamu
kerül az új generációs kelesztő tálba,
amiből majd egy újabb férfias lökéshullámmal
kigömbölyödik
valami más.

13.
Padlóra vittek,
és porig aláztak.
Látványliftes légváramat
a földdel tették egyenlővé,
de a műholdfelvételeken még látni lehet jól
karbantartott koponyatetőmet
a világűrre néző ablakkal
a halántékomon.