A pop-art irányzatról a többségnek vélhetőleg Andy Warhol neve ugrik be, aki többek közt a Marilyn Monroe-, Elvis Presley- és Campbell’s leveskonzerv-szitanyomataival tette népszerűvé a műfajt, mely az ötvenes évek Angliájából indult, majd a hatvanas évek Amerikájában hatott tovább, idővel Kelet-Európában is hódított, ahogy hazánkban is megjelent, és jelen van most is. Témáját tekintve az irányzat főleg fogyasztói cikkeket, filmsztárokat és pop kulturális termékeket idézett meg gyakran társadalomkritikus éllel.
A Bodó Galéria kiállítására a 2020-ban megalakult Műgyűjtők Klubjának nyolc magángyűjteményéből érkeztek művek. Ráadásul nem kis számban: összesen ötven alkotás látható a galéria terében, de azokból csupán egy magyar mű készült a hazai neoavantgárd korszakából: Méhes László Langyos víz című sorozatának egy 1973-as darabja, a többi munka a neo- vagy poszt pop-art alműfajba sorolható.
A pop-art irányzat a kezdetekben elsősorban felhívta a figyelmet a II. világháború utáni konzumkultúrára: Warhol például egymásra halmozott Brillo szappanosdobozokat állított ki, és szitanyomatokat készített a Campbell’s leveskonzervekről. Roy Lichtenstein a képregények raszterpontos figuráit festette meg, Claes Oldenburg pedig óriási szobrokat mintázott hamburgerről, fagylaltról vagy gyümölcsökről. A hatvanas években aztán hazánkban is megjelent, többek közt Lakner László, Konkoly Gyula, Siskov Ludmil és Tót Endre alkotásain. A Kádár-kor fogyasztói kultúrája távol állt az amerikaitól, ezért a képek is más jelentést kaptak, az ironikus felhang viszont itthon is jelen volt.
Jelen kiállításon a pop art nagyjaitól is láthatunk pár művet, mint Roy Lichtenstein vonalakból felépülő, meditáló alakját, Keith Haring színes kompozícióját és Jeff Koons lufikutya-szobrát. A munkák többsége viszont alig tíz-tizenöt éves, így körképet nyújt a hazai, poszt-pop art stílusjegyeket felmutató művekről.
Pop-art könyv
A tárlathoz egy kilencven oldalas album is készült, melyben a kiállított művek mellett még további alkotásokat láthatunk a Műgyűjtők Klubjának magángyűjteményeiből.
Nagy Kriszta x-T Tereskova például sokszorosítva tűnik fel a vásznain, mellyel megidézi Warhol jellegzetes, szitanyomó stílusát, míg a képeken feltűnő pöttyökkel és a képsorozatának „Damien kollekció” címével utal Damien Hirst brit művész pöttyös sorozatára. Utóbbit a Sotheby’s aukciósház 2008-ban bocsátotta árverésre az alkotó más művei mellett – az ötvennégy alkotás összesen 70,5 millió fontért kelt el. Tereskova képeiből 2021-ben az óbudai Godot Kortárs Művészeti Intézet rendezett aukciót, a művek tízmillió-nyolcvanezer forintért keltek el, a mostani tárlaton látható Horror Vacui egymillió forintért.
Mellette drMáriás művei is a montázselvre épülnek: az egyiken Miska huszárt látjuk három alakban Egon Schiele műtermében, pontosabban az osztrák mester egy háton fekvő, meztelen alanyával, míg egy másikon Sigmund Freud vizsgálja Picasso modelljét. A montázshatás Soós Nóra 2014-es Szabadság vezeti a népet című művén is megjelenik, amelyen tüntetők veszik fel a harcot rohamrendőrökkel egy sakktáblán. Metzing Eszter 2018-as egész falat betöltő (210 x 310 cm) hímzett vászna azonban ezeknél is összetettebb. A Belső kert című alkotáson ruhát viselő, meztelen és félmeztelen emberek sokasága folytat különféle tevékenységeket, úgymint beszélget, olvas, fekszik, eszik, tornázik, macskázik és még sok mindent csinál.
A kiállításról nem hiányozhatnak a társadalomkritikus képek sem. Weiler Péter 2017-es Baráti látogatásra hazánkba érkezett című printjén Kádár János a reptéren üdvözli Brezsnyevet, akinek egy csokor virágot és egy rúd szalámit nyújt át. A művész másik alkotása már a jelenbe visz: ezen egy borongós égbolt alatt egy vitorlást látunk, melyen egy fiatal nő várakozik fürdőruhában, lehunyt szemmel. A kép címe: Friss házasok nyugalma a vihar előtt.
A tárlaton számos fiatal alkotó szerepel, akik szintén megidézik a fogyasztói kultúrát. Gáspár Annamária olajképén például egy rakás plüssállat keveredik egymással, Tamási Claudia portréi az animációs filmeket idézik, míg Naomi Devil gyorséttermi nőalakjának a feje helyén LCD képernyőt látunk, amin Christina Aguilera arca tűnik fel. Gresa Márton művei a virtuális valóságot célozzák meg, de technikájuk szándékoltan analóg – a művész a digitális jeleket és üzeneteket a vászonra akrillal viszi fel.
Infó
„A műgyűjtő jobban hallja mit súg Isten szíve” – Collectors’ Pop Art
Kurátor: Nagy Zsófia Nóra
Bodó Galéria és Aukciósház
Nyitva: április 6-ig
