Az Orbán-kormány eredetileg március végéig akarta teljesíteni azokat a vállalásokat, amelyek nyomán felszabadulhatnak a tavaly felfüggesztett uniós támogatások Magyarország számára. Az összesen mintegy 28 milliárd euró odaítélése és folyósítása alapvetően 27 feltétel végrehajtásától függ, ezek túlnyomó többsége az igazságszolgáltatás függetlenségét erősítő és korrupcióellenes intézkedéseket foglal magában. Nagy részüket már tavaly, illetve az év elején kipipálta az Orbán-kormány, Brüsszel azonban csak száz százalékos teljesítmény esetén kíván utalni.
A dossziékat ismerő forrásaink szerint a tárgyalások a véghajrában vannak, de még nem zárultak le, így a március végi határidő elúszott. Az Európai Bizottság egyelőre elemzi a magyar javaslatcsomagot, és néhány ügyben még várja a pontos tájékoztatást a budapesti tervekről. Idetartozik az alapítványi egyetemek irányítására jellemző összeférhetetlenség megszüntetését biztosító törvényjavaslatok egy része, amelyek bemutatásával adós a kormány. Úgy tudjuk, hogy Navracsics Tibor a jövő héten ismét Brüsszelbe látogat, hogy Johannes Hahn költségvetési biztossal tárgyaljon erről.
A feltételek március végi teljesítése az Orbán-kormány önkéntes vállalása volt, nincs jogszabályba vésve, így a késlekedés nem jár végleges pénzvesztéssel, és egy ideig még nem is kell izgulni emiatt.
Az alapítványi egyetemeket irányító testületekről viszont jó lenne mielőbb megegyezni, mert az Erasmus+ oktatási csereprogram és a Horizont Európa kutatás-fejlesztési program jövő évi finanszírozását biztosító jogi kötelezettségvállalásokat a nyár elején tető alá kellene hozni. Összességében a tárgyalások elhúzódása nem csak Budapesten múlt, előfordult, hogy a brüsszeli testület késett az értékeléssel vagy éppen új követelésekkel állt elő.
Kevés az Európai Bizottságnak az Orbán-kormány ajánlata, minden köztisztviselőnek távoznia kellene az alapítványi kuratóriumokbólA Budapest és Brüsszel közötti egyeztetések 2022 decemberében kezdődtek. Az Európai Unió illetékes intézményei akkor hoztak több olyan döntést, amelyek átmenetileg jelentős pénzügyi forrásoktól fosztják meg Magyarországot.
Egyrészt úgy határoztak, hogy 6,3 milliárd eurót zárolnak az országnak 2021-2027 között jutó felzárkóztatási támogatásokból a rendszerszintű korrupció büntetlensége miatt elindított jogállamisági eljárás keretében. A folyamat részeként egyidejűleg leállították a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal, illetve az általuk fenntartott egyetemekkel köthető finanszírozási szerződéseket.
Az uniós döntéshozók arról is rendelkeztek, hogy a közösség járvány utáni helyreállítási alapjából származó 5,8 milliárd euró folyósítását csak azután kezdik meg, hogy az Orbán-kormány meghozott 27 fontos törvényt, illetve döntést. Ezek közül a korrupcióellenes harchoz kapcsolódó 21 intézkedés egyúttal a jogállamisági eljárás leállításának is feltétele. A maradék hatból négy vállalás a bírósági rendszer reformjához kötődik, amit azonban nem csak a helyreállítási eszközhöz való hozzáférés feltételéül szabtak, hanem a Magyarországnak hét éven át járó 22 milliárd eurónyi felzárkóztatási (kohéziós) forrás kifizetéséhez is. Ennek keretében erősebb hatáskörökkel felruházni az Országos Bírói Tanácsot, meg kell erősíteni a Kúria függetlenségét, felszámolni annak akadályait, hogy a bírák döntéshozatali kérelmekkel az EU Bíróságához fordulhassanak és megszüntetni a lehetőséget, hogy a hatóságok a jogerős bírósági határozatokat az Alkotmánybíróság előtt megtámadhassák. Hosszas tárgyalások után a kormány eljuttatta Brüsszelbe a vonatkozó törvénytervezeteket, amelyekről információink szerint még tartanak az egyeztetések.
Jön a 27 szuperfeltétel, Magyarország kapja a legkeményebb előírásokat az EU-s pénzértMiközben a kormány tagjai – köztük Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Bóka János igazságügyi államtitkár – a múlt héten azt állították, hogy Magyarország szinte kész Brüsszel követeléseinek a teljesítésével, és akár már áprilisban megnyílhatnak számára a pénzcsapok, uniós forrásaink nem kívántak jóslásokba bocsátkozni arról, hogy mikor születhet meg a megállapodás.
– A minőségre megyünk – hangoztatta egyikük, hozzátéve, hogy az Orbán-kormánytól nem csak az igazságszolgáltatás ígért átalakítását, hanem az összes fennmaradt korrupciós kockázat és probléma megoldását várják el.
Ilyen például az Integritás Hatóság hatáskörének pontosítása, a vagyonnyilatkozatok kiterjesztése a külföldi ingatlanokra és az ügyészségi döntéseket hatályon kívül helyező bírósági határozatok kötelezővé tétele.
