Bár Sanna Marin szociáldemokrata kormányfő változatlanul népszerű és a finn NATO-csatlakozás levezénylése is elismerést hozott számára, a vasárnapi szavazáson a megélhetési kérdések dönthetik el a nagy pártok fej-fej melletti küzdelmét.
A helsinki parlament, az eduskunta 200 mandátumáért 22 párt verseng. Közülük azonban három uralja a mezőnyt: a jobbközép Nemzeti Koalíció Pártja (NKP), a baloldali Szociáldemokrata Párt (SDP) és a jobboldali populista Finnek Pártja - felmérések szerint 19,8, illetve 19,2-19,2 százalékos támogatottsággal -, így az országnak ismét koalíciós kormánya lesz. A Helsingin Sanomat vezető napilap a szoros verseny miatt magas részvételt jósolt, s a jogosultak mintegy 40 százaléka már előre leadta szavazatát.
A miniszterelnöki hivatalt 2019 decembere óta betöltő Sanna Marin pártja mostanáig egy balközép koalíciós kormányt vezetett a centrista Centrumpárttal, a Zöld Ligával, a Baloldali Szövetséggel és a svéd anyanyelvű kisebbséget képviselő Svéd Néppárttal. Mind az öt párt élén nő áll, ami Európában is ritkaságszámba megy, s a 19 tagú kabinetben is 11 nő van. A miniszterelnök kizárta, hogy pártja a választások után a bevándorlás- és Európa-ellenes Finnek Párrtjávall társuljon. Az eddigi koalíció megújítása sem jön szóba, mivel a Centrumpárt elzárkózott ettől.
Bár a voksolásra azután kerül sor, hogy Törökország parlamentje csütörtökön a tagállamok közül utolsóként ratifikálta a finnek NATO-csatlakozását, sem a történelmi döntés, hogy Finnország feladja katonai semlegességét, sem az elhatározást kiváltó ukrajnai orosz invázió nem szerepelt a kampány fő témái között.
A 37 évével Európa egyik legfiatalabb vezetőjének számító Sanna Marin kabinetje dicséretesen vezette át az országot a Covid-19 járványon, és Ukrajna melletti kiállása is növelte nemzetközi ismertségét, újraválasztása mégis bizonytalan.
A kampányt a növekvő megélhetési költségek, az éghajlatváltozás és más, a mindennapi életet érintő témák - például az oktatás és a szociális juttatások - uralták. Emellett a munkaerőhiány és a gyorsan növekvő államadósság azok a kérdések, amelyek az 5,5 milliós északi ország következő kormányát is foglalkoztatni fogják. – Mindenekelőtt gazdasági növekedésre és a foglalkoztatottság növelésére kell törekednünk - mondta Sanna Marin az YLE finn közszolgálati médiának adott interjújában. – Ha ez nem sikerül, nem fogjuk tudni csökkenteni az eladósodottságunkat, és egyensúlyba hozni a gazdaságunkat.
A Riikka Purra vezette Finnek Pártja naivnak és irreálisnak nevezte a kormány célkitűzését, hogy Finnország már 2035-re fosszilis energiaforrásoktól mentes legyen, és ellenzi a bevándorlást, miközben a finn gazdaság egyik legnagyobb gondja a munkaerőhiány az alacsonyabban jövedelmező szakmákban. A Petteri Orpo vezette konzervatív NKP osztja a klímasemlegesség célkitűzését, de a gazdaságpolitikában nehezen tudna az SDP-vel megegyezni, és nyitott a Finnekkel való koalíciókötésre. Egyebek közt 100 ezer új munkahely teremtését, az ország védelmi potenciáljának erősítését és a vállalkozói szellem ösztönzését ígérte. Pártja emellett új atomerőműveket építését szorgalmazza az ország már működő öt reaktora mellé, amelyek az áram mintegy 40 százalékát állítják elő.
