Bulgáriában a korrupciót is háttérbe szorította a háború

Két év alatt az ötödik előrehozott választást rendezik meg az Európai Unió legszegényebb országában, és bár a pártpaletta, valamint a kampányt és közéletet uraló témák is alaposan megváltoztak, a végeredmény előreláthatóan ugyanaz lesz, mint korábban.

Minden felmérés azt jelzi, hogy a Bulgáriát megbénító patthelyzetet ez a voksolás sem tudja feloldani, nincs olyan párt, amely önállóan többséget tudna szerezni, és arra sem mutatkozik esély, hogy valamelyik tömb kormányzóképes koalíciót tudjon gond nélkül tető alá hozni. A bénultságból kivezető egyetlen valós megoldás a nemzeti egységkormány lenne, ám a társadalmi és politikai megosztottság változatlanul annyira mély és annyira áthidalhatatlannak tűnik, hogy ezt az elemzők zöme előre borítékolhatóan kizártnak tartja. Állítják: ha bármelyik oldal meg is tud majd alakítani egy szűk koalíciót, az eleve instabil és vélhetően rövid életű is lesz, mert a nyilvánvaló belső feszültségek és ideológiai különbségek elengedhetetlenül szétrobbantják, mint történt az a korábbi kényszerkoalíciók esetében is.

Vasárnap az Európa-barát két liberális párt, a 2021-ben megjelent és Kirill Petkov vezetésével még az év végén kormányt is alakító Folytatjuk a változást korrupcióellenes mozgalom és szövetségese, a Demokratikus Bulgária, a balkáni országot 12 éven át kormányzó, nyugatbarát, de a rendszerszintű korrupciót meghonosító Bojko Boriszov konzervatív Polgárok az Európai Bulgáriáért (GERB) pártjával verseng a győzelemért. Előrejelzések szerint mindkét oldal a voksok mintegy 25 százalékára számíthat, ami messze van a kormányalakításhoz szükséges többségtől.

Az erőviszonyokban lényegi elmozdulás nem történt. Ha az előrejelzések igaznak bizonyulnak, akkor Boriszov támogatottsága változatlan, Petkové megerősödött ugyan, de nem számottevően. A legutóbbi, tavaly október 2-i előrehozott választáson ugyanis Boriszov GERB-je 24,5 százalékot szerzett Petkov pártjának 19,5 százalékával szemben. Kormányzóképes koalíciót azonban egyiküknek sem sikerült létrehoznia, Bulgáriát azóta ügyvivő kormány vezeti.

A potenciális koalíciós társak tekintetében sem egyszerűbb a helyzet, mint volt tavaly ősszel. A szófiai törvényhozás 240 mandátumáért a vasárnapi voksoláson összesen 16 párt és 7 koalíció verseng. A bejutási küszöb csupán 4 százalékos, így viszonylag magas a bejutott pártok száma is, ami hűen tükrözi a bolgár társadalom töredezettségét és politikai sokszínűségét. Előrejelzések szerint a vasárnapi választáson hat párt fogja átlépni a bejutási küszöböt.

A korábbi legfőbb társadalmi törésvonal az oroszbarát és a nyugatos elkötelezettség mentén húzódott. Ezt írta át Boriszovék korrupciós botrányokat halmozó uralma annyira, hogy 2021 tavaszán a korrupció- és a Boriszov-ellenesség lett a fő táborképző erő. Ennek köszönhetően kerültek azonos oldalra az elkötelezetten demokratikus nyugatos erők a populistákkal és a hagyományosan oroszbarát szocialistákkal. Koalíciójuk azonban tiszavirágéletűnek bizonyult, a tavaly február óta tartó Ukrajna elleni orosz invázió pedig újra átrendezte a bolgár politikát. A kialakult hangulat az úgynevezett béketárbornak, a semlegességet hirdető populistáknak kedvez.

Harmadik helyre a török és muszlim kisebbséget képviselő Mozgalom a Jogokért és Szabadságért párt (DPSZ) számíthat, előrejelzések szerint 13,7 százalék a támogatottságuk. Ők a GERB hagyományos szövetségese, és változatlanul kitartanak Boriszovék mellett. A DPSZ ugyanolyan tekintélyes korrupciós múlttal rendelkezik, mint a GERB, de az ő támogatóikat sem tántorította ez el. A két párt szövetsége azonban kevés a kormányalakításhoz, a továbbiakban pedig nem ennyire egyértelműek a viszonyok.

Negyedik helyen ezúttal is, akárcsak tavaly októberben a nacionalista és nyíltan oroszbarát Újjászületés (Vazrazsdane) párt áll. Ez a szélsőjobb párt, amely az utóbbi voksolások meglepetése is volt most 12,8 százalékra számíthat, ami 2 százalékos erősödést jelent október óta és erősen közelíti a török párt eredményét. A 2021 tavaszi voksoláson a parlament legkisebb pártjaként jutottak be, tavaly őszre már megduplázták támogatottságukat. Az egyre népszerűbb formáció egyenesen Bulgária EU-ból és NATO-ból való kilépését tűzte zászlajára.

Az államfőt is adó korábbi legnagyobb ellenzéki alakulat, a Szocialista Párt (BSZP) ötödik helyen áll 7,5 százalékkal a Sofia Globe portál által ismertetett utolsó felmérés szerint.

Ebben a politikai konstellációban szinte lehetetlen megjósolni bármilyen potenciális koalíciót, főképp annak tükrében, hogy a csupán a megkérdezettek 41 százaléka mondta azt, hogy részt vesz az április 2-i voksoláson, de a szavazni szándékozók 13 százaléka még nem döntötte el, melyik pártra szavaz.