Történelmi, de egyben veszélyes pillanathoz érkezett az Egyesült Államok, miután először, de valószínűleg – a közeljövőre nézve sem – utoljára fordult elő, hogy büntetőeljárás indult egy volt amerikai elnökkel szemben. A Donald Trump elleni vádemelés egyes félelmek szerint a 2021. január 6-i Capitolium elleni ostromnál tapasztalt erőszak megismétlődését hozhatja, miután a milliárdos március közepe óta hergeli híveit a szerinte politikailag motivált eljárás és az azt felügyelő manhattani ügyészség ellen. Az igazságszolgáltatás hiteltelenítésére irányuló törekvéseit a volt elnök pártbéli riválisai is támogatják.
Zavargásokra készülve a new york-i rendőrség pénteken az összes dolgozóját munkába hívta, de eddig nem került sor jelentősebb rendbontásra. Balhétól leginkább kedd délután kell majd tartani, amikor a manhattani bíróságon meghallgatják Trumpot.
A manhattani vádesküdtszék csütörtök este szavazta meg a vádemelést Trump ellen a 2016-os elnökválasztási kampány idején Stormy Daniels pornószínésznőnek kifizetett hallgatási pénzzel összefüggésben. A gyanú szerint a milliárdos utasította arra egykori ügyvédjét és intézőjét, az ügyben már korábban elítélt Michael Cohent, hogy adjon saját zsebéből 130 ezer dollárt a felnőttfilmesnek. A pornószínésznő azért kapta az összeget, hogy ne beszéljen a sajtónak azon állításáról, miszerint Trump 2006-ban házasságtörő viszonyt folytatott vele.
Maga a kifizetés önmagában nem volt illegális, de a volt elnök vélhetőleg szabálysértést követett el, mivel Cohent utólag úgy kompenzálta, hogy azt ügyvéddíjként számolta el.
Azért indulhatott büntetőeljárás, mert a pénzügyi feljegyzések meghamisításával a milliárdos feltehetően egy másik vétséget akart leplezni, például a kampányfinanszírozási szabályok megsértését. Ám a vádiratot egyelőre nem hozták nyilvánosságra, így a pontos részletek nem ismertek.
Habár csaknem két hete a levegőben lógott a vádemelés lehetősége, mégis széles körben meglepetést okozott csütörtökön az erről szóló bejelentés. Egyik ügyvédje, Joe Tacopina szerint magát Trumpot is sokkolta a döntés; szerinte a milliárdos „feldúlt” és „dühös”, de „nem aggódik” a büntetőeljárás miatt. A jogász megerősítette, hogy ügyfele várhatóan feladja magát a keddi bírósági meghallgatása előtt. Tacopina azt mondta: nem számítanak arra, hogy megbilincselnék a volt elnököt, de valószínűleg ujjlenyomatot vesznek tőle, s más rutineljárásoknak is alávetik őt.
Trump minden bizonnyal ártatlannak fogja vallani magát. Közösségi platformján, a Truth Socialön a rá jellemző agresszív stílusban reagált a fejleményekre, azt állítva, hogy „gengszterek és radikális baloldali szörnyetegek” vádat emeltek ellene, s ez felér egy Amerikával szembeni példátlan támadással.
A volt elnök arról írt, hogy az ügyben eljáró bíró „utálja” őt.
A demokrata színekben megválasztott, afroamerikai Alvin Bragg manhattani kerületi ügyészt pedig előzőleg „fehérek elleni rasszizmussal” vádolta meg.
Az ellenzéki Republikánus Párt kulcsemberei is felsorakoztak a milliárdos mellett, még az elnökjelöltségre potenciálisan pályázó riválisai is elítélték a büntetőeljárást. Ron DeSantis floridai kormányzó „amerikaiatlannak” nevezte a vádemelést, és közölte, hogy az állam nem fogja kiadni Trumpot. Mike Pence volt alelnök szerint az eset szörnyű üzenetet közvetít a világ számára az amerikai igazságszolgáltatásról és más országok diktátorai a hatalmukkal való visszaélések igazolására fogják felhasználni ezt.
A kormányzó demokraták, élükön Elizabeth Warren massachusettsi szenátorral, azt hangoztatják, hogy senki sem állhat a törvények felett. Joe Biden amerikai elnök újságírói kérdésekre többször is jelezte, hogy nem kívánja kommentálni az elődje elleni vádemelést.
Ugyan amerikai kontextusban tényleg példátlan egy korábbi elnök elleni vádemelés, de ahogyan arra a Washington Post is rámutatott, számos demokratikus országban, köztük Franciaországban, Izraelben és Olaszországban is indult már büntetőeljárás volt vezetők ellen, és néhol el is ítélték őket. Trump esetében nem kizárt, hogy más, súlyosabb bűncselekményekkel összefüggésben is bíróság elé állítják: felelősségre vonhatják például a 2020-as elveszített elnökválasztás eredményeinek a megmásítására irányuló erőfeszítéséért, a 2021. január 6-i puccskísérletért vagy azért, mert hivatali ideje után többszöri felszólításra sem szolgáltatta vissza a nála maradt titkos iratokat.
