Ez itt Magyarország, a várakozásoknál és tervezettnél is magasabb volt tavaly az államháztartási hiány

Az előzetes adatok szerint tavaly a magyar államháztartás eredményszemléletű (uniós módszertan szerint számított) hiánya 4159 milliárd forint, a bruttó hazai termék (GDP) 6,2 százaléka volt – közölte a KSH. Az Európai Bizottságnak is megküldött adatok szerint a hiány 209 milliárd forinttal volt magasabb, mint az előző évben, vagyis a 2021-es, Coviddal terhelt év után még tovább nőtt a nominális hiány, ugyanakkor a GDP-arányos deficit az előző évi 7,1 százalékról a GDP 6,2 százalékára csökkent. A kormány 2022-re először 4,9 százalékos hiányt tervezett, majd az extra földgázbeszerzésre hivatkozva a GDP 6,1 százalékára emelte a hiánycélját. Ez a hivatalos adat szerint nem sikerült, és ezt továbbította a KSH az Eurostat és az Európai Bizottság felé az úgynevezett túlzott deficit eljárás keretében. Az Eurostat majd csak két hét múlva publikálja az összesített uniós adatokat, így még nem lehet tudni, hogy ezzel a 6,2 százalékkal hol végez majd a magyar kormány, de nem tévedhetünk nagyot, ha feltételezzük, ez a magasabb hiányok között lesz. A KSH arra külön felhívta a figyelmet, hogy az 2022 utolsó negyedében az időarányos hiány a GDP 13,9 százalékát tette ki a hatalmas év végi költekezések miatt. 

Az uniós költségvetési előírások szerint soha, semmilyen körülmények között nem lehetne magasabb egy tagország GDP-arányos hiánya három százaléknál. Magyarország 2010 előtt szinte soha nem tudott ennek kihívásnak megfelelni, ezért folyamatosan Brüsszeli vegzatúra alatt álltak a 2010 előtti kormányok, a laza költségvetési politika, a fiskális alkoholizmus miatt. A 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány politikai célul tűzte ki, hogy a lehető leggyorsabban megszabaduljon Brüsszel költségvetési gyámkodásától, ezért már 2012-re három százalék alá szorította a deficitet. Ugyanakkor itt meg is álltak, és soha nem volt céljuk a kiegyensúlyozott, azaz nulla százalékos, pláne többletes költségvetés elérése, az ugyanis fékezte volna magyar gazdaság mesterségesen fűtött növekedését.

Mindez a Covid-járvány alatt bosszulta meg magát, amikor is a 2019-es 2 százalékos hiányról 2020-ban a GDP 7,5 százalékára ugrott a deficit. Bár a magyar kormány az egyik legkisebb mentőcsomagot állította össze a lakosság és a rászoruló kkv-k és mikrocégek támogatására, bőven a 6,7 százalékos uniós átlag feletti hiányt csinált 2020-ban. Sőt a magyar kormány a Covid-válság múltával 2021-ben tovább nyomta a százmilliárdokat a gazdaságba, kiváltképp a NER-cégekbe, ennek eredménye az lett, hogy 2021-ben a tagorsazágok között immár a negyedik legmagasabb hiányt produkálták, vagyis láthatóan visszatért a fiskális alkoholizmus, amitől egyszer már megszabadult az ország. A tavalyi magas hiányban kétségkívül közrejátszott az orosz-ukrán háború, főleg a megugró energiaköltségek miatt, de a kormány sem volt kellően elkötelezett. 

A parlament a napokban fogadta el az idei költségvetés módosítását, ebben a kormány azzal számol, hogy a tavalyi 6,2 százalékról a 3,9 százalékra mérsékli a hiányt, vagyis jelentős költségvetési konszolidációt visz végbe. Sőt a költségvetésbe azt is beleírták, hogy ha a gazdasági növekedés idén valamilyen csoda révén elérné a 1,5 százalékot, akkor a többletbevételeket a hiány csökkentésére fordítanák. Így idén akár újra három százalékra mérséklődhetne a deficit.

Az Európai Bizottság idén még nem követeli meg a három százalékos hiánycél elérését, ugyanis a maastrichti szabályok teljesítése alól minden tagországot felmentettek 2020-23-as időszakra, előbb a Covid-járvány, majd az ukrán háború gazdasági hatásaira hivatkozva. 

A parlament a napokban fogadta el az idei költségvetés módosítását, ebben a kormány azzal számol, hogy a tavalyi 6,2 százalékról a 3,9 százalékra mérsékli a hiányt, vagyis jelentős költségvetési konszolidációt visz végbe. Sőt a költségvetésbe azt is beleírták, hogy ha a gazdasági növekedés idén valamilyen csoda révén elérné a 1,5 százalékot, akkor a többletbevételeket a hiány csökkentésére fordítanák. Így idén akár újra három százalékra mérséklődhetne a deficit.

Az Európai Bizottság idén még nem követeli meg a három százalékos hiánycél elérését, ugyanis a maastrichti szabályok teljesítése alól minden tagországot felmentettek 2020-23-as időszakra, előbb a Covid-járvány, majd az ukrán háború gazdasági hatásaira hivatkozva. 

 olyanokat, amely figyelembe veszi a tagállamok egyedi gazdasági szerkezetét.

A szigorú költségvetési gazdálkodást azért követeli meg Brüsszel a tagállamoktól, hogy csökkenjenek az államadósságok, és nőjön a pénzügyi stabilitás. Az uniónak ezekkel a szabályokkal az a célja, hogy elkerüljék az olyan adósságválságokat, amilyen például a görög államcsődhöz vezetett, és amely az egész uniót veszélyes pénzügyi helyzetbe sodorta. Magyarországnak tavaly a GDP arányos államadóssága 73,3 százaléka volt, ami vélhetően elmarad az uniós átlagtól, ám a közepes fejlettségéhez mérten magas. Épp ezért fontos lenne az államadósság határozott csökkentése, ami szintén megtört 2020-ban.

A Covid-válságot megelőző évben már csak 65,3 százalék volt az államadósság mértéke, vagyis már épp látótávolságba került a 60 százalék, amely az egyik maastrihti kritérium, vagyis az euróbevezetés egyik előfeltétele. Ám a 2020-as gigahiányhoz kapcsolódó hitelfelvételek miatt az államadósság mértéke 79,3 százalékára ugrott, ami a 2011-es szintnek felel meg. Bár 2021-ben és tavaly is jelentős volt az államháztartás hiánya, ennek ellenére a GDP arányos adósság csökkenni tudott, és tavaly év végére 73,3 százalékra morzsolódott.