Az energiaár nem csökken, a vízé nőhet, a jelek szerint most az emelt tarifák is a „rezsicsökkentés” fenntartását fedezik

A vízdíj egységesítése térségenként emelést is hozhat.

A lakosság „rezsicsökkentett” gáz- és áramdíjai mellett legalább az év végéig az átlagfogyasztás feletti „lakossági piaci” árak is jelenlegi szintjükön maradnak – közölte a Népszava kérdésére a kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter.

Pedig a kabinet az átlagfogyasztás feletti gázdíj tavalyi augusztusi meghétszerezésekor még azt ígérte, hogy az akkor emelt tarifa később követi a tőzsdét. A jogszabály is ezt sugallja, amely szerint a megemelt tarifa a „versenypiaci költségeket” tükrözi. Igaz, a Fidesz által amúgy sokat bírált, szociálliberális időszakra jellemzően, módosítását maga a szolgáltató kérheti, ami a cég kiadásainak csökkenése – vagyis profitjának emelkedése - esetén vontatottabb lehet. A tőzsdei árak tavaly augusztusra a 2021 áprilisát megelőző évtizedek szintjének sokszorosára ugrottak.

Bár a kormánypropaganda ezért következetesen az „elhibázott brüsszeli szankciókat” kárhoztatja, az árakat eredendően egyértelműen Vlagyimir Putyin intézkedései – így egyes EU-tagországok gázellátásának Ukrajna megtámadását megelőző és követő elzárása - lőtték az egekbe. Így noha Orbán Viktor a tavalyi kampány alatt a Fidesz megválasztása fejében a többi között a rezsicsökkentés fenntartását ígérte, a piaci árak elszabadulása nyomán, az átlag feletti fogyasztás díjának megsokszorozásával, ezt részben megszegte. Pedig azt is állította, hogy 2021 végén megkötött, új, orosz gázbeszerzési megállapodásunk függetleníti a lakossági rezsit a tőzsdéktől. Az a lapunk által is többször bizonyított tény viszont, hogy a lakossági szolgáltatást végző állami MVM által az oroszoknak fizetett szerződéses gáztarifa valójában a holland tőzsdét követi (sőt, gyakorta még annál is drágább), ezt az állítást is megdöntötte. (A „rezsicsökkentést” ehelyett az tartja fenn, hogy az Orbán-kormány az MVM alacsony bevételei és magas kiadásai közötti, több ezermilliárdos különbséget közpénzből állja.)

Gulyás Gergely csütörtökön a Népszava és más lapok tudakozódására újabb, a helyzethez idomított „alapelveket” vázolt. Egyrészt nem tartaná „észszerűnek” a lakossági tarifákat „naponta vagy kéthetente” a gyorsan változó piaci árakhoz igazítani. Másrészt a négy szóban forgó díjból – az áram és a gáz rezsicsökkentett, illetve „lakossági piaci” árából - csak az utóbbi haladja meg „ma valamivel” a tőzsdei szintet és ezeket „egészükben kell tekinteni”. A miniszter érvei szerint ráadásul a kiállított lakossági gázszámlák négyötöde, áram esetén pedig kétharmada az átlag alatti, rezsicsökkentett szinten maradt. Az MVM pedig a most értékesített gázt még korábban, drágábban szerezte be.

Mindezen érvekkel szemben a valóság, hogy a gázárak a tavaly augusztusi csúcspont óta szinte folyamatosan estek mostanra az akkori szint hatodára, a lakossági piaci gázár harmadára. Saját jogszabályuk sem „napi vagy kétheti”, hanem - az iparági hagyományoknak megfelelően – negyed éves árfelülvizsgálatot ír elő. Bár számításaink szerint az MVM a tavaly július és idén március közötti három negyedév során mindössze szeptember és december között, azaz négy hónapig fizethetett a lakossági piaci díjnál többet az oroszoknak, a tárolókban, különösen az enyhe tél miatt, valóban jelentős mennyiségű, drága készlet ragadhatott benn. Ám eme, pontosan nem követhető felállás elhibázott politikai és üzleti döntések következménye, aminek árát a jelek szerint mégis az átlagon felül fogyasztókkal fizettetnék meg.

Bár Gulyás Gergely változékony piaci árakra vonatkozó érve áram esetén sem valós, tény, hogy a tőzsdei szint itt még meghaladja a lakossági piaci árat. Ez ugyanakkor azért mégis lényegtelen, mert az MVM a lakossági áram túlnyomó részét nem külföldről, hanem a Paksi Atomerőműből vásárolja, a piaci szint töredékén, kilowattóránként 12 forint körüli áron. Ez tehát – az akkori, tagadhatatlan tőzsdei árugrás dacára – az augusztusi lakossági áremelés eredendő szükségességét is megkérdőjelezte. Elszámolás szempontjából bizton állítható, hogy az MVM ezen is nyer, amiből a gázon elszenvedett veszteségeit ellentételezheti.

Ha a szakmai bírálatokkal nem törődve, a „lakossági piaci” díjfizetők alacsonynak tetsző arányára valósként is tekintünk, tény, hogy a kéttarifás rendszer bevezetése ügyviteli káoszt hozott, kifizethetetlen, „később visszajáró”, vagy akár téves számlák tömkelegével.

Arról nem is beszélve, hogy a lakossági piaci árak tekintetében tőzsdekövetést ígértek. Ráadásul, mivel a nemzetközi áresés miatt jelentősen enyhült az idénre elkülönített, brutális méretű, 2610 milliárdos rezsialapra nehezedő kifizetési nyomás, e keretből jutna ígéreteik betartására is. Az Orbán-kormány azonban a jelek szerint a piaci áresés hullámán most inkább pénzügyi tartalékokat képez.