Orbán-kormány;orosz gáz;felár;

2023-04-04 06:00:00

Januárban tízszázalékos felárral kaphattuk Oroszországtól a gázt, ha mástól veszünk, százmilliárdot megtakaríthattunk volna

Moszkva januárban az irányadó, nyugati tőzsdei szintnél - szokás szerint - mintegy 10 százalékkal drágábban mérhette számunkra a fűtőanyagot. Más beszállítóknak több mint százmilliárddal kevesebbet kellett volna a termékért fizetni.

Az irányadó tőzsdéhez képest az oroszok januárban 10 százalék körüli felárral értékesítették Magyarország számára a földgázt – számítottuk ki a KSH most frissített külkereskedelmi nyilvántartása alapján. Míg ugyanis a TTF-nek is nevezett holland tőzsdei mutató viszonyítási alapnak tekinthető, két hónappal korábbi, vagyis novemberi kurzusa megawattóránként (MWh) 118 eurós átlagot mutatott, addig az oroszok januárban – átszámítva – 130 eurót kértek ugyanannyi gázért. Az inkább az oroszok által használt, euró/ezer köbméterenkénti mértékegységben, az 1117 eurós novemberi tőzsdei átlagárhoz képest januárban az oroszok 1227 eurót írtak az árcédulára.

A lakosság számára talán közérthetőbb, hazai fizetőeszközben és köbméterben számolva az irányadó tőzsdei tarifa 455, a januári orosz pedig 494 forintra jön ki, ami 9 százalék körüli orosz felár. Decemberhez képest egyébként Putyinék extrahasznának mértéke ismét nőtt: míg ugyanis októberhez képest a TTF - számítási módszertantól függően - 13-15 százalékot csökkent, addig ez alapján az oroszok januárban csak 8-11 százalékot engedtek az árunkból.

Januárban Magyarország – azon belül túlnyomórészt a lakossági gázszolgáltatást is végző, állami MVM – viszonylag sokat, 440 millió köbméter gázt vásárolt az oroszoktól. (Ezt a tavaly januári értékkel kevéssé érdemes összevetni, mivel 2022 elején, valamely fura ok folytán, csak jelképes mennyiség, 18 millió köbméter érkezett.)

A januári, MWh-nként 64 eurós – ezer köbméterenként 604 eurós, köbméterenként 239 forintos – TTF-átlag egyébként a novemberi értékek körülbelül fele. Ha tehát az MVM januárban egyazon mennyiséget nem az oroszoktól, hanem az azonnali tőzsdén szerezte volna be, 112 milliárd forintot takarított volna meg. A rendkívüli ráfizetés oka a két hónapos árelcsúsztatás: Oroszország ugyanis a jelek szerint a két hónappal korábbi, tőzsdei ár alapján állapít meg számunkra egy – általában még annál is magasabb – összeget, most pedig két hónappal korábban a TTF még jóval magasabban járt. (Múlt havi számításaink szerint egyébként, ha Orbán nem állapodik meg 2021 őszén Putyinnal egy új, 15 éves hatályú orosz gázszállítási szerződésben, és ezért a tavalyi – finoman szólva viharos, a magyar költségvetést lényegében szétverő – évben végig a tőzsdén szereztük volna be a szükséges fűtőanyagot, úgy az ország egy év alatt közel háromszázmilliárd forintot takaríthatott volna meg.)

A két hónapos árelcsúsztatás, illetve a KSH további két hónapos átfutási ideje miatt orosz gázárunk íve négy hónapra nagy biztonsággal előre becsülhető. Így a januári tőzsdei zuhanás márciusra fizetendő számlánkat várhatóan észrevehetően apasztja. Februárban és márciusban újból egyaránt közel hatodával estek a tőzsdei árak, ami majd az áprilisi és a májusi gáztárolótöltés okozta költségvetési feszültséget enyhíti.

Mindezek alapján furcsa, hogy az Orbán-kormány, tavalyi ígéretei ellenére, mind ez idáig nem mutatott lakossági gázárcsökkentési szándékra utaló jeleket. Májusban ugyanis – legalábbis az irányadó tőzsdéből kiindulva – az oroszok várhatóan már csak 160 forint körüli összeget kérnek tőlünk földgázuk köbméteréért. Ez ugyanakkor a tavaly augusztusban – a rezsicsökkentett gázár hétszeresén meghúzott – „lakossági piaci áron” belüli gázdíjtétel alig harmada. Április végéig az átlagfogyasztás feletti „lakossági piaci ár” bizonyosan nem változik. Elemzők szerint az iparág – többek között a tavalyi, több ezermilliárdos veszteségek és a fejlesztési szükségletek miatt - igényelné az extraprofitot. Ugyanakkor a tavalyi veszteségeket a kormány közpénzből kifizette. Annak kapcsán, hogy a piaci helyzetből következően idén a – zömmel állami - energiaipar jelentős extraprofitra számíthat, inkább az esetleges veszteségeik fedezésére elkülönített, brutális méretű, 2610 milliárdos „rezsialap” sorsa kérdéses.

A januári, MWh-nként 64 eurós – ezer köbméterenként 604 eurós, köbméterenként 239 forintos – TTF-átlag egyébként a novemberi értékek körülbelül fele. Ha tehát az MVM januárban egyazon mennyiséget nem az oroszoktól, hanem az azonnali tőzsdén szerezte volna be, 112 milliárd forintot takarított volna meg. A rendkívüli ráfizetés oka a két hónapos árelcsúsztatás: Oroszország ugyanis a jelek szerint a két hónappal korábbi, tőzsdei ár alapján állapít meg számunkra egy – általában még annál is magasabb – összeget, most pedig két hónappal korábban a TTF még jóval magasabban járt. (Múlt havi számításaink szerint egyébként, ha Orbán nem állapodik meg 2021 őszén Putyinnal egy új, 15 éves hatályú orosz gázszállítási szerződésben, és ezért a tavalyi – finoman szólva viharos, a magyar költségvetést lényegében szétverő – évben végig a tőzsdén szereztük volna be a szükséges fűtőanyagot, úgy az ország egy év alatt közel háromszázmilliárd forintot takaríthatott volna meg.)

A két hónapos árelcsúsztatás, illetve a KSH további két hónapos átfutási ideje miatt orosz gázárunk íve négy hónapra nagy biztonsággal előre becsülhető. Így a januári tőzsdei zuhanás márciusra fizetendő számlánkat várhatóan észrevehetően apasztja. Februárban és márciusban újból egyaránt közel hatodával estek a tőzsdei árak, ami majd az áprilisi és a májusi gáztárolótöltés okozta költségvetési feszültséget enyhíti.

Mindezek alapján furcsa, hogy az Orbán-kormány, tavalyi ígéretei ellenére, mind ez idáig nem mutatott lakossági gázárcsökkentési szándékra utaló jeleket. Májusban ugyanis – legalábbis az irányadó tőzsdéből kiindulva – az oroszok várhatóan már csak 160 forint körüli összeget kérnek tőlünk földgázuk köbméteréért. Ez ugyanakkor a tavaly augusztusban – a rezsicsökkentett gázár hétszeresén meghúzott – „lakossági piaci áron” belüli gázdíjtétel alig harmada. Április végéig az átlagfogyasztás feletti „lakossági piaci ár” bizonyosan nem változik. Elemzők szerint az iparág – többek között a tavalyi, több ezermilliárdos veszteségek és a fejlesztési szükségletek miatt - igényelné az extraprofitot. Ugyanakkor a tavalyi veszteségeket a kormány közpénzből kifizette. Annak kapcsán, hogy a piaci helyzetből következően idén a – zömmel állami - energiaipar jelentős extraprofitra számíthat, inkább az esetleges veszteségeik fedezésére elkülönített, brutális méretű, 2610 milliárdos „rezsialap” sorsa kérdéses.