Vásároltam egy Geiger-Müller számlálót. Még akkor is, ha nem tartom helyénvalónak, hogy olyan dolgokkal foglalkozzam, amelyekre nincsen semmilyen ráhatásom. És az egészen biztos, hogy egyetlen eseménysort sem tudok befolyásolni, amellyel kapcsolatban egy ilyen detektor alkalmazható lenne.
Akkor is megvettem. Vannak ilyen egyszerű igazságok: ha büdös, szagoljuk, ha ráz, megmérjük. Jó, nekem van mindenféle műszerem, amivel érzékelem a környezet sokféle paraméterét. Nemcsak a hőmérsékletet, nemcsak a légnedvességet, hanem számos, a levegő tisztaságára, a levegő összetételére vonatkozó adatot meg tudok mérni. Az időjárás változásait is saját eszközökkel nézem meg. Az elektromos készülékek ellenőrzésére is van műszerem. Még egyszerű oszcilloszkópot is tartok.
Ezzel együtt meglehet, túlzás, hogy a környezetem állapotának érzékelését kiterjesztem a különféle sugárzások megmérésére. Mondjuk sok értelme nincs, hogy röntgensugár terhelést detektáljak, mint ahogy annak sem, hogy egy Geiger-Müller számláló legyen a zsebemben. Nem, valóban nincs értelme. Azért mégis ott van.
A Geiger-Müller számlálót azért vásároltam, mert birtokolni szeretnék egy olyan eszközt, amely kimutatja a háttérsugárzás változását. Nem kerülöm ki a kérdést: igen, az ukrajnai események, az ott folyó háború határozottan motivál abban, hogy legyen egy ilyen háttérsugárzást mérő, vagy azt is mérő eszközöm.
Oroszország taktikai atomfegyvereket telepít Fehéroroszországba. A cseh védelmi miniszter szerint, ha bevetnének ezek közül a fegyverek közül annyit, amennyi Ukrajna legyőzéséhez elegendő, az Csehország lakossága számára semmiféle veszélyt nem jelentene.
Határozottan vitatom az álláspontját. Egy közeli, légköri atomrobbantás jelentősen növelné a háttérsugárzást. Akkor is káros mértékben nőne a háttérsugárzás, ha egy távoli földrészen sülnének el azok az atomtöltetek. Ha Ukrajna elpusztítása lenne a cél atomfegyverekkel, akkor a légköri nukleáris robbantások óhatatlanul hatással lennének nemcsak Európa, de az egész Föld háttérsugárzására. Csehországéra is.
Nincs semmiféle mentesség. A taktikai atomfegyverek korlátozott hatóerejű, harctéri bevetésre tervezett robbanófejek használatát tételezik. Valójában elég sokféle eszközt sorolnak a “taktikai” körbe. Nincs olyan, hogy egy légköri atomrobbantás Ukrajna felett nem befolyásolja Kelet-Európa sugárterhelését.
Háttérsugárzásról írok, aminek van normál mértéke, és az emelkedik, ha atomtölteteket sütünk el valahol. Ez így eléggé technikai ügynek tűnik, pedig lényegében az emberiség elleni bűncselekmény esélyét járjuk körbe. Az emlegetett sugárzás az atomfegyver bevetésekor nemcsak Ukrajnában növekedne, hanem Oroszországban épp úgy, mint Csehországban vagy nálunk.
A részleges atomcsendegyezmény előtt, úgy a hatvanas évek közepéig akkora volt a háttérsugárzás, hogy annak tarthatatlanságát mindenki felismerte, aki befolyással bírt az atomfegyverek felhasználására. A részleges atomcsendegyezményt nagyjából be is tartják. Azóta a csernobili atombaleset volt az egyetlen esemény, amely Magyarországon érzékelhetően megemelte a háttérsugárzás mértékét. Az már az elmúlt bő fél évszázad keserű tanulsága, hogy a Csernobil okán nekünk jutó háttérsugárzás-növekedés nagyságrendekkel kevesebb volt, mint amiben '63-ig fölnőttünk.
Egy Geiger-Müller számláló nem véd meg semmitől. Nem is azért van. Amikor érdemben használni kellene, akkor már igencsak késő lenne. Semmilyen kézzelfogható hasznosítási lehetősége sincs tehát annak a Geiger-Müller számlálónak, amely a birtokomba került. Talán az motivált, amit szeretett kémiatanárom mint "jó poént" előadott nekünk: az ő diákkorában azt tanítottak, hogy atomvillanás esetén lábbal a villanás irányában kell lefeküdni, és a vegyvédelmi takarót magunkra kell teríteni.
Tanár úr pedig megfogalmazta a jogos kérdést: „Minek? Szemfedőnek?”
—
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.