egészségügy;Magyarország;erőszak;hajléktalanság;nőgyógyászat;

2023-04-13 12:17:00

„Volt, akit a múlt héten összevertek, egy másiknak kést szegeztek a torkához” – Traumaérzékeny nőgyógyászat foglalkozik a hajléktalan nőkkel

A hajléktalan nők kétharmada nem jár nőgyógyászati szűrővizsgálatokra, mert többségük bántalmazott, fél és bizalmatlan. A traumaérzékeny szemléletű nőgyógyászat éppen az ő kezelésükre specializálódott.

– Más módon figyelünk rájuk, mint egy hagyományos nőgyógyászati vizsgálatkor. Így nem csak a kórtörténetüket, hanem közbeszúrt félmondatokból az életútjukat is megismerjük. Volt, akit a múlt héten összevertek, egy másiknak kést szegeztek a torkához. Ami nekik normális, azzal én küzdök, összeszorul a szívem – mesélte Clease Piroska, aki a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) hajléktalan nőknek létrehozott traumaérzékeny nőgyógyászatán asszisztensként dolgozik.

Noha a főváros intézményéről van szó, magát a rendelőt pályázati pénzekből és adományokból hívták életre. A rendelő fél évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a legkiszolgáltatottabb élethelyzetben lévők számára. Egy hagyományos szakellátáshoz képest itt a dolgozók figyelnek arra – és a rendelő, illetve a hozzá tartozó, tudatosan megtervezett tér is ezt a célt szolgálja –, hogy biztonságot, védelmet sugározzon az oda érkező, traumatizált nőknek.

Az ötlet 2018-ban született meg, egy saját ügyfélkörünkben végzett kutatás nyomán – mesélte lapunknak Fehér Boróka, a BMSZKI nőügyekre specializálódott munkatársa. – Azt gondoltuk, hogy nőket kérdezünk például gyerekekről, párkapcsolatról, egészségről. A felmérés egyik eredménye, hogy a megkérdezettek kétharmada a kérdezést megelőző két évben nem járt nőgyógyászati vizsgálaton. – Ezzel körülbelül egy időben futott egy erasmusos projektünk, ahol egy francia szervezeten keresztül találkoztunk egy hajléktalan nőkre specializálódott doktornővel. Ez a két esemény vezetett odáig, hogy megszületett bennünk a rendelő ötlete. A Budapest Bike Maffia pedig felújította, majd anyagilag is támogatta a rendelőt”.

Így indultak az előkészületek, Clease Piroska a BMSZKI szállóit járta, hogy csoportos beszélgetés keretében bővítse a nők ismereteit saját testükről és a női egészségről. Ezen túl cél volt, hogy találkozzanak, megismerkedhessenek valakivel, aki a rendelőben dolgozik.

Ez végtelenül bizalmatlanná tette őket, több olyan nő is volt köztük, akik a 20-25 évvel ezelőtti szülés óta nem jártak nőgyógyásznál. Ezekkel a beszélgetésekkel az is célunk volt, hogy ezt a bizalmatlanságot oldjuk kicsit, megismerkedjünk egymással, hogy később a rendelőbe is eljöjjenek – emlékezett vissza a szülésznő végzettségű Clease Piroska.

A különleges rendelőben jelenleg havi három rendelés zajlik, átlagosan 30 pácienst tudnak ellátni egy hónapban. A vizsgálatokat két önkéntes doktornő végzi, Héra Anna és Jurkó Zsuzsanna. A programfelelős Gerencsér Tamás elárulta, hogy a saját szociális munkásaiknak is külön képzést szerveztek. Nem csak azoknak, akik a rendelőben dolgoznak, hanem azoknak is, akik a hajléktalan ellátásban tevékenykednek, és kapcsolatba kerülnek potenciális páciensekkel.

– mondja Gerencsér Tamás. Ez egyébként abban is meglátszik, hogy az időpontot foglalók körülbelül 70 százalék jön el ténylegesen a rendelésre, a maradék 30 nem. Fontosnak tartottuk, hogy a kollégáink megtanulják, hogyan lehet a női egészség témáját jól megközelíteni, és közben informálni is a klienseinket, bizalmat építeni, hogy a későbbiekben felkeressék a rendelőt – tette hozzá.

A traumatudatosság jegyében a rendelő másképp működik, és másképp is néz ki, mint egy hagyományos, akár magánellátásában található nőgyógyászat. A térhasználat és a folyamat, ahogy a kaputól eljutnak a páciensek a vizsgálatig, minden elemében megtervezett. A Dózsa György úti kapunál van egy nőgyógyászat feliratú csengő, ami, ha megszólal, akkor a váróban lévő szociális munkás kimegy, és a klienssel közösen besétál. A körülbelül két perces út alatt egy irányított, szorongás oldását célzó beszélgetés veszi kezdetét. Ezután az épületbe belépve először egy hatalmas freskó fogadja a sétálókat. Ezt Molnár Dorina önkéntes alkotó készítette Szőllősy Kálmán Körtánc című fotója nyomán. A képen négy nő egymás kezét fogva jár körtáncot egy mező közepén, miközben süt a nap. – A képválasztás nem véletlen. Sok apró részletre nagyon ügyeltünk. Ilyen például a különböző bőrszínek megjelenése, a ciklusok változatossága. Tehát van rajta fiatal, várandós, változó korban lévő hölgy is. Nekem az is fontos volt, hogy mezítláb legyenek az asszonyok, hogy minél felszabadultabb benyomást keltsen a nézőben – tette hozzá Clease Piroska.

A rendelőhöz tartozik egy egyszemélyes zuhanyzó, amely a hajléktalan ellátásban egyáltalán nem jellemző, általában többszemélyes fürdőszobákban tisztálkodhatnak. Egy kulcsra zárható szekrény is van, ha valaki a holmijával együtt érkezik, akkor ne kelljen azon aggódnia, hogy mi történik a tulajdonával, míg ő a vizsgálóban tartózkodik. A váróban pedig kör alakban kialakított székek, és szociális munkások várják a pácienseket.

– mondja Clease Piroska, majd azzal folytatja: a váróban mindenkit kicsit leültetünk, teával kínálunk, függetlenül attól, hogy időben vagy késve érkezett. Változó, hogy ki milyen hangulatban lép be a kapun. Előfordul, hogy valaki szorong, agresszív, de akad türelmetlen, és bizonytalan is. „A kollégáink tapasztaltak e téren, egyikük például szerhasználókkal is foglalkozik, így nem ismeretlen számára, ha mondjuk valaki ittas, esetleg dühöng. Tudatos, irányított beszélgetésekkel, türelemmel csitítják a le őket. Természetesen kávéházi hangulat is előfordul. Mindenesetre mire a vizsgálóba lépnek, már nyugodtak, legfeljebb kicsit még szoronganak, de hangos szó már nem hangzik el”.

Érkezéskor egy kilincsre zárható öltöző fogadja őket, ahol egyszer használatos papírszoknyát is találnak, ha úgy érzik, ez fokozza a biztonságérzetüket. A kórtörténet felvételekor sok minden mást is megtudunk róluk. Egy kifejezetten jól szituált nő például elmesélte, hogy nemrég bántalmazó párja tette az utcára, miközben a saját gyermekeit is manipulatív módon ellene fordította. – Nekem minden ilyen történetnél leesik az állam, és összeszorul a szívem, mert más, amikor az ember olvas róla, és más, amikor személyesen hallgatja végig ezeket az élethelyzeteket. Nagyon figyelünk rá, hogy mindent a lehető legegyszerűbben, de a legalaposabban elmondjunk, felhívjuk rá a figyelmet, hogy bármikor lehet szünetet tartani, itt minden értük történik. Fontos, hogy értsék, és tudják, mi történik velük és a testükkel, ami egyébként máshol is alapvető kellene, hogy legyen, sok helyen mégsem fordítanak rá elég figyelmet – avatott be a részletekbe Clease Piroska.

A rendelő – bár a BMSZKI a főváros intézménye – magánstátuszban működik, és reményeik szerint ősztől államivá válhat. Gyógyszert és egyéb egészségügyi dolgokat ingyenesen tudnak biztosítani, de a magánstátusz egyik nagy hátránya, hogy nem tudnak állami intézménybe beutalót írni. Pedig az esetek 10 százalékánál valamilyen – más szakellátást igényelő – kezelés is szükségessé válik. Igyekeznek ebben is segíteni a betegeket. – A hajléktalan emberek zöme nem tud egy ilyen komplett folyamatot egyedül menedzselni. Különösen, ha több orvos bevonására is szükség van. Ugyanakkor arra figyelni kell, hogy aki képes rá, az önállóan vágjon bele a folyamatba a megfelelő tájékoztatás után. „Terhesgondozás esetén lehetőségünk sincs végigcsinálni a páciensekkel a folyamatot, egyelőre nincs meg az engedélyünk rá, de ennek a megszervezése is terveink között van” – mondta Gerencsér Tamás.