- Párhuzamosságról és szabadságról beszélgettünk Csík Jánossal

Először jótékonysági célból állt össze a zenekar. Miért?

Kecskeméten többször is megkerestek már jótékonysági ügyekhez kapcsolódóan. Mindig is voltak jó helyi zenészbarátaim, akikkel évente el szoktunk menni a Wojtyla Házba – ami egy nappali melegedő, illetve kulturális házikó, és ahol beszélgetések, közös étkezések és misék vannak. De az is előfordult már, hogy az orgoványi templomkapu felújítása érdekében szerveztek jótékonysági rendezvényt, amin részt vettünk. A több felkérés után egy lemezanyagot készítettünk, amit (a 2019-ben megjelent, Szép a tavasz, szép a nyár című lemezt – a szerk.) aztán Fonogram-díjra jelöltek. Ha nem is fő csapásirányként, de azóta is működik a Csík János és a Mezzo.

Mi a legfőbb különbség a Csík zenekar és a Mezzo között?

Mindenkinek megvan a maga munkája, de igényesen és jó szándékkal próbálunk minél jobban zenélni és szórakoztatni. Illetve nemcsak a népzene, hanem a saját szerzeményekből összeállított, inkább szórakoztató muzsika is szerepel a Mezzo repertoárjában. Ezzel a formációval tehát elsősorban a saját zenei gondolataimat, illetve saját számainkat játsszuk el. 

A kecskeméti lemezbemutató koncertjükön arról is beszélt, nemcsak Presser Gáborral, hanem Szabó Balázzsal is együttműködik a Mezzo zenekar.

Szabó Balázs bábszínészként dolgozott nagyon sokáig a kecskeméti Ciróka Bábszínházban és ott ismerkedtünk meg – még hegedűórákat is adtam neki. Volt olyan Mezzo-koncert, ahol vendégként közreműködött.

Azóta különösen jó, baráti viszonyban állunk egymással. Ugyanakkor hál’ Istennek a Mezzo zenészei is jó szívvel vették azt a lehetőséget, hogy Presser Gábor külön nekem írt Várlak című dalát eljátszhatjuk.

A legújabb lemez címe Gyémántból kalitkát, ami egy moldvai népdalból kölcsönzött kifejezés és arra utal, hogy kevéssé fényűző élet is lehet boldog, ha az ember szabad. Mit jelent az ön számára a szabadság?

A szabadságot olyan jó és természetes, embertől való alapgondolatnak érzem, ami a szabad életre, gondolkodásra és cselekedetre vonatkozik. Gazdagon is élhetsz lelki kötöttségben vagy megállapodások miatt gúzsba kötve egyfajta börtönbe zárva, és élhet akár szegényebb-szerényebb körülmények között, nyugodtan, szabadon dolgozva, szerethet, boldog lehet az ember.

A Csík János és a Mezzo koncertjeinek egyik látványossága a Kárai Borbála, Vincze Levente táncospár. Miként kezdődött a közös munka?

Vincze Leventével már hosszú évek óta létezik az ismeretségünk. Mivel ő az Experidance Táncegyüttesben is dolgozott, az egyik kecskeméti fellépésük után beszélgettünk és említettem neki, hogy volna-e kedve csatlakozni hozzánk, ő pedig örömmel tette – majd bemutatta Kárai Borbálát és mindmáig nagyon lelkesek, és amikor tehetik velünk táncolnak. Bármilyen táncos feladatot kérünk tőlük, azt szívesen megteszik és ha valamiféle kritikával élünk, azt megfogadják.

Szinte követhetetlen, hány és hányféle tájegység népzenéje csendül fel a koncertjeiken. Tudna ezek közül kedvencet választani?

Nagyon nehéz, hiszen mindegyik valamiért kedves – másként nem is lennének az albumon. A felcsíki, a kalotaszegi, az észak-mezőségi muzsikák ugyanúgy hallhatók, mint a szűkebb hazám, Kecskemét környéki dalok. Illetve-  ami nagyon érdekes - a somogyi dallamok mellé megszólal az észak-amerikai Appalache-hegységből való Bluegrass muzsika is. Ezek mind jó párhuzamokat adtak és azért kedvesek, mert sajátosak és sokszínűek.

Legközelebb április 15-én Dunaújvárosban, majd április 29-én a felvidéki Felsőszeliben lépnek színpadra. Mivel győzné meg az érdeklődőket, hogy szavazzanak a zenekarnak bizalmat?

Aki bizalmat szavaz ennek a produkciónak, nem fog csalódni. Ez lendületes, vidám zene és szép zenei alapokkal bíró gondolatok szólalnak meg akár a címadó moldvai népzenében, vagy az írott muzsikákban.