KSH;nyugdíj;infláció;idősek;emelés;NYUSZET;

„Legalább ötszázalékos visszamenőleges nyugdíjemelés kell ahhoz, hogy a vásárlóértékét megőrizze az ellátás”

Az ellátások mielőbbi, legalább 5 százalékos, visszamenőleges növelését sürgeti az elszabadult infláció miatt Katona Tamás, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának szakértője.

Szükséges egy legalább 5 százalékos, visszamenőleges, évközi nyugdíjemelés ahhoz, hogy legalább a vásárlóértékét megőrizze az ellátás – jelentette ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábbi elnöke, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának szakértője. Katona Tamás megjegyezte: a kormány erre az évre 15 százalékos inflációval számolt, ehhez igazította a januári, kötelező nyugdíjemelést is. Ezzel szemben a valós infláció 18-20 százalék körül lesz, ezért is halaszthatatlan a mielőbbi korrekció – mondta.

Katona Tamás megjegyezte: a nyugdíjas infláció ráadásul 1,5 százalékponttal magasabb, mint az átlagos pénzromlás,

hiszen az idősek fogyasztói kosarában jóval nagyobb arányban szerepelnek a 40-45 százalékkal megdrágult élelmiszerek, és a 65-70 százalékkal többe kerülő alapvető élelmiszerek, mint bármi más termék.

Beszélt a szakértő arról is, hogy a KSH inflációs számításában szerepel ugyan az egészségügyre fordított kiadás, de az, hogy egyre többen kényszerülnek saját zsebből fizetni az orvosi ellátásokat, nem jelenik meg a számokban. Pedig nagyon sok idős embernél késve végzik el a vizsgálatokat, miután „az állami egészségügy gyakorlatilag összeomlott”. Van, ahol négy hónapos várólista után végeznek el egy egyszerű laborvizsgálatot – mondta.

Miután a nyugdíjasok felének 170 ezer forint körül van az ellátása, sokan nem tudják megfizetni a magánorvosokat. Szerencsés, akinek a gyereke ebben segít, de a családok anyagi helyzete is egyre rosszabb. Katona Tamás úgy fogalmazott: ez egy nagyon súlyos probléma, ami jelentősen rontja az életminőséget és a gyógyulás, vagy legalább a betegség szinten tartásának esélyét.

A méltó nyugdíjas évekhez szerinte legalább 200 ezer forint ellátásra lenne szükség.

A nyugdíjak januártól 15 százalékkal emelkedtek, februárban pedig 13. havi ellátást is kaptak az idősek. A járandóság mégsem őrzi a vásárlóértékét, hiszen a nyugdíjas fogyasztói kosár 30 százalékban az alapvető élelmiszereket tartalmazza, azok pedig az átlagos inflációt jelentősen meghaladó mértékben drágultak. De nemcsak ez a baj. 2020-ban például 0,3 százalékkal kaptak alacsonyabb emelést a nyugdíjak a tényleges inflációhoz képest,

2022-ben a nyugdíjas fogyasztói kosár éves inflációja 15,2 százalék volt, de a nyugdíjak csak 14 százalékkal emelkedtek.

Farkas András nyugdíjszakértő nemrég kiadott elemzésében kifejtette: ilyen magas infláció mellett a jelenlegi nyugdíjemelési gyakoriság – januári emelés, majd novemberi korrekció, illetve esetleg egy nyári kiegészítés – egyszerűen alkalmatlan a nyugdíjak vásárlóértékének évközi karbantartására. Célszerű lenne áttérni a havi, de legalább a rendszeres negyedéves nyugdíjemelés gyakorlatára. A jelenlegi helyzetben például átlagosan 

1,7-1,8 százalékkal kellene emelni a nyugdíjakat minden hónapban, és ha az inflációs várakozás 20 százalék fölé futna, akkor az emelés mértékét is ennek megfelelően kellene meghatározni.

A szakértő lapunknak korábban úgy fogalmazott: 2015 óta tízszeresére, 30 ezerről 300 ezerre nőtt azon nyugdíjasok száma, akik a legalacsonyabb jövedelmi tizedbe csúsztak. Az átlagnyugdíj aránya pedig az átlagkeresethez képest csökkent, mégpedig 75 százalékról 44 százalékra.

A legutóbbi, szerdán közzétett KSH jelentés szerint márciusban a fogyasztói árak átlagosan 25,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az élelmiszerek ára 42,6 százalékkal emelkedett átlagosan, de a tojásé 74, a tejtermékeké 72,8, a kenyéré 67 százalékkal nőtt. A háztartási energia pedig átlagosan 43,1 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 62,8, a tűzifa 55,9 százalékkal kerül többe, mint egy évvel ezelőtt. Szintén a KSH közölte, hogy idén Magyarország lakosságának negyede, 2 millió 400 ezer ember részesült nyugdíjban vagy egyéb, nyugdíjfolyósítási körbe tartozó ellátásban. Az ellátottak csaknem ötödének járandósága nem éri el a 120 ezer forintot, harmaduk 120 és 179 ezer forintból él. Az alacsony nyugdíjból élők többsége nő.

Az pedig a Publicus Intézet lapunk számára készített felméréséből derül ki, hogy az idősek több mint fele 100 ezer forintot, vagy annál kevesebb pénzt tud élelmiszerre költeni, 50 százalékának gondot okoz az infláció, 70 százalékuk pedig magasabb rezsit fizet, mint amire számított a tavalyi változás után.

Semmi jóra nem számítanak

Még soha nem voltak olyan pesszimisták a 65 év felettiek, mint 2022 decemberében – ezt állapította meg év eleji elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt. A magyar lakosság 2014-től 2022 tavaszáig - a Covid-válság első néhány hónapját leszámítva - semlegesen ítélte meg háztartásának következő egy évre vonatkozó pénzügyi helyzetét, majd ez a mutató fokozatosan csökkent és jelenleg a 2012-es szintjén áll. Ennél alacsonyabb csak három évben volt, 1995-1996-ban, 2006 végén, illetve 2009 első félévében. A 30 év felettiek úgy érzik, a következő 12 hónapban a saját pénzügyi helyzetük kedvezőtlenül alakul. A nyugdíjasok pedig pénzügyi helyzetük drasztikus romlásától tartanak.