Társadalom;autó;Magyarország;baleset;idősek;vezetés;

Sokan az időseket tartják a legveszélyesebbnek, de a személyi sérüléssel járó balesetek mindössze 16 százalékáért felelősek a 65 év felettiek

Lapunk utánajárt, melyek a valós és vélt kockázatai az időskori vezetésnek.

Összesen 2235, személyi sérüléssel járó balesetet okozója volt 65 éves vagy annál idősebb ember 2022-ben – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal lapunknak elküldött, részben előzetes adataiból. Az összes személyi sérüléses baleset száma 14.732 volt tavaly (ebből 669 esetében nincs adat az életkorra).

Rendszeresen felmerül a kérdés, hogy bizonyos kor felett szabad-e vezetni. Az érvek közt elhangzik, hogy az idősek reflexei már nem elég jók, reakcióidejük hosszabb, nem képesek tartani a forgalom tempóját. A tények ugyanakkor csak részben támasztják alá ezt. Az egyik legfontosabb szempont a rutin, hívja fel a figyelmet Henézi Diána Sarolta, a Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszékének adjunktusa.

– A kutatások is azt mutatják, hogy a kezdő gépjárművezetők a legveszélyesebbek az utakon, nem az időskorúak. A jogosítvány megszerzése utáni első három évben, azon belül is harmadik évben történik a legtöbb baleset. Ennek oka, hogy az első évben még tudja a sofőr, hogy nem tud vezetni, a másodikban már azt gondolja, hogy tud, de még óvatosabb, a harmadik évben pedig megnő az önbizalma – mondja Henézi Diána Sarolta. Rizikó kompenzációnak hívják, amikor valaki azt hiszi, hogy a tapasztalatával meg tud oldani minden szituációt, ezért több kockázatot vállal. Az életkor előrehaladtával és a tapasztalat növekedésével igazoltan csökken a baleseti kockázat is – mondta lapunknak.

Mindezt a statisztika is igazolja, az összes eset (ahol tudni lehetett a baleset okozójának életkorát) mindössze 16 százalékát okozták a 65 év felettiek 2022-ben. Ráadásul míg a 65 év felettiek esetén mindössze egy kategóriát számol a statisztika, addig 0 és 64 közt már tizenegyet. Ha a csoportokat összevonjuk aszerint, hogy megközelítőleg ugyanannyi évet fedjen le, akkor világosan látszik, a nagyobb tapasztalat megszerzésével csökken a baleseti kockázat.

A 30 év alatti sofőrök a balesetek 29 százalékáért felelősek, 31-45 között 27 százalékra csökken az arány, míg 46 és 60 év közöttiek „csak” 25 százalékban tehetők felelőssé a személyi sérülésekkel járó balesetekért. 

Ha az utolsó két kategóriát (61 és 64 közöttiek, illetve a 65 év felettiek) összevonjuk, akkor is azt mondhatjuk, hogy a 60 feletti sofőrök még mindig csak alig 20 százalékban okolhatóak a sérüléssel járó balesetekért.

A halálos és súlyos balesetek esetén hajszállal vezetnek ugyan a 65 év felettiek, ugyanakkor ennek egyik oka, hogy míg egy kisebb balesetet a fiatalok zöme könnyebb sérülésekkel megússza, addig az időskorúak esetén egy koccanás is súlyos, akár halálos kimenetűvé válhat társbetegségeiktől függően.

Nemes György – aki baleseti sebész, traumatológus, egykor a Forma-1 orvosi stábjának vezetője volt, és a Közlekedéstudományi Egyesület Közlekedésegészségügyi Szakosztályának elnökeként is dolgozott – szintén úgy gondolja, hogy az idősek kevésbé jelentenek kockázatot az utakon.

– Az idősebbek a rutin mellett lassabban, megfontoltabban vezetnek, jobban betartják a szabályokat. Például nem jellemző rájuk az ittas vagy éjszakai vezetés. A reakcióidejük valóban lassabb már, de ez annyiban megtévesztő, hogy a reakcióidőre főként veszélyhelyzet esetén van szükség, az pedig ritkábban adódik, különösen, ha a rutin és a szabályok betartása nem okoz gondot. – magyarázza a szakértő.

Az Európai Unió nemrégiben közzétett tervezete is ezzel a témával foglalkozik, pontosabban a hetven év feletti autóvezetők alkalmasságának ellenőrzését szigorítaná. Brüsszel célja, hogy 2030-ra felére csökkentsék a halálos kimenetelű közúti balesetek számát Európában a tavalyi 20 600-hoz képest. A szigorítás szerint a 70 év felettieknek ötévente újra kéne vizsgázniuk valamilyen formában, az azonban nincs megszabva, hogy ez pontosan mit takar, orvosi vizsgálatot, vagy járművezetői vizsgát is. Mindezt az érintett tagállamok döntenék el. Magyarországon a jelenlegi szabályozás szerint 60 és 70 év között három évente, míg 70 felett már két évente kell ellátogatni a háziorvoshoz, hogy kiállítsa a vezetéshez szükséges orvosi alkalmasságit. Mindez nagyrészt rutinvizsgálatokból áll; vérnyomás ellenőrzése, szemészeti és színlátási vizsgálat történik, emellett az orvos általános kérdéseket tesz fel, krónikus betegség esetén pedig szükség lehet szakorvosi véleményre is.

Az idősek esetén felmerülő reakcióidőt ugyanakkor jelenleg semmi nem méri. Békássy Szabolcs, országos kollegiális vezető háziorvos, és a Háziorvosok Online Szervezetének alapító elnöke szerint bizonyos életkor felett hazánkban is indokolt lenne bővíteni a vizsgálatok körét az idősebbek esetén.

– Bizonyos életkor felett akár egy, a saját háziorvostól független szakértői szerv állásfoglalása, döntése is indokolt lenne, hiszen a háziorvos-beteg kapcsolat sokkal személyesebb mivolta miatt egyes esetekben az elbírálás objektív szempontjai nem tudnak elég hatékonyan érvényesülni. 

Ezek az eljárások a háziorvos és a beteg számára egyaránt kényelmetlen, szakmai szempontokon túlmutató helyzeteket szülnek – mondta lapunknak Békássy Szabolcs, aki hozzátette, az úgynevezett pályaalkalmassági vizsgálat során elvégzett reakciókészség vizsgálatokra érdemes lenne fókuszálni az idősek esetében.

Henézi Diána Sarolta is hasonlóan vélekedik, jelenleg is egy olyan kutatásban vesz részt, amely ezzel foglalkozik. Előzetes eredményeik szerint már 55 év felett 1-2 másodpercről 3-4 másodperce nő a reakcióidő, ami az életkor előrehaladtával növekszik. – A reakcióidő mérésén túl, a sebességbecsélsi vizsgálatot is bevezetném. Ezzel lenne két olyan objektív adat, ami alapján el lehetne dönteni, hogy valaki alkalmas-e a vezetésre – teszi hozzá a kutató. Nemes György arra is felhívja a figyelmet, hogy ma – az orvosi technológiák fejlődésének köszönhetően is – már biztonságosabb az időskori vezetés, gondoljunk akár a csípőprotézisre. – Ha ezeket az embereket megfosztják a vezetés lehetőségétől, akkor jelentősen csökken a mozgásterük, a saját lakásuk börtönné válhat, kiszolgáltatottakká válnak.

Idősekre jellemző balesetek

A balesetek közül van pár olyan, ami kimondottan az idősebb korosztályra jellemző. Az egyik az útkereszteződésben balra kanyarodás, amely komplexitása miatt okozhat gondot. Továbbá a mellékutakról, udvarról kihajtás, amikor baleset esetén merőlegesen csapódhatnak egymásba a gépjárművek. Ezen esetben a periférikus látás romlása miatt arányaiban gyakoribbak az idősek által okozott balesetek – tájékoztatta lapunkat Nemes György.