Nem várnak gazdasági növekedést idén a Raiffeisen Bank elemzői, akik a korábbi plusz egy százalékról nullára vették vissza az idei GDP-előrejelzésüket. Az első félévben még folytatódik a visszaesés, és az év második felében is nagyon lassú kilábalás várható – indokolta döntésüket Török Zoltán vezető elemző a cég sajtótájékoztatóján. (A Raiffeisen immár a második cég, amely napokban készített új előrejelzésében nem vár idénre növekedést, sőt a Kopint-Tárki fél százalékpontos GDP-csökkenést jósol.)
Az első negyedévben a várakozásoknál gyengébben teljesített a magyar gazdaság: az infláció érdemben nem csökkent, ezzel szemben a reálbérek és a kiskereskedelmi forgalom is a vártnál erőteljesebben – mintegy tíz százalékkal – esett, vagyis nem támogatták a növekedést, csakúgy mint a beruházások. A bank szakemberei szerint súlyosbítja a helyzetet, hogy még mindig nem született meg az alku az uniós pénzekről. Ha idén lesz is alku és abból az év utolsó heteiben pénz is származik, azok a pénzek az idei növekedésre már nem lesznek hatással – mondta Török Zoltán.
A bank 2023-ra éves átlagban 19,3 százalékos, 2024-re 6,3 százalékos inflációt vár. Az első negyedévben ugyan nagyon lassan elindult az inflációcsökkenés, ami érzékelhetővé csak az év második felében válhat. Decemberre 9,4 százalékos árindexet várnak az elemzők az importált infláció csökkenése, illetve a bázishatásoknak köszönhetően. Ilyen magas pénzromlási ütem mellett a jegybanki kamatok lassú és óvatos csökkentésére számítanak. Bár a jegybank a napokban már tett utalást, hogy lassan megkezdődik a kamatvágás, erre Raiffeisen szerint csak a harmadik negyedévben lehet számítani. Ugyanakkor a kamatcsökkentés üteme gyors lehet: a jelenlegi extra magas 18 százalékról az év végére 12 százalékra eshet a jegybanki alapkamat. Az, elmúlt napok eseményei is rámutattak arra, hogy a forint roppant sérülékeny. A kamatcsökkentés hírére bekövetkezett forintgyengülés érthető, ugyanakkor a jegybanknak erre fel kell készítenie a piacot. Mindenesetre a reakciók is jelzik, hogy nem kapkodhat a MNB a kamatcsökkentéssel, erre csak akkor kerülhet sor, ha már tényleg és érdemben csökken a pénzromlás.
Elveszett a magyar gazdaság stabilitása
A Raiffeisen elemzői szerint alapvető problémák vannak a magyar gazdasági stabilitással, az nemes egyszerűséggel megszűnt. A gazdasági tevékenység nagymértékű ingadozása, a magas infláció, az "ugráló" árfolyam veszélyezteti a fenntartható fejlődést – szögezik le. Fontos lenne tehát törekedni a makrogazdasági stabilitásra. A problémák az elhibázott pro-ciklikus költségvetési politikában és -energiapolitikában gyökereznek. Ez utóbbiban gondot jelent, hogy a kockázatokat nem mérték fel teljes körűen, túlzottan az orosz olajra, gázra és nukleáris fűtőelemekre, valamint az importált elektromos áramra hagyatkozik a kormány. Talán világossá vált mára mindenki számára, hogy az energiastratégiában komoly korrekcióra van szükség. A költségvetés az elmúlt években akkor lépett a gázra, amikor volt gazdasági növekedés, most ezzel kimerültek a forrásai, épp most amikor szükség lenne az élénkítésre, nincs már mozgástere. A kormány rákényszerül, hogy szakítson ezzel a költségvetési politikával - szögezik le az elemzők