- „Budapest az ország szíve, ha ez leáll, akkor a tönkretételét kiötlő agy is elpusztul” – Interjú Karácsony Gergellyel

Harcba viszik Budapestet? A túlélőprogram bejelentésekor azt mondta: nagy Budapest-párti koalíciót szerveznének. Pontosan mire kérik a fővárosiakat?

Nem viszem harcba a várost, de megharcolok érte. Minden vezetőnek tudatában kell lennie, hogy minden döntés az ő, illetve a várost vezető koalíció felelőssége. Ezzel együtt vannak olyan ügyek, amelyeket meg kell beszélni az itt élőkkel. Minden 14 évnél idősebb fővárosi lakcímmel rendelkező lakos kap egy levelet az első budapesti lakógyűlés elindításáról. Mindenki kap egy egyedi azonosítószámot, amely adatvédelmi szempontból teljesen biztonságossá teszi számára a véleménynyilvánítást. Ezzel online szavazhat. Aki számára ez nem elérhető, megteheti itt a Városházán az ügyfélszolgálati irodában is. Azért tartom fontosnak, hogy nem csak a választójoggal rendelkezőket, hanem a fiatalabbakat is bevonjuk, mivel hiszek a demokrácia elmélyítésében, amelyhez minél több embert kell bevonni a döntésekbe. Először azt a súlyos dilemmát osztjuk meg mindenkivel, hogy vagy felfüggesztjük a kormány finanszírozását és akkor biztosítani tudjuk a közszolgáltatásokat, vagy korlátozzuk ezeket. Ez elsősorban a közösségi közlekedést érintené, hiszen ez adja a kiadások javát. Ez nagyon jelentős korlátozásokkal járna. Vannak városok, amelyek ezt az utat választották. De mi a fővárosiak véleményének ismeretében döntünk erről.

Ez úgy hangzik, mintha visszalépnének kicsit. Az eddigi „nem fizetjük a jogtalan sarcot” állítás nyitott kérdéssé vált?

Abban az értelemben nyitott kérdés, ha a budapestiek ránk parancsolnak, akkor felülvizsgáljuk az álláspontunkat, de azért ezen meglepődnék. Mindenkinek tudnia kell: vagy a kormány finanszírozása, vagy a közösségi közlekedés jelenlegi színvonalának fenntartása, a kettő már nem megy együtt. A mi jogértelmezésünk szerint a szolidaritási hozzájárulásnak csúfolt sarc jogtalan mértékű, mert beleütközik az Alaptörvény és az önkormányzati törvény rendelkezéseibe is, miszerint az önkormányzat saját bevételeit nem lehet elvonni. A költségvetési törvényben egyébként ez az adó nem egy egzakt szám, hanem egy képlet és a mértékét mérsékelheti a pénzügyminiszter. Az államtól kapott közfeladat-ellátására kapott normatíva és a befizetendő 58 milliárd forint között 25 milliárd forint a különbség, ennyivel fizet be többet a fővárosi önkormányzat annál, amennyit az összes jogcímen együttesen kap. Ez jogtalan elvonás. Ezt a bíróság 2017-ben a Budaörs által hasonló okból indított perben ki is mondta.

Másodfokon azonban vesztett Budaörs…

Igen, de a bíróság nem azt mondta, hogy jogos a sarc, hanem azt, hogy ennek megítélése az Alkotmánybíróság jogköre. Mi azonban nem a törvény módosítását kérjük, hanem annak kimondását, hogy a pénzügyminiszter nem végezte el a rá rótt igazítási kötelezettséget. Budaörssel ellentétben nem kártérítési pert indítunk, a közigazgatási bíróságon azt akarjuk elérni, hogy az adó maximumát hozzák egyensúlyba az Alaptörvény és az önkormányzati törvény rendelkezéseivel.

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke már a túlélőprogram kihirdetése előtt azt állította, hogy nem hajlandó teljesíteni a hazafias kötelezettségét, mivel nem viszi harcba az önkény ellen a várost. Ha a túlélés a tét, nem lehetne erősebb eszközöket keresni egy levélnél?

Azt, hogy nem finanszírozzuk tovább a kormányt, elég erős tettnek vélem. De ebben nem a pártok közti dominanciaharc a lényeg számomra, hanem Budapest érdeke. Ezért mondom, hogy a kormány Budapest-ellenes politikájára a Budapest-pártiság a válasz, ez pedig független attól, ki melyik párttal szimpatizál, elég, ha a várossal teszi. Hatalmas különbség van aközött, hogy háborúba visszük a budapestieket, vagy háborúba megyünk értük.

Ez a hét a főváros fenyegető csődjéről szólt. A korábbi városvezetői nyilatkozatok alapján két évvel ezelőtt még novemberre várták a fővárosi számlák kiürülését, tavaly már nyáron mínuszba csúsztak, 2023-ban tavasszal jött ez el. A választás évét már eleve túlélőprogrammal kezdik?

Az önkormányzati választásokig folyamatosan a fizetőképesség határán fogunk billegni. Nyilván stabilizálni lehetne a várost pénzügyileg, de csak súlyos társadalmi veszteségek árán és ezt az itt élők fizetnék meg. Nekem viszont az a dolgom, hogy megóvjam őket a kormányzati sarcok hatásaitól. Budapest nélkül Magyarország szegény és fejletlen ország. Itt termelődik meg a GDP 38 százaléka. De ennél többről van szó. Budapest az ország szíve, ha ez leáll, akkor a tönkretételét kiötlő agy is elpusztul. Nem akarom egy ránk erőltetett pénzügyi kényszerzubbony miatt tönkretenni a várost. 2024-ig nem számítok javulásra, de az önkormányzati választásokat a korábbinál is nagyobb arányban fogjuk megnyerni. Látom, hogy a Fidesz már menekül a fővárosból, némi túlzással minden hónapban lemond egy közgyűlési képviselő. Egy magabiztos győzelem után sem leszünk barátok a kormánnyal, de túl kell végre lépni ezen a szánalmas játszmázáson, hogy a fontosabb dolgokkal, mint például Budapest versenyképességének javításával, hogy a lakhatási válság kezelésével vagy éppen a klíma adaptációval foglalkozhassunk.

A nyár végére 76 milliárd forintos lyuk tátonghat a fővárosi kasszában. Hogyan kerülik el a csődöt?

Összeraktunk egy válságkezelő-csomagot, amellyel fizetőképes maradhat a város szeptember közepéig, amikor megérkezik az iparűzési adóbevétel nagyobb része. Több mint 14 milliárd forint kifizetését átcsoportosítottuk, a Budapesti Közlekedési Központ 24 milliárd forintos évközi bankhitelt vesz fel, amire már ajánlatunk is van. De ez egy 600 milliós forintos mutatvány lesz. Folytatjuk az energiamegtakarítási programot, amellyel fél év alatt 40 százalékkal csökkentettük a gáz és a távhőfogyasztást, 5 százalékkal az áramét. Utóbbiban nincs sok mozgástér, mivel a közvilágítás, a közösségi közlekedés és vízi közmű rendkívül energiafaló szolgáltatás. Az energiabeszerzés általunk kidolgozott módszerével az első negyedévben 29 milliárdot spóroltunk. Ezen felül be akarjuk hajtani a kormányon az ígérvényeiket. Jelenleg mi hitelezzük az uniós forrásból megvalósuló 11 milliárdos trolivásárlást, mivel az unió és a kormány vitája miatt egyelőre nem jön a támogatás. Ugyancsak várjuk a Lánchídra ígért 6 milliárdot, ami független az autók átengedésétől. A budapesti lakógyűlésen egyébként a Lánchíd új forgalmi rendjéről is megkérdezzük a fővárosiakat. Jár Budapestnek az a 4 milliárdos rezsikompenzáció is, amelyről a kormány már döntött, de valahol elakadt az államapparátus rendszerében vagy a tetején. És várjuk a 16,6 milliárdos fejlesztési hitelhez a kormányzati hozzájárulást. Nem kérünk többet annál, mint amit például Debrecen már megkapott.

Ahogy az várható volt, a kormány nekiesett a fővárosnak a tervezett intézkedések miatt. Volt, aki Gyurcsányt kiáltott, más a növekvő iparűzési adóbevételek miatt értetlenkedett, vagy a szolidaritási adóról mondta azt, hogy az nem a kormányé, hanem a szegényebb településeké. Mit válaszol ezekre?

Politikai mellébeszélés, amely igazságot legfeljebb nyomokban tartalmaz. A szolidaritási adó befolyik a központi költségvetésbe, felhasználásáról a kormány dönt. Erre mondta korábban Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere, hogy ez olyan, mint Columbo felesége, mert még senki nem látta azt a szegényebb önkormányzatot, amelyet ebből támogatnak. Az iparűzési adó valóban 10 százalékkal több az idén, az infláció ennél jóval magasabb. Ezzel együtt tavaly a levonások után annyi bevétele volt a fővárosnak, mint 2019-ben. A magyar kormány központi bevételei ezalatt 60 százalékkal nőttek. Nekünk reálbevétel csökkenés mellett kell semlegesítenünk a Covid-járvány, az energiaválság és a száguldó infláció brutális hatását.

Tarlós István felvillantotta a közszolgáltatások korlátozását, mondván az önkormányzati törvény nem határozza meg, hogy az államnak milyen mértékig kell finanszíroznia a kötelező feladatokat. Eljöhet az a pont, amikor kevesebb lámpa ég az utcákon és nem jár mondjuk a villamos a körúton?

Ha rajtam múlik, soha. Csak egy érv: Budapesten van 1,6 millió munkahely. Hogy fognak az ott dolgozók elmenni a munkahelyükre és megtermelni azt 38 százalékot, ha nem jár a villamos, vagy a metró? Járjon mindenki autóval? Klímavészhelyzet idején jöjjön be az így is túlterhelt budapesti utakra 300 ezer autó naponta, részben azért, mert a kormány elvette, de nem fejleszti a HÉV-hálózatot? Ezt én nem tudom elfogadni, hiszen a gyerekeink jövőjét tennénk tönkre. Inkább ezt a politikai helyzetet akarom megváltoztatni. Szociális elkötelezettségű zöld politikára van szükség. A városvezetésnek egyszerre kell képviselnie azokat, akik félnek a hónap végétől és azokat, akik a világvégétől tartanak. Egyszerre kell néznünk, hogy legyen pénz a számlánkon például a bérekre és lássuk azt is, hogy maradhat élhető a város az egyre élhetetlenebb világban.

Veszélyes üzenet lehet az adófizetés megtagadása. Másrészt valóban ki lehet cselezni a kormányt, nem tart egy még súlyosabb visszacsapástól?

A válságkezelésben nem, de válságokozásban valóban nagyon kreatív a kormány. De nem szeretnék olyan Stockholm-szindrómás főpolgármester lenni, aki az őt elnyomó börtönőr gondolatait próbálja kitalálni. Nekem az a dolgom, hogy kiszabadítsam a várost a fogságból. De ha ez az adó törvénytelen, akkor nem az a dolgunk, hogy kifizessük, hanem a város érdekében perre menjünk. Ami Tarlósnak 5 milliárd volt, az idén már 58 milliárd. Mi ez, ha nem Budapest-ellenes büntetőpolitika? Az adó azon részét egyébként, amit jogszerűnek, bár erkölcstelennek tartunk, befizetjük. Van abban valami sorsszerűség, hogy éppen akkorra merítjük ki a folyószámlakeretünket, amikorra a jogszerűnek elismert részt befizetjük. Hiszek abban, hogy nyomokban még létezik jogállamiság Magyarországon.

Annak idején Demszky Gáborék is beperelték az Orbán-kormányt a 4-es metró állami támogatásának megvonása miatt. Első fokon nyertek, a Legfelső Bíróságon elbuktak. A megoldást végül a kormányváltás hozta el.

A kormányváltás most is sokat segítene a fővároson. Hosszútávon ebben tudok bízni. De az azért egy más ügy volt. Ott egy beruházás finanszírozásáról hozott rossz döntést a kormány, de arról nem dönthet, hogy belenyúl egy önkormányzat zsebébe és kiveszi onnan a pénzt, amit nem ő tett bele.

Tárgyalnak pertársaság létrehozásáról a hasonló cipőben járó városokkal, például Budaörssel? Kérnek tanácsot olyan külföldi városoktól, például Krakkó, ahol sikeresen perelték be a kormányt?

Valóban vannak még olyan települések, amelyek nettó befizetők, egyeztetünk. A lengyel önkormányzati rendszert jól ismerem, nagyon aktív kapcsolatunk van több várossal is. Azt is vizsgáljuk, ha a magyar jogorvoslati lehetőségek kimerülnek, milyen nemzetközi jogérvényesítési fórumok adódnak. Mindent meg fogunk mozgatni annak érdekében, hogy érvényt szerezzünk Budapest igazának.

Leállítják emiatt a Lánchíd beruházását? Csúszik az őszre ígért átadás?

A Lánchíd felújítása várhatóan a tervezett határidő előtt befejeződik. Ez is ritka Magyarországon. Remélhetőleg meg tudunk állapodni a vállalkozóval, hogy a főváros likviditási helyzetére tekintettel az utolsó részletet csak később fizessük ki.

A súlyos pénzügyi helyzet okán előállhat-e olyan helyzet, hogy az idén előrehozott választásokat rendezzenek Budapesten? Mennyire tartja ezt fenyegetőnek?

Ez inkább a fideszes polgármesterek számára lehet fenyegető. Ha a Fővárosi Közgyűlés négyötödös többsége új választás kiírásáról döntene, akkor minden kerületvezetőnek újra kellene indulni. Én a kormánypártiak helyében nem erőltetném. Ha szeretnének már idén kikerülni a polgármesteri székükből, akkor csinálják. De mi nem erre készülünk.

Már bejelentette, hogy indul a jövő évi önkormányzati választáson, de még egy párt sem jelentette be, hogy támogatják. Nem zavarja?

Egyáltalán nem. A kérdés inkább az, hogy a pártok akarnak-e csatlakozni egy sikeres csapathoz. A választáson elindulok és meg fogom nyerni. A kérdés az, hogy ki jön még velem. 2019-ben egy csapat élén győztem, ez főpolgármesteri kampány segítette hozzá a győzelemhez a mostani polgármesterek jó részét. Ezt ők is tudják, és alig várják, hogy a pártok félretegyék a hatalmi játszmákat. A pártoknak nagyobb szükségük van rám, mint nekem rájuk.

A DK állítólag három alkalmas ellenjelöltet is talált. Mit szólna ahhoz, ha egyik helyettesét Bősz Anettet indítanák?

Maradjunk annyiban, hogy nagyon örülnék, ha a DK-val osztozni tudnék a választási győzelemben.

Az előválasztás nagy siker volt, sokan érezték úgy, hogy végre történik valami. Most nekifutnak?

Nagyon más az előválasztás ellenzékiként, amikor egy lehetséges jövőképet kell felmutatni, vagy hivatalban lévőként, amikor a korábbi teljesítmény számít. Szerintem most a legtöbb helyen nincs értelme egy előválasztásnak. Én már bejelentettem, hogy elindulok. Ráadásul egy előválasztás rejt némi kockázatot, hiszen felszínre hozza a minden koalícióban meglévő feszültségeket, amelyeket mi a Városházán eddig jól kezeltünk. A kiengedett szellemet pedig nehéz visszagyömöszölni a palackba. Várom a pártok együttműködését, cserébe támogatom a polgármesterjelöltjeiket, így leszünk újra egy csapat, mint 2019-ben. Most az az időszak van, amikor mindenki kicsit felborzolja a tollait, hogy nagyobbnak látszódjon. Őszre ezek szépen lesimulnak és meglesz a megállapodás a közös indulásról.

Eléggé vesszőfutásnak tűnik az ellenzéki önkormányzati lét. Mennyi esélye van Budapestnek a normális működésre újabb ellenzéki győzelem esetén vagy végtelenített túlélőtúra indul?

Ez a veszély benne van, de lassan négy éve ebben élünk. De mit tudunk tenni? Odadobjuk a Fidesznek a várost? Ne felejtsük: a fejlesztések forrása ott van az uniós költségvetésben. Budapestnek több mint 200 milliárd jut belőle beruházásokra. Nem építünk belőle új hidat vagy metrót, végképp nem stadiont, hanem olyan kicsi és közepes projekteket indítunk, amelyek jelentősen javítják a budapestiek életminőségét. Bővül a buszflotta, új villamosvonal épül, inspiráló klímaadaptációs terveink vannak. A napi működéshez azonban ki kell kerülnünk a kormány csapdáit. De Budapesttel nem érdemes packázni.