;

oktatás;Magyarország;iskola;beiratkozás;tanárhiány;

Idén április 20-21 között tartották az általános iskolai beiratkozást

- Új szempont iskolaválasztásnál: van-e elég tanár az intézményben?

A beiskolázás kérdése Damoklész kardjaként lebeg a fejünk felett, pedig a lányunk még csak öt és fél éves – fogalmazta meg félelmeit egy budapesti édesapa, aki nem is titkolta, hogy már az óvodai beiratkozásnál kislánya iskolaválasztásán kezdtek gondolkodni.

Kétségeivel nincs egyedül, ráadásul a szülők számára nem csak az óriási dilemma, hogy gyermekük mikor kezdje meg iskolai tanulmányait, hanem az is: milyen intézmény lenne számára a legjobb?

A legkézenfekvőbb megoldás a körzetes iskola, de sokak számára már vonzóbb lehet az általában jobb anyagi körülmények között működő egyházi intézmény, és persze számítanak az ismerősök tapasztalatai, ajánlásai is. Az egyre nagyobb tanárhiány miatt pedig már az is bekerült a döntési szempontok közé: van-e elég pedagógus az intézményben?

– Sok helyen azt sem tudni, hogy kik lesznek az elsős tanítók. Lehet, hogy vannak tervek, de nem merik elmondani, mert ki tudja, hogy szeptemberben még tényleg ott lesz-e az a tanár. Ahol megmondják ott se lehet készpénzek venni, pedig ez sokaknak az egyik legfontosabb szempont. – mondta egy édesanya, aki még a beiratkozás pillanatában sem kapott arról információt, kivel indul a szeptemberi első osztály.

A tanárhiány különösen Budapesten és agglomerációjában, valamint a nagyobb városokban lehet jellemző.

Egy, az Educatio folyóiratban megjelent írás szerint korábban az volt az általános, hogy minél kisebb volt egy település úgy nőtt a pedagógushiány, ám 2016 után a Budapesti intézmények váltak inkább érintetté. Más kérdés, hogy a nagyobb városokban a nagyobb iskolai kínálat, a kisebb távolságok, a jobb tömegközlekedés miatt könnyebb más intézményt választani, mint vidéken, ahol sokszor, ha akarná a szülő, akkor sem tudna másik, távolabbi intézményt választani.

Berényi Eszter szociológus is úgy látja, egyelőre még csak a nagyobb városokban érzékelhető a jelenség, hogy a tanárhiány és az oktatás strukturális problémái bekerültek a szülői választási szempontok közé. A területi különbségek mellett pedig – az anyagi helyzetet, az érdekérvényesítő-képességet és a tájékozottságot is figyelembe véve – az is megfigyelhető szerinte: az iskolaválasztás legtöbb dilemmája elsősorban a társadalmi közép- és a felső osztályt érinti. Példaként többek között azt említette: vidéken már súlyos anyagi kérdés, képes-e a szülő éveken át pluszköltséget vállalni azért, hogy távoli iskolába hordja a gyerekét.

Ha a szülők tudnák is vállalni, hogy a kiszemelt, távolabbi, nem körzetes iskolába járjon a gyerek, még ott a kérdés: hogy lehet felvetetni oda?

 A megkérdezett szülők szerint ma is sokan élnek az „átjelentkezős trükkel.” Vagyis megpróbálnak papíron a kiszemelt iskola körzetébe tartozó lakcímet szerezni a felvétel érdekében. Igaz, ez se működik mindig. Egy fővárosi szülő arról panaszkodott lapunknak:

– A mi kerületünkben még az is tetézte a problémát, hogy a nyílt napok után egyszer csak átrajzolták a körzethatárokat. Egy tollvonással máshova kerültünk, olyan iskolába, amiről ráadásul semmit nem tudtunk, és ezek után megnézni sem volt lehetőségünk.

Mindezek miatt a tehetősebb családok körében egyre inkább alternatívává válnak a magán általános iskolák. Berényi Eszter azt mondta: szép lassan nő a magán általános iskolák, így az ott tanulók száma is. Úgy fogalmazott: – 40-50 százalékkal több általános iskolás gyerek jár ma magániskolába, mint 10 évvel ezelőtt. Igaz, nagyon kis számról volt ekkora növekedés, és országosan még mindig csak a diákok mintegy 3 százalékáról van szó. A tendencia azonban ebből is egyértelmű.

Hagyományos újságolvasási élményt nyújt, miközben megfelel az új hírfogyasztási elvárásoknak.