Semmi kétség, az Alkotmánybíróság (AB) méltányos és arányos döntést hozott, amikor ellenzéki képviselők beadványa alapján a minap megsemmisítette az országgyűlési törvény egyes rendelkezéseit. A röpke három év alatt – jó munkához idő kell – meghozott határozat szerint a házelnök július 1-től csak az Országházból tilthatja ki a renitens parlamenti képviselőket, az Országgyűlés hivatalának épületeiből azonban nem. Vagyis ha egy, a T. Házból kitiltott képviselő a Jászai Mari tér környékén jár, egy pisilésre nyugodtan beszaladhat a Képviselői Irodaházba, az Országgyűlési Őrség nem fogja kitoloncolni. (Hírek szerint neves alkotmányjogászok között még vita folyik az AB-döntés értelmezéséről, így például arról, hogy a kitiltott képviselő a számítógépét is bekapcsolhatja-e az irodaházban, vagy ez már képviselői jogainak szükségesen és arányosan korlátozott részletei közé tartozik.)
Az AB határozata azért is különösen bátor, mert feszegeti az Alaptörvényben rögzített úgynevezett államadóssági klauzula határait. Mint ismert, „amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja”, az AB nem vizsgálhatja a költségvetés és a hozzá kapcsolódó törvények alkotmányosságát, csak speciális esetekben, a különböző alapjogokkal összefüggésben. Márpedig a mostani AB-határozat – a jogalkotóra hivatkozva – azt állítja, hogy „(...) a minimálbér az a legkisebb összeg, amely egy teljes munkaidőben munkát vállaló egyén megélhetéséhez (…) Magyarországon aktuálisan szükséges és elégséges”. Vagyis az AB, ugyan sub rosa, de kimondta: az aktuális minimálbérből, vagyis 232 ezer forintból meg lehet ma élni Magyarországon – ennél kisebb fizetést ugyanis még a pénzbüntetésre ítélt, renitens parlamenti képviselők sem kaphatnak kézhez. Mi más ez, ha nem az alkotmányosság, sőt, az alaptörvényesség diadala a jogfosztó korlátozások fölött.
Az pedig már csak hab a tortán, hogy a kitiltott képviselők meghatalmazott útján sem szavazhatnak a Ház ülésén. Úgy kell nekik, fogták volna be a szájukat.